// 2024. november 4., hétfő // Károly
Románia

Rajzfilmbe illő rakétapajzs Romániában?

// HIRDETÉS

Ezeknek a rakétaellenes berendezéseknek esélyük sincs az orosz medvével szemben. Felmerül a kérdés, hogy akkor minek kellett rá ennyi pénzt elkölteni?

Az elmúlt napokban a NATO antiballisztikus rendszerébe integrált romániai rakétaellenes berendezésnek inkább csak jelképes szerepe van, mert nem lenne képes kivédeni egy Oroszország által indított masszív támadást, állítja George Friedman.

A romániai rakétaellenes elemek 2015 decemberétől léptek hadrendbe, de az elmúlt napokban integrálták őket az Észak-Atlanti Szövetség antiballisztikus rendszerébe.

„Az európai rakétaellenes védelem sokkal inkább politikai jelképpé vált,

mint kimondottan fegyverré. Azt mondanám, hogy ha a politikai jelképek számítanak, akkor a (romániai – a szerz.) berendezés ellátja szerepét, mert nehéz felbecsülni a rendszer katonai célját”, állítja George Friedman a Stratfor elemző intézet és a Geopolitical Futures kiadvány alapítója, a Mediafax szerint.

„A rendszert arra találták ki, hogy megállítson egy vagy korlátozott számú, nagy területet lefedő rakétát. Oroszországgal szemben hatástalan lenne, mert a rendszer már viszonylag kis számú rakétával sem tudna megbirkózni, és teljesen irreleváns lenne, ha az oroszok masszív támadást intéznének, amire, persze, képesek lennének”, magyarázza Friedman a Geopolitical Futures folyóiratban megjelent vezércikkében.

„Ha egy másik nukleáris hatalom döntene támadás mellett, akkor valószínűleg kevesebb rakétával rendelkezne, a rendszer tehát hatékony lehetne. De nem világos, hogy egy viszonylag kis ballisztikus arzenállal rendelkező ország miért indítana támadást, és miért Európa ellen”, hangsúlyozza Friedman Az antiballisztikus védelem és a valóság című cikkében. A szakértő arra a következtetésre jut, hogy „a romániai rakétaellenes berendezés egy nagyon valószínűtlen fenyegetéssel szemben védi Kelet-Európát”.

A Szputnyik orosz hírügynökség Jól elköltött pénz? A romániai rakétaellenes rendszernek csak „jelképes” szerepe van címmel vette át George Friedman vezércikkét, jelenti a Mediafax.

Oroszország–NATO feszültségek a rakétaellenes pajzs miatt

A NATO és Moszkva között feszültségforrást jelentenek a Romániába és Lengyelországba telepített antiballisztikus elemek. Oroszország úgy véli, hogy a katonai rendszerek ellene irányulnak, holott az Észak-Atlanti Szövetség biztosítékokat adott arra, hogy olyan országok ballisztikus kapacitásai ellen szolgálnak, mint Irán és Észak-Korea.

Moszkva nemrég megerősítette, hogy „rendkívül aggasztónak” tartja a NATO antiballisztikus rendszereinek romániai és lengyelországi telepítését. Az orosz illetékesek kijelentették, hogy az effajta akciókat tiltja a közepes nagyságú nukleáris erőkre vonatkozó szerződés (INF), és arra figyelmeztettek, hogy Oroszország lépéseket tesz majd saját védelmére.

A deveselui (Olt megye) rakétaellenes bázis 2015. december 18-án lépett hadrendbe, nemrég pedig integrálták a NATO antiballisztikus rendszerébe.

A romániai rendszer felavatása után az orosz Külügyminisztérium a következőt tette közzé: „Ismételten kifejtettük az AEÁ rakétaellenes rendszerének tervére vonatkozó álláspontunkat és értékeléseinket és megjegyeztük, hogy a terv ellentétes a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítésére irányuló lépésekkel. Ennek ellenére az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is dolgoznak ezen a destabilizáló és veszélyes terven, az általuk felhozott érvek pedig egyre kevésbé hitelesek. 2015. december 18-án fejeződtek be az építkezési munkálatok a romániai Deveselun. A berendezések rögzítése és tesztelése után a bázis 2016 első felében lép be a műveleti felkészülési szakaszba. Ebben a rakétaellenes rendszerben MK 41 (Aegis) típusú indító-berendezéseket használnak. (…) Ennek alapján

joggal tekinthetjük jelenlétüket az INF-szerződés Egyesült Államok általi megsértésének.”

Az Oroszország által az utóbbi évben számtalanszor megfogalmazott vádakra a Fehér Ház biztosítékokat adott arra, hogy a Romániába telepített amerikai rakétaellenes védelmi rendszer nem sérti meg a közepes nagyságú nukleáris erőkről (INF) szóló szerződést. De Vlagyimir Putyin orosz elnököt a NATO érvei nem győzték meg. Putyin figyelmeztetett, hogy Oroszország az Egyesült Államok által Kelet-Európába telepített rakétaellenes rendszerekre adott reakcióként megerősíti stratégiai nukleáris képességeit, megjegyezve, hogy az orosz hadsereg kifejlesztett egy bármilyen antiballisztikus berendezést megsemmisíteni képes fegyvert. „Oroszország megtorló lépéseket fog tenni, a nukleáris erők képességének megerősítése értelmében. Ezen kívül kifejlesztjük a saját rakétaellenes rendszereinket. Az elejétől fogva megmondtuk, hogy támadófegyvereket fogunk kidolgozni bármilyen antiballisztikus berendezés megsemmisítésére”, mondta Vlagyimir Putyin 2015. november 10-én. Az orosz vezető szerint azok az ürügyek, hogy a kelet-európai rakétaellenes rendszerek Irán és Észak-Korea ballisztikus fenyegetései ellen irányulnak, elfedik az Egyesült Államok valódi szándékait, nevezetesen, hogy katonai fölényt akar szerezni. „Más államok, többek között Oroszország és szövetségesei nukleáris potenciáljának semlegesítése a cél”, hangsúlyozta Vlagyimir Putyin.

Oroszország elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok rakétaellenes rendszerének kiterjesztése Kelet-Európára fenyegetést jelent az orosz nukleáris képességekre, aggodalmát fejezve ki amiatt, hogy a NATO offenzív infrastruktúrája közeledik az orosz határokhoz, és egy „nagyon veszélyes” forgatókönyvről beszélt.

„Bennünket rendkívül aggasztanak a Romániába és a jövőben Lengyelországba telepített amerikai rakétaellenes rendszerek, melyeket tilt a közepes nagyságú nukleáris erőkről szóló szerződés. Ezeket

az antiballisztikus rendszereket nyilvánvalóan Oroszország ellen telepítik Európába.

Moszkva minden szükséges lépést meg kíván tenni a biztonság szavatolása érdekében”, közölte nemrég az orosz Külügyminisztérium.

Az AEÁ és a Szovjetunió által 1987-ben aláírt és 1988. június 1-én hatályba léptetett, a közepes nagyságú nukleáris erőkről szóló megállapodás arra kötelezi a két felet, hogy megsemmisítse az összes 500 és 5.500 kilométer közötti hatósugarú ballisztikus és cirkáló rakétáit. A Fehér Ház Moszkva vádjaira válaszul többször is azt közölte, hogy a Romániába telepített amerikai védelmi rendszer nem sérti a közepes nagyságú nukleáris erőkről (INF) szóló szerződést.

Az amerikai antiballisztikus védelmi rendszer (rögzített és mobil) szárazföldi és tengeri elfogókat használ, melyek képesek azelőtt rakétákat kilőni a rövid-, közepes, és nagy hatósugarú berendezések ellen, hogy azok belépnének az Egyesült Államok légterébe és elérnék a területét. Legalább 13 rakétaelfogó szárazföldi rendszer van az AEÁ nyugati partvidékén, Fort Greely-ben (Alaszka) és Vandenbergben (Kalifornia). Az AEÁ nyugati részén 2017-re összesen 44 rakétaellenes indítóállomás lesz.

Szintén szárazföldi telepítésre tervezett Aegis-rendszerek (Aegis Ashore) szerepelnek a NATO európai „rakétaellenes pajzsának” tervezetében, melyeket Deveseluban (Románia) és Lengyelországban helyeznek el. A rakétaellenes rendszer másik komponense egy nagymagasságú THAAD szárazföldi mobilrendszer, melyet katonai teherautókra telepítenek, írja a Mediafax.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Főtér

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
Krónika

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok
Főtér

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok

Vissza a jövőbe: hátratekerték egy hivatali autó kilométeróráját, hogy kevesebbet mutasson. Romániai állampolgárok is eltűntek a pusztító spanyolországi árvízben.

Továbbra is vizsgálják, hogy mi okozhatta a nyolc személy sérülésével járó balesetet
Székelyhon

Továbbra is vizsgálják, hogy mi okozhatta a nyolc személy sérülésével járó balesetet

Több óráig volt lezárva a forgalom, több, mint tíz kilométeres autósor alakult ki a Maros megyei Nagyernye községben, Sáromberkénél pénteken délután a súlyos baleset miatt. A rendőrség egyelőre nem közölte a baleset okait.

Temesvár helyett Budapesten szállt le egy repülőgép, sok romániai utas nem tudta, mitévő legyen
Krónika

Temesvár helyett Budapesten szállt le egy repülőgép, sok romániai utas nem tudta, mitévő legyen

Több tucat román állampolgár rekedt a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, miután a Barcelonából induló repülőgépük nem tudott leszállni a célállomáson, a temesvári Traian Vuia Nemzetközi Repülőtéren, ezért a magyar fővárosba irányították.

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve
Székelyhon

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve

Egy teherautó és egy személyautó ütközött össze Gernyeszegen vasárnap délután, a személyautóban utazó négy személy a helyszínen életét vesztette.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS