Mert ha nem, minden pártos börtöntöltelék kiszabadul. És már így is elegen vannak idekint.
Mostantól kezdve nem bujkálnak #éjszakamintatolvajok. Mindent nyíltan, tüntetőleg csinálnak. Már nem fáradnak egy-egy kidolgozott hazugsággal, lopva cselekvéssel, tévéiken keresztül zajló manipulálással. Minden skrupulussal felhagytak és nappal, mindenki szeme láttára, a Szenátus jogi bizottságában megszavazták a Traian Băsescu–Şerban Nicolae kettős módosító javaslatát: a közkegyelem a korruptakra, a megvesztegetést kínálókra és elfogadókra, a befolyással üzérkedőkre is kiterjedne. A társadalom néhány órával a szavazás után reagált, néhány százan kivonultak a Győzelem (Victoriei) térre. Hallottam őket „ha nem visszakoztok, rátok rontunk”-ot kiabálni. Ezt egy demokráciában nem lehet megtenni, de szimbolikusan „rájuk ronthatunk”, nevezetesen úgy, hogy minél nagyobb számban vonulunk utcákra Románia városaiban.
egy masszív és békés, a télinél erősebb mozgósítás fogja arra kényszeríteni őket, hogy hagyják abba Románia maffiaállammá változtatását. Csak akkor van még esélyünk, ha egyértelműen kimutatjuk, Románia elutasítja a korrupció törvényesítését. Nincs más út, az erőszakhoz való folyamodást pedig teljesen ki kell zárni az utca szótárából, különben áldozatokat csinálunk belőlük. Eleget foglalkoznak a tévék a mártírrá változtatásukkal, ostobaság lenne, ha az utca is hozzájárulna ehhez.
Az a tény, hogy csütörtök reggel visszacsinálták a szerdai szavazást, hogy törölték a korrupciós tetteket a közkegyelmi listáról, hogy elutasították az összeférhetetlenség és hivatallal való visszaélés miatt elítéltek kegyelemben részesítését, nyilvánvalóan egy lépésnyi meghátrálás, az utcának tett kis engedmény. De ez már nem megy így tovább. Már nem ülhetünk a végtelenségig a fejünk felett lógó karddal.
és le kell venni a napirendről. Látjuk a Parlament által alkalmazott orosz taktikát: többet kérnek, hogy végül megkapják, amit akarnak. Figyelem, a törvényben még így is benne maradt egy sor rendelkezés, melyek a piti kis bűnözőknek kedveznek! Például, részleges közkegyelemben részesítik a szervezett bűnözői csoportok létrehozását. Teljes mértékben kegyelemben részesítik a három évig terjedő börtönbüntetéseket, de a hat és tíz év közöttiekből is levonnak három évet. Nos, ebbe már elég sok piti kis bűnöző belefér, már nincs szükség kimondottan bizonyos tényállásokat közkegyelemben részesíteni.
Ha nem fogjuk arra kényszeríteni őket, hogy teljesen töröljék napirendjükről ezt a törvényt, akkor bármikor arra ébredhetünk, hogy mindenféle szörnyűségeket szavaznak meg, ahogy az szerdán a jogi bizottságban történt. Ez a Parlament nem bizonyította, hogy képes jóhiszeműen megszavazni egy közkegyelemről szóló törvényt, ellenkezőleg. Folyamatosan azt mutatták, nem tudják magukat megtartóztatni attól, hogy kijuttassák az övéiket a börtönökből. Bármilyen további kellemetlenség elkerülése érdekében minél több embernek utcára kell vonulnia. Jelentős nyomásgyakorlásra van szükség a közvélemény részéről mindaddig, amíg ezt a törvényt ki nem hajítják mindenestül a Parlamentből. Különben a közkegyelem pontosan olyan lesz, amilyennek akarják, különféle diverziós taktikákat alkalmazva.
Márpedig jelen pillanatban már nem lehet csak a sajtóra támaszkodni.
Következésképpen az egyetlen hatékony módszer – akárcsak februárban – a közvélemény reakciója maradt. Végső soron mi döntünk arról, hogy milyen országban akarunk élni. Ha most beletörődünk, ha másoktól várjuk el, hogy helyettünk tüntessenek, akkor a többiek fognak győzni. Akik sohasem fáradnak el – a piti kis bűnözők és a sajtón belüli védőik –, azok elérik majd a céljukat.
A közkegyelemről szóló törvényt csírájában kell kinyírni, még mielőtt a Szenátustól átkerülne a Képviselőházhoz. Különben a döntéshozó fórumban újabb toxikus módosító javaslatokra ébredünk majd és senki sem tudja szavatolni, hogy mindet el is fogják utasítani. Nem működik már az érv, hogy a közkegyelemre az EJEB (Emberi Jogok Európai Bírósága – a szerk.) bírságának elkerüléséhez van szükség. Ez szemenszedett hazugságnak bizonyult. A próbaperre megszületett az ítélet, de bírság és utasítások nélkül. Aztán más államok tapasztalata azt mutatja, hogy a közkegyelem csak ideiglenesen oldja meg a börtönök túlzsúfoltságának gondját. Ez a lépés
Végül az ANP (Büntetés-végrehajtási Intézetek Országos Igazgatósága – a szerk.) által készített összes szimuláció azt mutatja, hogy nagyon kevesen, elhanyagolható számban kerülnek majd ki a börtönökből. És akkor miért pont a korruptakat részesítsük közkegyelemben, ha semmilyen rendszerszintű gondot nem old meg? Megemlíteném a Főügyészség egyik képviselőjének, Irina Kuglaynak a megjegyzését: a román államnak végső soron a korrupció visszaszorítására vonatkozóan vannak stratégiái és kötelezettségei. Akkor miért pont a korruptak kapnak közkegyelmet? Milyen képet mutat egy olyan EU-állam, mely egyrészt azt állítja, hogy harcol a korrupció ellen, amely Románia fő gondja 1990-től kezdve a mai napig, másrészt kiengedi a börtönökből a korruptakat?
A parlamenti képviselők esetében jelen pillanatban már nem működik az ártatlanság vélelme. Minden további nélkül bebizonyították, egyedül csak az foglalkoztatja őket, hogy kijuttassák a börtönökből a korrupt politikusokat. Az, hogy miként mészárolják le gyorsabban a büntetőjogot, miként verjék ki az ügyészek minél több fogát, miként rendeljék újra maguk alá az igazságszolgáltatást – ez piszkálja őket nap mint nap, nem az ország sorsa, vagy az, hogy a gyermekek tömegesen halnak meg a kórházakban, szintén az ő korrupciójuk és alkalmatlanságuk miatt.
egyiket a másik után. Dragnea bejelentette nekünk, hogy leszidta Tudorel Toader igazságügy-minisztert, mert megengedhetetlen módon késlekedik a megígért törvénycsomag benyújtásával. „Ha nem fog megérkezni (a törvénycsomag – a szerz.) az Igazságügyi Minisztériumtól, akkor majd a Parlamentből fog fakadni. (…) A Parlament az a hely, ahol a jó törvények készülnek és a rossz törvényeket kijavítják. És erről nem mondok le”, fenyegetőzött április 23-án Dragnea. Ma már ez történik és mindnyájan látjuk, milyen jók a törvények.
Érthető a piti kis bűnözők sietsége. Már csak két hónapjuk van a parlamenti vakációig, mások pedig, mint például Dragnea, egy lépésre vannak egy újabb ítélettől. A szenátorok és a képviselők segítségével alig két hónap alatt el kell követnie a bűncselekményt. A Grindeanu-kormány visszavonulót fújt a 13. rendelet és a februári tüntetések után, maximálisan húzva az időt a törvények Dragneának, Tăriceanunak, Băsescunak és társaiknak megfelelő módosítása ügyében. Következésképpen
mellyel a korruptak még szélesre nyithatják a börtönök kapuit és bezárhatják az ügyészek ajtajait.
Ilyen nehéz, kritikus pillanatokban Klaus Iohannisnak ki kell lépnie abból a hibernált állapotból, mely úgy tűnik, hogy a februári tüntetések után újra rabul ejtette. Már túl sok feszültség halmozódott fel a társadalomban egy sor ostoba elképzelés miatt, az egységes bérezéstől a globális jövedelemadóig, melyekről az elnök egyáltalán nem mondott semmit. Márpedig ezek a gazdasági stabilitásra nézve veszélyes tervek jelentik azt a megvesztegetést, amitől Liviu Dragnea a lakosság éberségének elaltatását reméli. A PSD vezetője adott esetben akár Románia gazdasági stabilitását is feláldozza, hogy megvásárolja a közvélemény tolvajok iránti jóindulatát, amikor ez utóbbiak arra kérnek majd jogot, hogy kikerülhessenek a börtönből, újra anélkül lophassák meg az országot, hogy félniük kellene az ügyészektől és továbbra is a maffiaklánok szabályai szerint vezessék azt.
Kötelességünk megvédeni az országot a legnagyobb belső ellenségtől, a politikai piti kis bűnözőktől és a cinkosaiktól. Különben de facto kikerülünk az EU-ból, saját magunkat helyezzük a nyugati értékek hatósugarán kívül. Már csak annyit akarok mondani, hogy ne törődjetek ebbe bele, bízzatok abban az erőtökben, mellyel megállíthatjátok Románia elmaffiásodását. Ne feledjétek: egyetlen lépést sem lehet meghátrálni! Vagy ők, vagy mi.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Meghalt vasárnap egy barcaszentpéteri siklóernyő-oktató, akinek repülés közben kikapcsolódott a felszerelése és lezuhant a magasból – közölte a Brassó megyei rendőrség.
Továbbá ha hirtelen felindulásból kivágná a diófát az udvarán, ne tegye!
A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.