// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Románia

Orbán budapesti győzelme és a Nagy Egyesülés Centenáriumának bukaresti megünneplése

// HIRDETÉS

Az egy dolog, hogy Orbán Viktor meg a Fidesz megnyerte a választásokat. Ami igazán számít, hogy most majd jól beszól Romániának, pont a centenárium évében.

Senki, a budapesti választási folyamatot úgy-ahogy részletekbe menően figyelő egyetlen megfigyelő vagy politikai elemző sem vitatja annak a parlamenti választásnak a demokratikus jellegét, melynek révén a Fidesz, Orbán Viktor pártja múlt vasárnap sorban a harmadik győzelmét aratta. De ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy senki se tudna szemrehányást tenni Orbánnak a fair play hiánya miatt.

Valójában mit tett Orbán azért, hogy ennyire kényelmesen megnyerje az újabb választást?

Először is egyetlen pillanatra sem felejtette el, hogy milyen okok miatt veszítette el a 2002-es választást. Azt követően maximális figyelemmel kísérte a Budapesten a hatalomban 2002 és 2010 között megfordult szociál-liberális kormányok politikáját, kíméletlenül vadászva a hibáikra. Maximálisan kihasználta Gyurcsány Ferenc titkosnak szánt híres beszédének öngyilkos őszinteségét, mely beszéd 2006. szeptember 17-én jutott el a sajtóhoz. Igazi „politikai atombomba”, melyet Orbán képes volt maximálisan kihasználni a megfelelő időben, egyetlen alkalmat sem szalasztva el annak kihangsúlyozására, hogy politikai ellenfele elvesztette legitimitását, amikor maga ismerte el, hogy hazudott. Ami azt jelenti, hogy törvénytelenül van hatalomban. A Fidesz 2010-es győzelmét beletörődéssel, de nem különösebb aggodalommal várták és fogadták a magyar liberális körök. De mindnyájan kénytelenek voltak elismerni, hogy a győzelemnek nemcsak erkölcsi, politikai, gazdasági motivációi vannak – Magyarország 2009-ben a szakadék szélére került –, hanem azon is múlt, ahogy Orbán képes volt kijátszani a nacionalista kártyát.

Orbán Viktor már akkor, 2010-ben felfedezte,

milyen szavazatokat hozó aranybányát jelent Trianon történelmi traumája.

Igaza van Paul Lendvainak, amikor megjegyzi (Orbán Magyarországa, Humanitas Kiadó, Bukarest, 2017), hogy „nem szabad alábecsülni a trianoni békediktátum óta dominánssá vált traumának az óriási jelentőségét. Egyetlen magyar sem marad közömbös, amikor a román Erdély, a mai Szlovákián belüli Felvidék, az ukrajnai Kárpátalja és a szerbiai Vajdaság hagyományos városaiban található műemlékekről és építészeti ékszerekről, a nagy királyok és zseniális költők sírjairól és szülőházairól van szó. Regények és költemények, festmények és családi történetek őrzik egy dicsőséges, de örökre leáldozott kor emlékét”.

Orbán Viktor és a Fidesz 2010-től mostanáig két elemre támaszkodott. A következetességre és a hiperbolához való egyre intenzívebb folyamodásra. Orbán egyetlen pillanatra sem módosított a diskurzusán, az EU figyelmeztetése dacára táplálta kormányzása nacionalista forrását és állandóan felhívta a figyelmet – a példákat és az érveket is túldimenzionálva –

azokra a veszélyekre, melyek a gazdasági szuverenitás elvesztéséből, vagyis abból fakadnak, hogy a gazdasági hatalom már nincs a magyarok kezében.

Folyamatosan azt hajtogatta: megengedhetetlen, hogy a multik és a külföldi tőkéjű bankok szabják meg a törvényt Magyarországon. Elnyerte a devizahitelesek szimpátiáját, amikor forintra váltotta az adósságukat, az utasításos gazdálkodás eszközeihez folyamodott, amikor szisztematikusan és mesterségesen csökkentette a rezsiköltségeket. Fáradhatatlanul azt hajtogatta, hogy jelentős módosításokat kell végrehajtani az ország alkotmányán. Kihangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is az EU tagja marad, melytől továbbra is le kívánja hívni a strukturális alapokat, de nem akar Brüsszel alattvalója lenni, hanem ellenkezőleg, „nekünk Magyarország az első”. Kihangsúlyozta, hogy országa semmiképpen sem hajlandó menekülteket befogadni csak azért, mert Merkel asszony ezt akarja, de azt is, hogy a civil szervezetek és Soros halálos veszélyt jelentenek.

Nem nehéz észrevenni, hogy Liviu Nicolae Dragnea úr a Szociáldemokrata Párt (PSD) rendkívüli kongresszusán elmondott beszédében a budapesti illiberális doktrínának ezekből az alapelemeiből merített ihletet. Éppen ezért várható, hogy Orbán budapesti győzelmének számos hatása lesz arra is, ahogy a PSD és annak elnöke a politikáról vélekedni fog a továbbiakban.

De nemcsak ezen a lehetséges következményen kellene elgondolkodniuk a romániai demokratikus politikai köröknek. Mivel – mint mondtam – Orbánt a következetesség, de a kitartás is jellemzi, máris a következő választásokra gondol. A Fidesz túl jó politikai fenevad ahhoz, hogy ne tudja,

mennyire hasznos lesz mindannak a kihasználása, ami a nagy háború, a birodalom széthullása, Trianon századik évfordulójával jár.

Éppen ezért mostantól kezdve a lehető legbiztosabb, hogy Orbán Viktor még inkább használni fogja a nacionalista kártyát, amelyet az országon belül és külföldön egyaránt bevet majd. Maximálisan ki fogja aknázni, hogy mennyire rosszul készítette elő Bukarest az 1918. december 1-i Nagy Egyesülés Centenáriumát. Van még valami. Úgy tűnik, hogy 195.000 magyar etnikumú román hétfőn (elírás az eredeti szövegben – a szerk.) a Fidesz-re szavazott. Akkor még csodálkozunk azon az örömön, mellyel az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor úr Orbán győzelmét üdvözölte?

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS