// 2025. január 13., hétfő // Veronika
autonómia

Új-Oroszországtól Kis-Oroszországig

// HIRDETÉS

Donyeckben, a Kis-Oroszország projekt mögött a Kreml körvonalai sejlenek fel.

Donbaszban nincs nyugalom, sem a hadszíntéren, ahol az utóbbi hetekben naponta megsértették a tűzszüneti megállapodást, sem a propagandaháborúban. Úgy tűnt egy ideje, hogy az oroszbarát szeparatisták egy helyben topognak ez utóbbi fronton. De az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság „elnöke”, Alekszandr Zaharcsenko nemrég, július 18-án, egy sajtókonferenciáján bejelentette a Kis-Oroszország projekt elindítását. Pontosabban, egy „alkotmányos okirat” aláírását, melynek értelmében három év alatt

egy Kis-Oroszország (Malorosszija) nevű új államot hoznak létre Ukrajna helyett,

melynek neve állítólag „lejáratódott”. Donyeck lesz a főváros, mert Kijev – szintén – „lejáratódott”. Ukrajna jelenlegi zászlóját pedig Bohdan Hmelnickij régi zászlójára cserélik. A politikai pártokat e három éves időszakra betiltják és ebben az időszakban kivizsgálják, lefolytatják a pereket és kimondják az ítéleteket a „Májdán, Odessza, Donbasz” ügyekben. További néhány részletet Alekszandr Tyimofejev „miniszter” árult el, aki elkísérte főnökét a sajtókonferenciára. Elmondása szerint a jövendőbeli Kis-Oroszország szövetségi állam lesz, a régiók pedig széleskörű autonómiát kapnak. A központra a szövetségi költségvetés, a hadsereg és a titkosszolgálatok feladatai hárul majd. És még ha össze is hívnak egy Alkotmányozó Gyűlést, a jövőről már döntöttek. Kis-Oroszország egyesülni fog Oroszországgal és Fehéroroszországgal.

Első látásra ez a projekt egyetlen ember, Zaharcsenko agyszüleményének tűnik. Az excentrikus viselkedéséről és inadekvátságáról közismert Zaharcsenko még a saját „parlamentjével” és luganszki szomszédaival, az oroszbarát szeparatista elvtársakkal sem konzultált. Azt állítja, hogy az „ukrán régiók képviselői”, akik Donyeckben részt vettek egy találkozón, felkarolták és megszavazták a projektet. Zaharcsenkót a sajtótájékoztatóra Zahar Prilepin orosz író, a Nemzeti Bolsevik Párt tagja, egy szintén extravagáns figura is elkísérte.

A nemzetközi reakciók kiszámíthatók voltak.

Kijev hevesen tiltakozott, az EU bírálta az elképzelést, Franciaország és Németország is tiltakozott, de még az amerikai Külügyminisztérium is állást foglalt.

Oroszország reakciója valamivel összetettebb. Borisz Grizlov, Oroszország különleges képviselője a kapcsolati csoportban azt mondta, hogy a Kis-Oroszország projekt nem kompatibilis a donbaszi konfliktus rendezésére vonatkozó minszki folyamattal. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov csak Zaharcsenko magánkezdeményezésének tartja a projektet. De a szakértők Vlagyiszlav Szurkov, Putyin donyecki és luganszki ügyekért felelős tanácsadójának állásfoglalására vártak, aki állítólag a Krím annektálása és a donbaszi háború forgatókönyvének szerzője. Nem kellett sokat várniuk, mert Alekszej Csesznakovon keresztül, aki részt vett egy Szurkov által összehívott szakértői találkozón, ez utóbbi talányos választ adott. Ami jó ürügy volt ahhoz, hogy további három napon keresztül napirenden tartsák Kis-Oroszország témáját, miközben más szakértők azt próbálták kitalálni, mit mondott Szurkov Csesznakovon keresztül. Az új projekt valójában Ukrajna integritását hirdetné és a Kijev által szorgalmazott „euró-utópia” alternatívája lenne, amire Donyeck Kis-Oroszországgal válaszol.

Jelenleg nehéz megmondani, milyen mértékben érintett Szurkov az új projektben. Tény, hogy a Malorosszija elnevezés szerepel Szurkov elektronikus levelezésében, melyet 2016-ban tettek közzé ukrán hackerek. Azok között van egy Denisz Pusilintól, a „Donyecki Népköztársaság” parlamentjének „elnökétől” érkezett levél, aki Ukrajna három részre, Novorosszijára (Új-Oroszország), Malorosszijára (Kis-Oroszország) és Galíciára osztását javasolja Szkuratovnak (a szövegkörnyezet alapján nem világos, miként került a képbe, de ha nem elírás, akkor Jurij Szkuratov orosz főügyészről lehet szó – a szerk.). Kis-Oroszországhoz az Ukrajna központi részében lévő régiók tartoznának: Zsitomir, Hmelnickij, Kijev, Kirovograd, Poltava stb. Zaharcsenko tervében Kis-Oroszország az egész ország új neve lenne, mely elnevezést akkor használták, amikor Ukrajna az Orosz Birodalomhoz tartozó kormányzóság volt.

Ez paradigmaváltást sugallhatna, vagyis lemondanának a krími, vagy az abháziai és dél-oszétiai forgatókönyv szerinti modellről

és ezt arra a megoldásra cserélnék, mellyel az NSZK (Németország Szövetségi Köztársaság – a szerk.) bekebelezte az NDK-t (Német Demokratikus Köztársaság – a szerk.), amelyben Oroszország kapná Nyugat-Németország szerepét.

Tehát a Kis-Oroszország projekt sokkal ambiciózusabbnak tűnik, mint a régi, az Új-Oroszország projekt, melyet hivatalosan 2014. május 24-én hirdettek meg és csak a keleti és déli régiókat foglalta magába, melyeknek ki kellett volna válniuk Ukrajnából, új államot hozva létre. Időközben mind Moszkva, mind a donbaszi szeparatisták feladták ezt a tervet. „Új-oroszország parlamentjének elnöke”, Oleg Carev azt mondta, hogy „jegelték” a projektet, mert nem illeszkedik a minszki megállapodásokba. Sőt, Zaharcsenko 2017-ben azt mondta, hogy Donyeck és Luganszk szeparatista régiók egyesülése sem lehetséges, mert ez megsértené a minszki rendelkezéseket. De időközben meggondolta magát. Zaharcsenko most már nem elégszik egy darabbal, nevezetesen a délkeleti résszel, hanem egész Ukrajnát akarja.

Malorosszija lefordítva Kis-Oroszországot jelent. Ez a kifejezés a XIV. században jelent meg, amikor a Konstantinápolyi Pátriárkia két metropoliát hozott létre, az egyiket Velikaja Rusznak, vagyis Nagy-Oroszországnak, a másikat Malaja Rusznak, vagyis Kis-Oroszországnak nevezték. A latin nyelvű dokumentumokban Russiæ Minoris szerepel, Lengyelország királyai pedig Kis-Oroszországot is felsorolták az általuk uralt tartományok között. Ez az elnevezés a XVII. században a kozák hetmanságot jelölte, utóbbi felszámolása után pedig a Kijev központtal újonnan létrehozott kormányzóságra szállt át. A Malorosszija elnevezést ezt követően a XIX. században használták a mai Ukrajna déli és nyugati részére.

Igazi politikai stratégia lett mindenféle történelmi-földrajzi elnevezések visszahozása a politikai forgalomba, melyeket olyan jellemzőkkel ruháznak fel, amelyek egy részének semmi közük sincs a történelemkönyvekben lejegyzett valósághoz. Talán éppen ezért tűnik kevéssé valószínűnek, hogy Kis-Oroszország csak Zaharcsenko egyik projektje. A Kreml árnyéka sejlik fel mögötte.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség
Főtér

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

„A román nép tüntetése”: tízezreket vár az AUR a vasárnapi megmozdulásra
Krónika

„A román nép tüntetése”: tízezreket vár az AUR a vasárnapi megmozdulásra

Legalább 30 ezer résztvevőt vár a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a vasárnapra meghirdetett bukaresti „demokráciatüntetésre”.

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban
Főtér

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban

Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.

Filmek által inspirált nevek az anyakönyvi hivatalban
Székelyhon

Filmek által inspirált nevek az anyakönyvi hivatalban

A hagyományos, szép magyar nevek mellett filmekből inspirálódott, különös, idegen hangzású nevekre bukkantunk a Sepsiszentgyörgyön született babák jegyzékében.

Mégis áfaemelés jöhet? Tánczos szerint vizsgálják a lehetőséget
Krónika

Mégis áfaemelés jöhet? Tánczos szerint vizsgálják a lehetőséget

Bár korábban cáfolta a lehetőségét, Tánczos Barna pénzügyminiszter most közölte, hogy az áfaemelés lehetőségét is vizsgálják a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések sorában.

Tánczos Barna: mindenkinek ajánlom az adómentes államkötvényeket, amelyek hétfőtől újra jegyezhetők
Székelyhon

Tánczos Barna: mindenkinek ajánlom az adómentes államkötvényeket, amelyek hétfőtől újra jegyezhetők

Január 13-tól ismét jegyezhetők az 1, 3 és 5 éves futamidejű Tezaur államkötvények, amelyek évi 7, 7,5 és 7,8 százalékot kamatoznak – jelentette be pénteken a pénzügyminisztérium.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS