Az egészségnél, az oktatásnál, a tömegközlekedésnél, szóval mindennél, na.
A Főpolgármesteri Hivatal nemrég 3 millió eurót adományozott a Nemzet Megváltása Katedrális megépítésére, mely úgy tűnik, a románok egy része számára az épület a hit mértékegységévé vált. Az építkezés továbbra is mindenhonnan pénzt szív el, ahonnan csak tud, a teljes költségét 80 millió euróra becsülik, bár nem kizárt, hogy ennél is nagyobb lesz. Egy valami biztos: a pénz többségét a polgárok zsebéből húzzák ki, akár akarják, akár nem. Mit kezdettünk volna ezzel a több millió euróval, ha dönthettünk volna?
A Román Ortodox Egyház (BOR) foggal-körömmel ragaszkodik ehhez az építkezéshez, és bármit megtesz a finanszírozásáért. Ugyanakkor maga az építmény önmagában is ellentmondásnak tűnik: míg a papok szerint Isten mindenhol jelen van, úgy tűnik, a BOR Bukarestben akarja rabul ejteni. És nem akárhol, hanem a Nép Háza, a vallással szembenálló politikai és társadalmi rezsim jelképének közelében. Vagy eljött a bosszú ideje, ahogy azt az Ótestamentum tanítja a hívőknek?
A Megváltás Katedrális grandiózus építmény szeretne lenni: impozánsabb lesz a Nép Házánál, a főváros bármely pontjáról látni lehet majd, ötször magasabb a Végtelenség Oszlopánál (Brâncuşi szobra Zsilvásárhelyen – a szerk.) és a miséken 5.000 hívőt tud majd befogadni. Pont erre volt szüksége a román népnek…
4 olyan dolgot találtam, amire a Főpolgármesteri Hivatal elkölthette volna a projektre szánt 3 millió eurót. Valójában a teljes befektetett összeg, melynek többsége a helyi és központi költségvetésekből származott, olyan beruházásokat generálhatott volna, melyek tényleg megváltoztatták volna Románia arculatát. Melyek egyes embereknek esélyt adhattak volna az életre, megváltoztathatták volna egyes gyermekek jövőjét vagy növelhették volna a komfortérzésünket, ahogy azt egy európai fővárosban megérdemeljük.
A Főpolgármesteri Hivatal 3 millió euróval finanszírozhatta volna néhány terápiás részleg vagy kórházi szárny felépítését. Például 2 millió euróból épült meg (ebből 1,4 millió eurót a Vodafone Alapítvány, félmilliót a Gyermekek Szíve Alapítvány (AIC) saját forrásokból adott, a többit pedig adományokból és a kórház pénzéből fizettek) a Marie Curie Kórház újszülötteket kiszolgáló intenzív terápiás részlege, egy négyszintes, 27 ágyas és összesen 1600 m2-es épülettömb. Ultramodern részlegről beszélünk, a lehető legjobb felszerelésekkel. De a romániai kórházak sokkal kevesebből is tisztességesen néznének ki. 3 millió euró néhány egység számára felszereléseket vagy jelentős felújításokat jelenthetett volna.
80 millió eurót pedig, ami a megváltásra szánt épület teljes költsége, jelentős beruházásokra lehetett volna fordítani a vidéki kórházakban például, ahol nap, mint nap emberek halnak meg az egészségtelen körülmények, a hiányzó vagy túlságosan ócska felszerelések miatt.
Sok oktatási egység, finanszírozás híján, alkalmatlan az oktatásra, holott központi szinten az iskolák digitalizálásáról és különféle más korszerűsítésekről beszélnek. Még mindig sok helyen lenne szükség jelentős beruházásokra, 3 millió euró pedig biztosan jelentős változást hozhatott volna, akár már néhány iskolánál is.
Összességében 80 millió euróból több mint 1000 iskolát lehetne létrehozni vagy még többet helyrehozni, mert gyermekeink jövőjét fontos témának kellene tartanunk. A nemzet megváltásánál egy kicsit talán fontosabbnak.
Sok bukaresti minden télen attól retteg, hogy fűtés nélkül maradhat. A RADET nevű közüzemi szolgáltató a Főpolgármesteri Hivatal ellenőrzése alatt működik. A RADET-nek, Románia egyik legnagyobb adósának legalább 3,6 milliárd lejes hátraléka van. 2015-ben például a RADET nem tudott szert tenni 10 millió lejre (kevesebb, mint 3 millió euró), hogy elvégezze egyes fűtésvezetékek sürgős javítását. Ez jó beruházási ötlet lehetett volna, amivel megóvtuk volna a keresztény bukarestieket attól az aggodalomtól, hogy esetleg megszenvedhetik a csövek meghibásodását. Főleg, hogy az épület nem készül majd el elég gyorsan, hogy ott melegedhessenek.
2015-ben pontosan 3 millió euróba került az Intercontinental Szállodánál lévő, csaknem 1000 férőhelyes földalatti parkoló korszerűsítése. Persze, amilyen hiány van Bukarestben, 1000 parkolóhely kevésnek tűnhet, de meglétüket minden bizonnyal a gépkocsivezetők és a gyalogosok is megéreznék. Főleg, hogy a rendelkezésre álló legutóbbi információk szerint Bukarestben közlekedik a Romániában nyilvántartásba vett gépkocsik csaknem fele.
Firea elődje a főváros „vezérlőpultjánál”, Sorin Oprescu azt mondta, hogy Bukarest központi részének 100.000 parkolóhelyre lenne szüksége. Újabb 1000 hely a szükséges mennyiség 10 százalékát (Mindhárom szám nem lehet helyes, 100.000-nek 1000 nem a 10 százaléka. – a szerk.) jelentené.
A címet a szerkesztőség adta. Fotó:
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Helikopterekkel segítik a közlekedési rendőrök munkáját kedden Hargita megyében: a levegőből is figyelik a közutakat, hogy kiszűrjék a biztonságos közlekedést veszélyeztető szabálytalanságokat.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.