Úgy tűnik, a románok szeretik a korrupt polgármestereket

2016-os helyhatósági választás. A román választók nem törődtek azzal, hogy egyes jelölteket már elítéltek, vagy különféle vizsgálatok folynak ellenük. Ezért aztán egyes polgármesteri hivatalokat olyanok fognak vezetni, akiknek gondjaik vannak, vagy voltak a törvényekkel. Az Adevărul bemutat néhány ilyen esetet és azt, hogy milyen stádiumban vannak.

A nagybányai helyzet egyedülálló Romániában: a polgármestert a szavazatok nagyjából 70 százalékával választották meg, holott éppen rácsok mögött csücsül, ugyanis előzetes őrizetben vár a perére. Cătălin Cherecheş, hiszen róla van szó, június 26-án tudja meg, hogy továbbra is fenntartják-e vele szemben az előzetes letartóztatási döntést (ha igen, akkor a dolgok még bonyolultabbá válnak).

A Máramaros megyei kormánymegbízott, Sebastian Lupuţ szerint a polgármesteri választást érvényessé nyilváníthatják, akár esküt tehet, akár nem, mert a törvény nem ír elő határidőt ez utóbbi lépés végrehajtásához. A polgármester-választás (bíró általi) érvényessé nyilvánítása a választás napjától számított 20 napon belül történik meg a törvény szerint, mutatott még rá a kormánymegbízott.

„Amennyiben kiengedik az eskütételre, akár a fogdából is kihozhatják a Helyi Tanács ülésére, de erre nincs határidő”, mondta Sebastian Lupuţ kormánymegbízott. Állítása szerint ez a helyzet, vagyis az, hogy megválasztott polgármester, de nem tette le az esküt, egészen jogi helyzetének tisztázásáig tarthat: vagy kiengedik és átveheti polgármesteri mandátumát, vagy elítélik és akkor az ítélet alapján kormánymegbízotti utasítással leváltják. Ebben az esetben időközi választást írnak ki. Persze az a lehetőség is fennáll, hogy lemond az eskütételről és akkor lemondottnak tekintik, amit szintén időközi választás követ.

Mi történik, ha nem teszi le az esküt?

A kormánymegbízott szerint amennyiben nem teszi le az esküt, vagy leteszi, de újra őrizetbe kerül, a következő lépések történnek: „A törvény szerint Cherecheş korábbi mandátuma az új polgármester eskütételének napján ér véget. A kormánymegbízott hitelesíti a Helyi Tanácsot, és annak első ülésén vagy a következőn megválasztják az alpolgármestereket. A Helyi Tanács szavazatával döntik el, hogy melyik alpolgármester látja el ideiglenesen a polgármesteri feladatokat, mert Cherecheş az előző mandátum alapján fel van függesztve. Egyelőre a korábbi mandátuma alapján van felfüggesztve, mert az új mandátum az eskütételig nem kezdődik el. Erre nincs határideje és ez akár a jogi helyzetének tisztázásáig is eltarthat. Az eskütétel nincs határidőhöz kötve.”

Ha azonban leteszi az esküt (kérve, hogy kíséret mellett helyezzék szabad lábra) és érvényesítik polgármesteri mandátumát, a kormánymegbízott azt állítja, hogy újabb utasítást fog kibocsájtani, mellyel az új mandátumában is felfüggeszti (mivel börtönben van) és akkor újra az egyik alpolgármester veszi át ideiglenesen a polgármesteri feladatokat.

„Voltak már esetek, amikor valakit kihoztak, letette az esküt és visszavitték a fogdába. A törvény úgy rendelkezik, hogy a Helyi Tanács és a kormánymegbízott előtt esküt kell tennie. Ha kijön és leteszi az esküt, majd visszaviszik a fogdába, akkor a kormánymegbízott utasításban felfüggeszti új tisztségéből, arra az időszakra, amíg őrizetben van. A törvényben nincs rendelkezés arra, hogy mi van akkor, ha azért nem tudja ellátni a feladatait, mert be van zárva, csak betegség esetére”, mutat még rá Lupuţ.

Egy másik lehetőség az, hogy a 30 napos előzetes letartóztatás lejárta után, ami június 26-án ér véget, Cherecheşt kiengedik, és akkor megváltozik a helyzet, mert átveheti a polgármesterséget. De a dolgok ebben az esetben is megváltoznak, ha ítélet születik, és ha az szabadságvesztésről szól.

Miért van rácsok mögött?

Cătălin Cherecheş előzetes letartóztatásban várja a perét folytatólagosan elkövetett megvesztegetés elfogadása vádjával, miután a korrupcióellenes ügyészek megszerveztek egy tettenérést és 30.000 lej kenőpénzt találtak nála. A vádirat szerint a nagybányai labdarúgócsapathoz tartozó egyik személytől összesen 70.000 lejt kért és kapott, hogy biztosítsa a csapat Helyi Tanács általi pénzügyi támogatását.

Egy másik ügyben is vizsgálat folyik ellene: a női kézilabdacsapat ügyében. Cătălin Cherecheş a Nagybányáért Koalíció (CpBM) színeiben indult, melynek az UNPR (Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség – a szerk.), […] a PNŢCD (Kereszténydemokrata Parasztpárt – a szerk.) és a PND (Nemzeti Demokrata Párt – a szerk.) a tagja.

Vâlcea: Elítélt polgármester

Râmnicu Vâlceán Mircia Gutău (PER) (Román Környezetvédő Párt – a szerk.) kapta a legtöbb szavazatot (a pártok párhuzamos számolása szerint a szavazatok mintegy 45 százalékát). Két ügyben is jogerősen elítélték korrupció miatt. A korrupció vádjával 2010-ben és 2014-ben is elítélt Gutău harmadjára nyeri meg a helyhatósági választást.

Gutău 2004 és 2008 között lett először polgármester Râmnicu Vâlceán, majd 2008-ban már az első fordulóban újraválasztották a szavazatok 72 százalékával. 2010-ben azonban jogerősen elítélték korrupciós tettek miatt. Gutăut a szörényvári (Drobeta Turnu Severin) börtönbe zárták be, majd Colibaşi-ra helyezték át, mert a Mehedinţi megyei bíróságokon is folyt egy pere. 2011 szeptemberében feltételesen szabad lábra helyezték, mert a három és fél éves büntetéséből már letöltött nagyjából egy évet és nyolc hónapot.

Mircia Gutăut a Craiovai Fellebbviteli Bíróság 2014 júniusában egy újabb korrupciós ügyben két év és hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte, de a bírók úgy döntöttek, hogy összevonják a büntetéseket és így szabad lábon maradt. De arra kötelezték, hogy fizesse vissza a helyi költségvetésbe a 400.000 lejes kárt. Két évre eltiltották attól, hogy bármilyen köztisztségért jelöltesse magát és ez 2016 elején járt le. Mircia Gutău azt állítja, sohasem fogadott el megvesztegetést és úgy véli, igazságtalanul ítélték el, ezért feljelentést tett a román állam ellen az EJEB-en (Emberi Jogok Európai Bírósága – a szerk.), ahonnan még mindig a válaszra vár.

Bukarest: A fővárosi büntetőügyesek

A 3. kerületi választók számára nem volt semmilyen jelentősége, hogy a szociáldemokrata Robert Negoiţă ellen a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) folytat vizsgálatot folytatólagosan elkövetett adócsalás vádjával. A legutóbbi adatok szerint Robert Negoiţă a szavazatok több mint 60 százalékával biztosította magának újra a 3. kerületi polgármesterséget. Egy vállalat ügyvivőjeként Robert Negoiţă felépített három lakóépületet és magánszemélyként eladott ezekből 1.250 lakást úgy, hogy nem vallotta és fizette be a vonatkozó 77,15 millió lej áfá-t.

A törvényekkel szintén hadilábon álló szociáldemokrata Gabriel Mutu is, aki vasárnap szerzett először polgármesteri mandátumot a 6. kerületben. Mutu ellen a DIICOT (Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóság – a szerk.) 2014 októberében indított eljárást egy olyan ügyben, mely egy adócsalásra és bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosására szakosodott szervezett bűnözői csoport tevékenységével kapcsolatos. Ennek ellenére a 6. kerület lakóinak szavazáson megjelent több mint 35 százaléka a PSD-s jelölt mellett döntött.

Dolj: Olguţa Vasilescu ellen korrupció miatt folyik eljárás

Lia Olguţa Vasilescu (PSD) 60,9 százalékkal szerzett újabb polgármesteri mandátumot Craiován. A DNA ügyészei 2016. március 20-án korrupciós tettek miatt őrizetbe vették, másnap pedig házi őrizetbe helyezték. Amikor ez lejárt, azonnal bejelentette, hogy újraindul a város vezetéséért, jelenleg pedig szabad lábon folyik ellene vizsgálat. A DNA ügyészei szerint 2012-ben, az akkori polgármester-választási kampányban a jelölt Lia Olguţa Vasilescu személyesen vagy a kampánycsapatához tartozó személyeken keresztül több üzletembert rávett arra, hogy különféle rendezvényeket támogassanak. Ennek érdekében a vádlott az üzletemberekkel szemben azt a minőségét használta fel, hogy „egy politikai párt megyei szervezetének” alelnöke volt.

Brassó: Scripcaru és a DNA

Brassóban George Scripcaru (a PNL által támogatott független jelölt) a negyedik polgármesteri mandátumot szerezte meg a szavazatok 51,23 százalékával. A DNA megvesztegetés elfogadása és hivatallal való visszaélés miatt állította bíróság elé Scripcarut. Brassó polgármesterét azzal vádolják, hogy segített egy magán távfűtési vállalatnak és törvénysértő módon kötött vele szerződést 6,1 millió lej értékben. Mindezt az állami vállalatok rovására, melyek csődbe jutottak. Ebben az ügyben további 12 személy ellen folyik eljárás. Az ügyészek vádirata szerint George Scripcaru állítólag 400.000 lej értékben fogadott el megvesztegetést, ami a 2012-es helyhatósági választással kapcsolatos kampányanyagokban jelent meg.

Ialomiţa megye

Constantin Sava (PNL), aki 2016-ban az urziceni-i választások nagy győztese, a DNA által összeállított bűnvádi akta alanya. Jelenleg igazságügyi ellenőrzés alatt áll és az ügyészek eltiltották a polgármesteri tisztség ellátásától.

Büntetőügyei 2015 nyarán kezdődtek, amikor a lalomiţa megyei Törvényszékhez tartozó ügyészség ügyészei 24 órára őrizetbe vették. Hivatallal való visszaélésre biztatással vádolták meg. 2012-ben a PNL színeiben választották meg. 2016 februárjában a sloboziai nyomozók úgy döntöttek, a városvezető ügyét átadják a DNA-nak. A DNA ügyészei egy hónappal később további 60 nappal hosszabbították meg a vele szembeni igazságügyi ellenőrzést. Ezzel egyidejűleg a DNA Sava urziceni-i városvezetőt a polgármesteri tisztség gyakorlásától is eltiltotta.

Ennek az volt az oka, hogy megpróbált nyomást gyakorolni az Urziceni-i Polgármesteri Hivatal alkalmazottaira, akik tanúként szerepelnek a DNA büntetőügyében. A vele szembeni igazságügyi ellenőrzés e héten jár le, DNA-n belüli források pedig azt állítják, hogy nagy esély van ennek meghosszabbítására.

Maros megye

A párhuzamos számlálás szerint Marosvásárhelyen Dorin Florea nyerte el a polgármesteri tisztséget. A városvezető az ötödik mandátumát szerezte meg, nagyon kis előnnyel fő versenytársával, Soós Zoltánnal szemben. A választási iroda hivatalos eredményeit órákon belül fogják közzétenni.

A függetlenként induló Dorin Floreát a PNL-n kívül a PNŢCD, az UNPR, a Nemzeti Demokrata Párt (PND) és a Román Szociális Párt (PSRO) is támogatta. Florea a büntetőügyei miatt nem indulhatott a PNL színeiben.

2015 decemberében állították bíróság elé, mert a helyi költségvetésből támogatták a marosvásárhelyi labdarúgócsapatot, amivel 7.053.000 lej kárt okoztak a városnak. Dorin Floreát hivatallal való visszaéléssel vádolják.

Dorin Florea ellen egy másik ügyben megvesztegetés elfogadásáért folyik bűnvádi eljárás. Az ügyészek pontosan azon a napon hozták nyilvánosságra, hogy nyomozást folytatnak ellene, amikor bejelentette indulását a polgármesteri tisztségért, 2016. április 20-án. Ebben az ügyben Dan Aurel Florea, a polgármester fia ellen is vizsgálat folyik megvesztegetésben és pénzmosásban való cinkosság miatt, valamint Mircea-Nicolae Musgociu üzletember ellen is, megvesztegetés és pénzmosás vádjával.

Olt megye

Liviu Dumitru Voiculescu, aki ellen a Dolj Megyei Bíróságon folyik per szervezett bűnözői csoport létrehozása miatt, a 2016-os helyhatósági választáson Cungrea polgármestere lett, a 12 Olt megyei PNL-s polgármester egyikeként. A cungreai választás győztese, Liviu Voiculescu rendőrként dolgozott az Olt Megyei Rendőr-felügyelőség Csalásellenes Szolgálata (SIF) keretében. 2012 decemberében más rendőrökkel és adóhivatali tisztviselőkkel együtt őrizetbe vették és kihallgatták, akiket egy csoport tagjaiként zsarolással, adócsalással, hivatallal való visszaéléssel, bűnözői csoporthoz csatlakozással és más bűncselekményekkel vádolnak.

Az akkoriban rendőrségi főfelügyelőként tevékenykedő Voiculescu más kollégáival együtt, a nyomozók által a bűnözői csoport vezetőjének tartott SIF-főnök „koordinálásával bűnvádi nyomozásokat folytattak különböző üzletemberekkel szemben, akiket megzsaroltak, hogy kössenek szerződést a SIF-vezető felesége tulajdonában lévő őrző-védő céggel. „Később a tisztségeiket kihasználva a vádlottak önkényesen vizsgálatokat folytattak az Olt megyei Közpénzügyi Főigazgatóság (DGFP), az Olt megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA), vagy a craiovai Vámigazgatóság egyes köztisztviselői ellen, akik elutasították a csoport tagjai által védelmezett cégek áfa-visszatérítési vagy másfajta követeléseit”, derül ki a csoportosulás tagjainál végzett házkutatások és őrizetbe vételek alkalmával kiadott DIICOT-közleményből.

De a bűnözői csoport ennyivel nem érte be – megfélemlítéssel nyerőgépeket tudtak behozni az országba, melyek elektronikus adatlapját hamisítottra cserélték. A „félkarú rablók” Olt, Mehedinți, Teleorman és Dolj megyei lokálokba kerültek, a csoport tagjai pedig jelentős jövedelemre tettek szert ezek révén.

Hunyad megye

A szavazatszámlálás nyomán kiadott nem hivatalos eredmények szerint Mircia Muntean lett Déva megyei jogú város polgármestere. Mircia Munteant egy büntetőügyben elítélték, de Dévában népszerűnek számít, ez az ötödik mandátuma.

Mircia Muntean négyéves szünet után lett újra Déva polgármestere, mert eddig képviselő volt. Mircia Muntean (PSRO) Déva eddigi polgármesterét, Petru Mărgineant (PNL) győzte le a politikai pártok párhuzamos szavazatszámlálása szerint.

A képviselő Mircia Muntean (PSRO) korábban már 16 évig vezette a helyi közigazgatást, egészen 2012-ig. Mircia Munteannak PNL-s dévai polgármesterként is és PSD-s parlamenti képviselőként is gondja volt a törvényekkel.

2014-ban jogerősen elítélték egy 2004-ben elkezdődött büntetőügyben, melyben közérdek elleni hivatallal való visszaéléssel vádolták. Négy év felfüggesztett börtönt kapott, a legfelsőbb bíróság pedig úgy döntött, hogy Mircia Munteannak, Iosif Man örököseivel együtt a banki kamatokkal megnövelt több mint 330.000 dollárt kell kifizetnie.

Mircia Munteant 2015 májusában újra bíróság elé állították, mert azzal vádolták, hogy 2014. október 30-án ittasan ült járműbe és Dévában egy több gépkocsit is érintő könnyű balesetet okozott. Ebben az ügyben a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék fog dönteni.

Az anyag összeállításában részt vett: Angela Sabău, Mădălina Mihalache, Sebastian Dan, Sebastian Lungu, Andreea Mitrache, Denis Grigorescu, Daniel Guţă, Alina Mitran, Mădălin Sofronie.

A címet a szerkesztőség adta.