// 2025. március 11., kedd // Szilárd
egyesülés

Trianon 100 – tudományos projekt vagy magyar propagandafegyver?

// HIRDETÉS

Ahogy telik az idő, ahogy közeledik 1918, a román média egyre hisztisebben reagál Trianonra.

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora, Ioan Aurel Pop április végén olyan kijelentést tett, mely elég sok szenvedélyt szított fel a közéletben a magyar hatóságok által 2017 folyamán elindított „Trianon 100” koncepció témájában. A román akadémikus lényegében azzal fújt riadót, hogy az ebben a projektben résztvevő magyar kutatókból álló, a Magyar Tudományos Akadémia alá tartozó csoport

kész információs háborút kirobbantani Romániával és a szomszédos államokkal,

melynek során vitatnák az Osztrák-Magyar Birodalom és implicit módon Nagy-Magyarország feloszlásához vezető 1918–1920-as évek főbb szakaszait.

Akkor – áprilisban – nehezemre esett az igazság egyik vagy másik oldalára állni, mert sem Ioan Aurel Pop érvelése, sem a BBTE rektorával szemben azonnal érkezett magyarországi támadások nem győztek meg. Valójában ezek a támadások ejtettek gondolkodóba, tekintettel arra, hogy az egyik eléggé virulensen reagáló fő budapesti intézmény nem a Magyar Akadémia (helyesen: Magyar Tudományos Akadémia – a szerk.), hanem a Külügyminisztérium volt, mely száraz közleményben jelentette be, hogy határozottan elutasítja a román akadémiai körök felől érkezett rágalmakat. Ezek után egy kicsit jobban tanulmányozni kezdtem a kérdést, hogy világos képet alkossak a történésekről. Magyarország vajon a nagyobbik testvér tapasztalatából kölcsönzött, mellyel most remekül megérti magát (Orosz Föderáció), a hibrid háború technikáiból, melyeket aztán a szomszédos országokban akar majd alkalmazni, vagy a román nacionalista szellem robbant ki időnek előtte anélkül, hogy Budapest bármilyen hibát követett volna el. És íme, mit állapítottam meg.

A Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt zajló „Trianon 100 – Lendület” projekt (helyesen: MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport, a különbség azért lényeges, mert a Trianon 100 Kutatócsoport a sokkal szélesebb területet érintő MTA Lendület program része – a szerk.) nagy erővel kezdte meg a tevékenységét, és első látásra egyértelmű volt, hogy már előkészületben voltak az első termékek, melyeket piacra lehet dobni. Ennek megfelelően a projekt keretében már megjelentették az első könyvet – „A magyar békeküldöttség naplója” –, Zeidler Miklós történész koordinálásával. A kötet bemutatójában utalás történt azokra az adatokra, melyekkel a szerző a dolgozatban a szerződés franciaországi aláírásán részt vett magyar küldöttségről beszámol, részletesen kidomborítva a végleges dokumentum parafálását megelőző vitákat és gyötrődéseket. Más szóval, a könyv – valószínűleg – azt az üzenetet ülteti el az olvasóban, hogy

Budapest nem fogadta el a priori a Trianonban hozott döntéseket,

küzdött a saját érdekeiért, amiből gyakorlatilag a szerződés igazságtalan jellege és a magyaroknak okozott traumák következnek.

Ha egy kicsit a dolgok mögé nézünk, láthatjuk, hogy Pozsonyban, Szlovákiában már április elején bemutattak több kötetet, melyek a magyarok életében Trianon után bekövetkezett változásokat emelték ki, és nyilvánvaló, hogy ezek nem voltak pozitívak (forrás: www.trianon100.hu). A mi szemszögünkből nézve sokatmondó a „Felvidékből Slovensko” cím, illetve a „Csehszlovákiai Magyar Népi Szövetség és a Mindszenty-per megismétlése” című könyv által továbbított üzenet, mely egy olyan szervezet történelmére vonatkozik, amely a magyarok csehszlovák hatóságok által megsértett jogainak védelmével foglalkozott a háttérből.

Ugyanakkor a www.trianon100.hu honlap Magyarország 1918-as etnográfiai térképét terjeszti, melyet a budapesti hatóságok – sikertelenül – arra próbáltak felhasználni, hogy a jövendőbeli magyar állam határait a saját érdekeiknek megfelelően húzzák meg a párizsi tárgyalások során. Ugyanez a honlap terjeszti Zahorán Csaba történész recenzióját is („A történelmi Magyarország szétesése és a párizsi békeszerződés”), és ugyanitt terjesztenek fényképeket több Trianonnak szentelt műemlékről, melyek közül az egyik Nagy-Magyarország térképét ábrázolja.

Következésképpen íme, alig néhány hónappal a meghirdetése után, a „Trianon 100 – Lendület” projekt máris nagyszabású dokumentációs anyagokat produkál, melyek minden kétséget kizáróan kiemelik Magyarország elképzelését arról a szomorú emlékű momentumról, melynek nyomán más államokhoz került Magyarország területének 2/3-a.

De ami még veszélyesebb: a Trianon 100 projekt nem az egyedüli,

melyet – nyilvánvalóan – a budapesti központi hatóságok támogatnak. A tudományos projektet vagy egyes elsőrangú magyar hivatalosságok szerencsétlen, de jól kigondolt nyilvános megszólalásai, vagy olyan – legalábbis vitatható – építmények felépítése egészíti ki Magyarországon, melyek a náci korszakra emlékeztetnek, amikor ez az ország visszacsatolta az elvesztett területek egy részét. Itt Lázár János, a magyar miniszterelnök Kancelláriája vezetőjének június elején tett maró hatású nyilatkozataira utalok, aki nem többet és nem kevesebbet, mint bocsánatkérést követel a szomszédoktól a Trianon momentum miatt és ezen kívül legalábbis erkölcsi kárpótlást Európától azért, ami 1918-ban Magyarországgal történt. Ugyanide tartozik az a számos szobor, melyet Magyarországon a fasiszta és antiszemita kormányzó Horthy Miklósnak állítottak, Orbán Viktor kormányfő hallgatólagos támogatásával és Európa egyik legfontosabb szélsőséges pártja, a Jobbik leplezetlen örömére (a cikkíró állításai alátámasztására egy HotNews-cikkre hivatkozik, mely a Hungarian Spectrumot és az Index.hu-ot idézve számol be a szoborállításokról – a szerk.).

A budapesti kormány Romániával szemben teljesen barátságtalan és agresszív gesztusáról nem is beszélve, mely az egész világon megtiltotta a magyar diplomáciai testület tagjainak részvételét a Románia nemzeti ünnepe (2016. december 1.) alkalmából szervezett ünnepségeken, arra hivatkozva, hogy Magyarországnak nincs mit ünnepelnie. Ha ezeket a tényeket összeadjuk, egy

olyan Magyarország képe alakul ki, melynek már régóta nem okoz semmilyen gondot frontális támadást indítani Románia ellen.

És akkor, kedves olvasók, ebből egyetlen következtetést lehet levonni: Igen, azt hiszem, Ioan Aurel Pop akadémikusnak tökéletesen igaza volt, amikor a Trianon 100 projekt károsságáról és a céljairól beszélt. Amit azonban a BBTE rektora nem mondott el: a romániai magyar szervezeteket jó néhány éve Budapest finanszírozza többé-kevésbé átlátható módon, különféle projekteken és intézményeken keresztül és ezáltal átvettek bizonyos dolgokat Magyarország Románival szembeni káros retorikájából. Így tudtuk meg döbbenten, hogy december 1-e gyásznap a magyarok számára, amit az etnikum országunkban élő legfontosabb politikusai mondtak ki, ami románként fájdalmat okoz nekünk, mert mi mindig a testvéreinknek tekintettük a magyarokat. Mit jelentenek vajon ezek az ismételten kimondott állásfoglalások az erdélyi románok és magyarok közötti etnikumok közötti kapcsolatokra nézve? Kölcsönhatáshoz és kölcsönös megértéshez vezetnek, vagy ellenkezőleg, visszafordíthatatlan törésvonalakat okoznak a két közösség között, hosszú távon felmérhetetlen következményekkel… nyilvánvaló, hogy – sajnos – a második következik be.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Generációk harca – a kétezres évek slágerei és a Kossuth rádió találkozása

Sánta Miriám

Steigervald Krisztián méltán népszerű generációkutató, akinek a könyvei és podcast-sorozata előremutató volt abban, hogy a generációk jobban megérthessék egymást. Hogyan csapódhat le mindez az erdélyiekben?

Na nehogy már ujjongjunk, csak mert egy politikus normálisan viselkedik!

Varga László Edgár

Avagy mi fér bele Ilie Bolojan bőröndjébe?

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nem az autójavítás, a hanyagság drága”

Sólyom István

Az autószerelő és az ügyfél kölcsönös bizalmán alapuló kapcsolat jelenti a sikeres együttműködés kulcsát – véli Szabó Levente kolozsvári mechanikus.

Brutálisan hosszú A brutalista, helyenként nem egészen világos, miért

Szántai János

Az viszont kétségtelen, hogy Brady Corbet alkotása monumentálisra sikeredett. Mi pedig többek közt örülhetünk annak, hogy a pillanat hájpfilmje sok szálon kötődik a magyarokhoz, sőt, erdélyi magyar színész is felbukkan benne.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Moldvai kultúranzix, avagy hogy találkoztam Diana Șoșoacával
Főtér

Moldvai kultúranzix, avagy hogy találkoztam Diana Șoșoacával

A félreolvasások elkerülése végett: ez a történet nem egy álom. És egyéb misztikus és kevésbé misztikus találkozásokról is szól. Továbbá: Moldva meg Bukovina bűbájos vidék, akkor is, ha a hazai protokronizmus fő amazonja épp ott tornyosul.

A teljes román válogatott nem ér annyit, mint amennyit Szoboszlai Dominikért kínálnak
Krónika

A teljes román válogatott nem ér annyit, mint amennyit Szoboszlai Dominikért kínálnak

A héten röppent föl a hír, hogy a szaúdi al-Hilal klub szemet vetett az angol Liverpool magyar sztárjára, Szoboszlai Dominikra, akiért hajlandóak lennének csillagászati összeget fizetni.

Hegyizene – gyönyörű és elgondolkodtató filmet készített Szendőfi Balázs a Szigethegységről
Főtér

Hegyizene – gyönyörű és elgondolkodtató filmet készített Szendőfi Balázs a Szigethegységről

A budapesti halkutató és természetfilmes legújabb alkotása egyszerre mutatja meg az Erdélyi Szigethegység vizes élőhelyeinek évmilliós és kortárs arcait.

Eljött a premier napja, ma végre láthatjuk, hogy milyen lett a Hunyadi-sorozat
Székelyhon

Eljött a premier napja, ma végre láthatjuk, hogy milyen lett a Hunyadi-sorozat

Dupla epizóddal rajtol szombaton este a Hunyadi Jánosról készült nagyköltségvetésű, kosztümös történelmi sorozat. A nemzetközi piacon Rise of the Raven címen futó produkciót nálunk a TV2 tűzte műsorra.

Annyira bejött a gyógyfürdő, hogy akvaparkot is építenek mellé az erdélyi kisvárosban
Krónika

Annyira bejött a gyógyfürdő, hogy akvaparkot is építenek mellé az erdélyi kisvárosban

Addig ütik a vasat a fürdőkultúrát feltámasztani kívánó erdélyi kisvárosban, amíg meleg, sőt forró: a sós gyógyfürdő sikere láttán akvaparkot is építenének Marosújváron.

Konyhába tört be, juhokat ölt az Etéden kilőtt medve
Székelyhon

Konyhába tört be, juhokat ölt az Etéden kilőtt medve

Négyszer is visszatért Etéd községbe egy agresszív medve, amely egy alkalommal nyári konyhába tört be, pénteken éjjel pedig több juhot és bárányt is elpusztított. Végül szombaton éjszaka kilőtték a vadászok.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Generációk harca – a kétezres évek slágerei és a Kossuth rádió találkozása

Sánta Miriám

Steigervald Krisztián méltán népszerű generációkutató, akinek a könyvei és podcast-sorozata előremutató volt abban, hogy a generációk jobban megérthessék egymást. Hogyan csapódhat le mindez az erdélyiekben?

Na nehogy már ujjongjunk, csak mert egy politikus normálisan viselkedik!

Varga László Edgár

Avagy mi fér bele Ilie Bolojan bőröndjébe?

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nem az autójavítás, a hanyagság drága”

Sólyom István

Az autószerelő és az ügyfél kölcsönös bizalmán alapuló kapcsolat jelenti a sikeres együttműködés kulcsát – véli Szabó Levente kolozsvári mechanikus.

Brutálisan hosszú A brutalista, helyenként nem egészen világos, miért

Szántai János

Az viszont kétségtelen, hogy Brady Corbet alkotása monumentálisra sikeredett. Mi pedig többek közt örülhetünk annak, hogy a pillanat hájpfilmje sok szálon kötődik a magyarokhoz, sőt, erdélyi magyar színész is felbukkan benne.

// HIRDETÉS