Román diplomácia: kerüljük a hibákat, még ha az is az ára, hogy nem csinálunk semmit

„Csendes és lapos, félénk, tisztességes, de nemzetközi téren irreleváns diplomáciánk van”, véli prof. dr. Valentin Nauemescu nemzetközi kapcsolati szakértő, aki a România liberă kérésére elemezte a MAE (Külügyminisztérium – a szerk.) tevékenységét.

Milyen eredményei voltak a román diplomáciának abban a hat hónapban, amióta a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) átvette a hatalmat? Mennyire hatékony a Külügyminisztérium (MAE) tevékenysége egy bonyolult és feszült regionális és globális helyzetben? Képes Románia kihasználni a nemzetközi kapcsolatokban adódó lehetőségeket és elkerülni a felmerülő csapdákat?

Ez csak néhány azon kérdések közül, melyekre a România liberă egy elemzésben igyekszik válaszolni, amihez – mint írtam – jelentős mértékben hozzájárult prof. dr. Valentin Naumescu is a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karáról.

Az elemzés 10 olyan külpolitikai ügyet vizsgál meg, melyeket relevánsaknak tartunk ehhez az értékeléshez.

1. Románia EU- és NATO-tagállami profiljának növelése

Mit állít a MAE

A MAE azt állítja, hogy Románia NATO-szövetségesi profilja megerősödött, konszolidálódott, hazánk pedig hozzájárult a szervezet konszolidálásához. „Románia részt vesz a NATO keleti szárnyának védelmi és elrettentési szerepének megerősítésében, mind a nemzeti területen és a Fekete-tengeren, mind Lengyelországban helyet ad a NATO rakétavédelmi rendszere elemeinek, az egyik nagyobb hozzájárulója az afganisztáni küldetésnek és az Ukrajna számára létrehozott önkéntes kibernetikai védelmi alap koordinátora. A védelemnek 2017-ben biztosított 2 százalékos GDP-aránynak köszönhetően (…) Romániát gyakran említették pozitív példaként a Szövetségben és a szövetséges államok által”, jelenti ki a MAE.

A minisztérium azt is kihangsúlyozza, hogy megnőtt hazánk EU-tagállami profilja, Románia hozzájárult az Unió konszolidálódásához. „Ami az EU külpolitikájának terén tett lépéseket illeti, a Külügyminisztérium különösen az EU Globális Kül- és Biztonságpolitikai Stratégiájának megvalósítására összpontosított”, állítja a MAE. A román diplomácia további elsődlegességei között volt „a Szíriára vonatkozó stratégia elfogadása, a közös kül- és biztonságpolitika jövője, a NATO–EU együttműködés, a Felülvizsgált Szomszédsági Politika megvalósítása, a Keleti Partnerség 2017. novemberi csúcstalálkozójának előkészítése, a bővítés folytatása és az Európai Unió balkáni térség és Fekete-tenger iránti érdeklődésének fenntartása”.

Mit mond a szakértő

„Már máskor is mondtam, Románia sokkal jobban teljesített a NATO-ban, mint az EU-ban, aminek sokfajta oka van, melyekkel itt most nincs időnk és terünk foglalkozni. Ez részben a biztonsági, katonai és stratégiai téren zajló diplomáciánkra is érvényes, melyet az AEÁ-val kialakított stratégiai partnerség 20 éve alatt siker koronázott, szemben az Európai Unió szintjével, ahol sereghajtók voltunk és nagyjából azok is maradtunk, mindenesetre nagy «harcot» folytatva a bolgárokkal az utolsó hely elkerülése érdekében.

Általánosságban csendes és lapos, félénk, tisztességes, de nemzetközi téren irreleváns diplomáciánk van, melynek úgy tűnik, a hibázás elkerülése a fő célja, még akkor is, ha ennek az az ára, hogy nem csinál semmit. A posztkommunista időszak néhány figyelemre méltó kivételétől eltekintve a román diplomácia meghatározó vonása a «Lazăr Comănescu» féle, mindenre és semmire sem jó, magyarán «minden hájjal megkent» túlélési modell volt, ami minden válságra és minden lehetséges politikai rezsimre megfelelő 1967-től mostanáig.

De az az igazság, hogy az EU-n belüli nehézségeinket és az eredmények – számos más tagállamokhoz képest – viszonylagos hiányát nemcsak a «lúdtalpas» diplomácia okozza, hanem elsősorban a romániai belpolitika, gazdaság, közigazgatás és igazságszolgáltatás számos gyengesége, melyeket a diplomaták nem mindig tudnak vidámabb színben lefesteni, mint amilyenek valójában odahaza.”

2. Csatlakozás a Schengen-térséghez

Mit állít a MAE

A Külügyminisztérium a Románia állampolgárai számára közvetlen fontossággal bíró témák között említi a Schengen-térséghez való csatlakozást, amit továbbra is fontosnak tart, de nem részletezi a konkrét fejleményeket és az esetleges előrelépéseket. A MAE azonban kijelenti, hogy „a tárgyalási folyamatokban állandó erőfeszítések történnek mind Brüsszelben, mind Bukarestben (a MAE-ban és az érintett minisztériumokban). (…) Ehhez felhasználták a franciaországi és németországi kollégákkal folytatott elnöki, kormányfői és miniszteri szintű találkozókat”.

Mit mond a szakértő

„Még néhány nyugat-európai állam politikai beleegyezésére van szükség, melyek 2011 óta akadályozzák a csatlakozást. Nézzük meg, például, hogy milyen álláspontra helyezkedik majd ősszel Hollandia, ahol még nem alakult meg a március 15-i választás utáni új kormánykoalíció, a parlamenti többség kialakításáról szóló tárgyalások pedig négy különböző irányultságú és programú párt között zajlanak. Iohannis elnök legutóbbi berlini látogatása után úgy tűnik, hogy amennyiben a szeptember 24-i választás nyomán Angela Merkel marad a kancellár, Németország az év vége felé nem ellenez majd egy Románia számára kedvező döntést. De más irányokból ellenállásra kerülhet sor. A MAE most diplomáciánk energikusabb, frissebb, kreatívabb és hatékonyabb fellépésével tudna segíteni, különösen azokban a fővárosokban, ahol gondjaink vannak ebben az ügyben, az Európai Unió északi és északnyugati részén. Remélem, hogy nem fognak éppen Párizs felől meglepetések érni bennünket, ahol máris felmerültek bizonyos munkaerőpiaci protekcionista elképzelések, melyeket eredetileg Macron elnök hangoztatott. És még ha ezeknek nincs is közvetlen kapcsolatuk a Schengen-megállapodással, az ilyenfajta populista megközelítések az új francia kormány jövőbeni protekcionista politikáit vetíthetik előre, mely kénytelen egyre ellenségesebb politikai környezetben, az utóbbi években erősödő jobb- és baloldali szélsőséges pártok között «játszani»”.

3. Felkészülés a 2019 első felében sorra kerülés EU-elnökségre

Mit állít a MAE

A Külügyminisztérium nem szolgált információkkal erről a témáról.

Mit mond a szakértő

„Ha a PSD kevesebb mint öt hónap után leváltja az európai ügyekért felelős miniszterét, akkor egyértelmű, hogy egyáltalán nem ment jól. Úgy tudom, hogy nemrég a civil társadalomból több Európa-párti szervezet és egyesület levelet is küldött a külügyminiszternek, melyben arra figyelmeztetnek, hogy több területen is késésben van a felkészülés a román elnökségre. A nyilvánosság előtt gyakorlatilag semmi jele sincs (csak egy sok szót és kevés lépést tartalmazó belső memorandum valamikor tavasszal), de ezután már semmilyen részletesebb, tartalmasabb anyag sem jelent meg erről a témáról. A MAE azt hozhatja fel ezzel szemben, hogy a Külügyminisztérium nem minden lépése szól a nyilvánosságnak és nem kell mindent a sajtó és a polgárok tudomására hozni, hogy vannak nem látható lépések is, ami elméletileg igaz, de amikor tényleg semmi sem jelenik meg a nyilvánosság előtt, akkor elkerülhetetlenül kérdések merülnek fel.

Tudom, hogy nagyon jó és nagyon komoly diplomaták foglalkoznak ezzel a folyamattal, de a kormányzati politikai középszerűség miatt eddig nagyon szerény maradt a nyilvános dimenzió és a koncepciós rész (témák). A diplomaták nem rendelkeznek döntéshozatali képességgel és nem kompenzálhatják politikai/kormányzati szintünk ötlettelenségét és európai relevanciájának hiányát. Az az állítás, például, hogy a Digitális Agendát fogjuk szorgalmazni, nulla nemzeti hozzájárulást, nulla specifikumot jelent, hiszen ez a téma európai szinten már annyira széles körben elfogadott, hogy semlegessé, szinte banálissá vált. Minden bizonnyal szükség lesz még valami másra is. Valami olyasmire, amit tényleg mi, a mi térségünk tud nyújtani.”

4. Az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (EEM) lezárásához szükséges lépések folytatása

Mit állít a MAE

Bár az EEM lezárását elsődleges témának tekintik, a MAE nem mond részleteket e folyamat állapotáról és e célkitűzés teljesítésének távlatáról.

Mit mond a szakértő

„Mindent egybevetve a PSD–ALDE-s kormányzat a januári híres 13. sz. rendelettel csak még messzebbre, legalább az év végére tolta az EEM megszüntetésének időpontját. Romániának a jogállamiság terén a Cioloş-kormány mandátuma során megerősödött európai hitelessége alapján küszöbön állt az EEM lezárása. Akkor viszont, a téli válság kellős közepén nagyon világosan és nagyon fájdalmasan nyilvánvalóvá váltak diplomáciánk korlátai, amikor a Külügyminisztérium előtt Európa szerte bezárultak az ajtók és arra ébredt, hogy mindenféle magyarázat nélkül mondanak le találkozókat. Igaz, ez alapvetően nem a MAE és a diplomácia, hanem a PSD–ALDE-s koalíció és a kormány hibája volt, melyek megpróbálták kiszabadítani a börtönökből a korruptakat.”

5. A Moldovai Köztársaság európai integrációs erőfeszítéseinek határozott támogatása és a fennálló kapcsolatok megerősítése

Mit állít a MAE

A MAE azt hangsúlyozza, hogy az utóbbi hat hónapban nagyon magas volt a találkozók száma és szintje, példaként Andrei Galbur moldovai kormányfő-helyettes látogatását (2017. január 23.) és a harmadik közös kormányülés (Karácsonkő/Piatra Neamţ, március 23.) megszervezését említve.

„A MAE a lépéseivel végső soron az Európai Bizottság Moldovai Köztársaságnak nyújtandó új makro-pénzügyi támogatási programra vonatkozó javaslatát támogatta az EU szintjén, (…) elsőbbséget biztosított az energetikai, szállítmányozási és infrastrukturális projekteknek, valamint az intézményi építkezési és társadalmi hatású projekteknek, (…) támogatta a Moldovai Köztársaság–NATO együttműködést.”

Mit mond a szakértő

„Nem tudom, hogy hivatalosan is „letette-e” a fegyvert, vagy sem, de a MAE már semmit sem csinál, még nyilatkozati szinten sem, Moldova Köztársaság európai integrációja érdekében. A román diplomácia már jó sok éve ötlethiánnyal küszködik Moldova Köztársasággal kapcsolatosan, most annyi az újdonság, hogy még a hajdani klisékről és szlogenekről is lemondtak. Másrészről egy oroszbarát elnök megválasztása Chişinău-ban, valamint a közvélemény-kutatásoknak még az amerikai nagykövet által is keserűen említett siralmas eredményei azt mutatják, hogy úgy tűnik, rövid és középtávon veszett ügynek számít az európai és nyugati irányvonal, hogy a zavar és a csalódottság uralkodott el, a dolgok pedig egyáltalán nem a jó irányba haladnak. Kár, hogy felhagytak a Szovjetunió akaratából szétválasztott román nemzet természetes ideáljainak kinyilvánításáról, mert nem kizárt, hogy éppen válsághelyzetekben és Moldovai Köztársaság bármilyen nyugati és keleti irányú sikerlehetőségeinek hiányában a következő években látványosan újjászülethet a románpárti érzés, a következő nemzedék szintjén pedig a két állam és az Európai Unió számára is a leglogikusabb és leghasznosabb megoldásként nyer majd teret az egyesülés kérdése.”

6. Az AEÁ-val meglévő stratégiai partnerség fejlesztése

Mit állít a MAE

A MAE e téren Klaus Iohannis egyesült államokbeli látogatását emeli ki, melyet „Románia washingtoni nagykövetségének kitartó erőfeszítéseivel készítettek elő”. „Románia elnökének széles körű találkozói voltak az AEÁ külpolitikáját meghatározó intézményekkel. Közép- és Kelet-Európából ő találkozott először Donald Trump elnökkel, a látogatás jelentőségét és sikerét pedig Románia számos más partnere is elismerte”, állítja a MAE.

A gazdasági területtel kapcsolatosan a minisztérium megemlíti, hogy az év második felében „széles körű amerikai gazdasági küldöttség látogat Bukarestre az AEÁ Kereskedelmi Minisztériuma által szervezett «Trade Winds» keretében”. „Ez egy olyan gazdasági küldöttség, melynek nagyjából 100 amerikai cég lesz a tagja minden tevékenységi területről, valamint a román és amerikai kormányzati és üzleti körök képviselőin kívül bulgáriai, horvátországi, görögországi és szerbiai hivatalosságok és üzletemberek is részt fognak venni”, szögezi le a MAE.

Mit mond a szakértő

„Ha a bukaresti amerikai nagykövet legutóbbi, a PSD–ALDE-s kormány gazdasági lépéseivel, vagy a néhány hónappal ezelőtt a jogállamisággal és a korrupció visszaszorításával kapcsolatos kijelentéseit vesszük alapul, akkor nem világos, hogy ennek a koalíciónak csak nulla hozzájárulása van-e az AEÁ-val meglévő partnerséghez, vagy nem éppen arról van szó, hogy e politikai és gazdasági partnerség ellen cselekszik. Itt említsük meg – futólag – a Képviselőház PSD-s elnökét (Liviu Dragnea – a szerk.) is, aki éppenséggel arról beszél, hogy amerikai milliárdosok és imperialisták/globalisták «üldözik», ami az 50-es évek «ostromlott erődről» szóló tragikomikus proletár diskurzusára hasonlít. Románia kül- és biztonságpolitikájának legmagasabb döntéshozatali és képviseleti szintje, szerencsére, sokkal hitelesebb kezekben van, a washingtoni sikert pedig Iohannis elnök hitelessége tette lehetővé.”

7. Részvétel a Brexitről folyó tárgyalásokra vonatkozó közösségi mandátum kidolgozásában

Mit állít a MAE

Az európai polgárok Brexittel összefüggő jogai a MAE állításai szerint elsődleges téma, mert közvetlenül érinti Románia állampolgárait. Ezért „a minisztérium folyamatos erőfeszítéseket fejt ki a tárgyalási folyamatokban mind Brüsszelben, mind Bukarestben”.

Mit mond a szakértő

„Néhány általános és lapos kijelentésen kívül, melyek megjegyzésével már senki sem fárasztja magát és pont alkalmasak arra, hogy senkit se zavarjanak és semmilyen konkrét üzenetet ne továbbítsanak, nem hiszem, hogy bárki látott volna az utóbbi hónapokban, a tárgyalások hivatalos rajtja előtt bármilyen specifikus hozzájárulást a MAE részéről az európai tárgyalók mandátumának kidolgozásához. Azt a benyomást keltettük, hogy a Brexit nem a mi dolgunk, hogy ez olyan ügy, ami egyrészről a britekre, másrészről a francia-német párosra tartozik, mi pedig csak azt akarjuk, hogy mindenki számára «jó legyen». Az Európai Uniónak ebben a bonyolult folyamatában egyáltalán nem hallatszik a mi hangunk. Most akkor ez jó, vagy rossz?”

8. A Keleti Partnerség támogatása és hatékonyabbá tétele

Mit állít a MAE

A MAE számára a Keleti Partnerség 2017. novemberi csúcstalálkozójának előkészítése az elsődleges téma, amiben aktívan részt vett. A minisztérium állítása szerint Románia az előkészítő folyamatban legaktívabb EU-tagállamok csoportjához tartozik.

Mit mond a szakértő

„Formálisan «támogatjuk» a dolgot. De úgy tűnik, hogy a moldovai csalódás után a MAE lemondott az ügyről. De azt is el kell mondani, hogy az Európai Unióban nem mi vagyunk az egyetlenek, akik implicit módon elismerjük a Keleti Partnerség félig-meddig kudarcos jellegét. Romániának valójában csak nagy ritkán voltak kreatív, figyelemre érdemes hozzájárulásai a 2009-ben Lengyelország és Svédország kezdeményezésére elindított Keleti Partnerség folyamatához. De az Uniónak sokkal nagyobb elvárásai voltak a Keleti Partnerséghez való hozzájárulás terén egy olyan országtól, mely a keleti szárnyon helyezkedik el és elvileg érdekelt és érintett az Unió keleti szomszédságában zajló fejleményekben ahhoz képest, amit a diplomáciánk konkrétan «szállított».”

9. Az EU védelmi kapacitásainak és a közös biztonság- és védelmi politikájának a fejlesztése

Mit állít a MAE

A Külügyminisztérium semmilyen információval nem szolgált erről a területről, csak a NATO-val fenntartott kapcsolatra összpontosítva.

Mit mond a szakértő

„Nehéz, dilemmás téma, mely alapos és felelős, egyszerre analitikus és kritikus végiggondolásokat igényel. Mellette és ellene szóló érveket. Úgy tűnik, hogy a MAE még el sem kezdte európai védelemmel kapcsolatos munkát, hiszen nem tudja, mit mondjon úgy, hogy senkit se haragítson meg. Néhány évvel ezelőtt még szerveztek vitákat a MAE-ban, volt némi nyitottság az akadémiai körök, a think-tank-ek felé, nemcsak mindenféle évfordulókra szóló ünnepélyeskedő és unalmas meghívók, melyek semmi újat sem hoznak és melyeken mindenkinek az az érzése, hogy csak az idejét vesztegeti, a külföldi nagyköveteket is beleértve. Az igazi vitatémákkal kapcsolatosan viszont csak nagy hallgatás van.”

10. Kapcsolat az Orosz Föderációval és a gazdasági kapcsolatok bővítése az EU-szankciók betartásával

Mit állít a MAE

A Külügyminisztérium semmilyen tájékoztatást sem küldött erről a témáról.

Mit mond a szakértő

„Kicsit viccesen hangzik, de azt mondják, hogy a Grindeanu-kormány bukásához ez a kudarc is hozzájárult. A PSD Központi Végrehajtó Bizottsága által készített nagyon «alapos» értékelési jelentése bírálta azt, hogy nem fejlődtek a gazdasági kapcsolatok Oroszországgal, bár nem említette a kérdésében szereplő nemzetközi szankciókat. Végül is, egy ideális világban természetesen jó lenne, ha mindenkivel jó kapcsolatban állnánk, főleg a földrajzilag hozzánk közel lévő nagyhatalmakkal, de a regionális és globális politika jelenlegi állapotában azt hiszem, ez egy másodlagos kudarc, mely eltörpül számos másik ügyhöz képest, melyeket mára már meg kellett volna oldani.”