Az új nagyromániás pártelnök őrültebb, mint Vadim. És máris a Székelyföldre veti vérgőzös szemeit. Nem fogunk unatkozni a jövőben sem.
A Nagy-Románia Párt (PRM) tagjai alig két hónappal Corneliu Vadim Tudor halála után új vezetőt választottak Emil Străinu, a kormányőrség (SPP) volt tisztje személyében, aki
Egy mélységesen sovén, Európa- és Amerika-ellenes diskurzussal lett elnök.
A PRM múlt hét végén kongresszust tartott az új pártelnök megválasztására, miután Vadim Tudor a túlvilágra költözött. Emil Străinut egyhangú szavazattal választották meg, miután átvette a Tribunus szélsőséges diskurzusát. Străinu szerint a PRM az egyetlen párt, mely kimentheti Romániát a hazánk ellen rosszat forraló Európa és Amerika karmai közül.
„Románia egy jól kidolgozott destrukturálási folyamatnak van alávetve. Romániát nem az Orosz Föderáció, Kína, vagy mit tudom én ki fegyverezte le. Hanem az Európai Unió. Ők verték szét a Hadseregünket. (Lemaradtunk volna egy háborúról? – a szerk.) Románia nagyon is zsíros konc, és mindenki rá akarja tenni a kezét. Az európai kuvasz rajta tartja a mancsait, az amerikai sas felette köröz, az orosz medve pedig a határnál ugat. (Még egy költő! – a szerk.) Mit tehetünk? Váljunk erős párttá, hogy legyen beleszólásunk a dolgokba. Küldjünk embereket a Parlamentbe, az Európai Parlamentbe, hogy legyen erőnk megteremteni a jövőnket”, dörgött Emil Străinu.
Emil Străinu a párt „szürke eminenciásának” nevezteti magát. Maga Vadim keresztelte el őt, aki 2012-ig távol is tartotta a politikától. „Nem vettem részt a politikában, bár a PRM szellemében tevékenykedtem, mert a Tribunus, Corneliu Vadim Tudor úr, aki onnan fentről, a mennyből tekint le ránk, mindig azt mondta: «Maradj a háttérben. Te vagy a párt szürke eminenciása.» 1990 után egyik pártba sem léptem be és egyetlen pártot sem szolgáltam”, mondta a PRM-s küldötteknek Străinu. A Vadim politikájának továbbvitelére vállalkozó Străinu beszédéből nem hiányozhattak a „nacionalizmus”, vagy „hazafiság” szavak.
„Úgy vélem, hogy e nép legjobb fiaiból sokan vannak az önök soraiban, akik hazánk, Románia érdekeit szolgálják, ennek a nacionalizmust és hazafiságot jelentő nagy szónak a hívei lévén. (Oké, lehet, mégse költő, csak hagymázas őrült – a szerk.) Ott fenn, a Tribunus azt mondta: «Ébredjetek, románok, vagy elvesztek!» Miért? Nézzétek meg a nemzeti zászlót! A Forradalmat egy lyukas zászlóval kezdtük és nézzétek meg a térképet, Hargitát és Kovásznát (na, ez már hiányzott – a szerk.), nem sok hiányzik és egy lyukkal a képünkben fejezzük be”, mondta még a Tribun utóda.
Străinu végül 2012-ben belépett a PRM-be, amikor a parlamenti választáson is elindult, ellenfele pedig Ecaterina Andronescu PSD-s szenátor volt, aki padlóra is küldte a választási harcban. „A 3. kerületiek tudják, hogyan és miért veszítettem”, magyarázta vereségét Străinu, de nem árult el további részleteket.
A PRM új vezetőjét Vadimtól az általa tanulmányozott bizarr dolgok különböztetik meg. Străinu saját bevallása szerint a geofizikai és geoklimatikus háborúk doktora, rádiólokációs, ufológiai és pszichotronikus szakember. Elvégezte a Parancsnoki és Vezérkari Akadémiát, a Rendőrakadémiát, a Jogtudományi Egyetemet és mesterfokozata van nemzetközi jogban. Străinu Románia Parlamentjének nem konvencionális fenyegetésekkel kapcsolatos tanácsadója is volt.
A PRM új vezetője egy Adevărulnak adott interjújában azt mondta, bizonyítékokat talált több Románia ellen irányuló geofizikai agresszióra. (Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy „kemény szöveg” következik. Mindenki csak a saját felelősségére olvassa! – a szerk.)
„2005-ben volt egy katasztrofális következményekkel járó árvízsorozat. Ezeket mesterségesen váltották ki Románia ellen. A múlt téli nagy havazás is ilyen volt. Emlékszel, hogy több mint egyméteres hó volt Bukaresten. És mindenki azt mondta, annyi lesz nekünk, ha az az egész elolvad. Én azt mondtam nekik, legyenek nyugodtak, mert a hó két nap alatt elolvad és így is volt. Miért? Mert elektronikus hó volt. Megbuherált hópelyhek voltak, melyek nyolcszor nagyobbak voltak a normálisaknál. Ilyeneket laboratóriumban lehet előállítani a hópelyhek módosításával. Így 30 centis hóréteg helyett egyméteres lesz (és akkor mi van a nyolcszoros szorzóval? – a szerk.)”, magyarázta a kutatási eredményeiben biztos Străinu.
Străinu a választási kampány alatt azzal is dicsekedett, hogy rontástól megvédő díjazott találmányai vannak. „A rontás a legegyszerűbb energetikai támadás. Ez létezik, ennek tudatában vagy. Aztán van a hipnotikus támadás, a hanggal, a zenével, a színnel végrehajtott támadás. Vagy amikor sugárzásokat kibocsátó állatok közelében vagy. Minden, ami a parapszichológiai támadással kapcsolatos”, mondta még Străinu, aki arról is meg van győződve, hogy
Alábbiakban közöljük Emil Străinu teljes, a PRM VII. kongresszusán elmondott beszédét:
Az elejével kezdjük. Román állampolgár vagyok, 1957 áprilisában születtem Bukarestben, a brassói Rádiólokációs Aktív Tisztek Katonai Főiskoláját végeztem el. Elvégeztem a Parancsnoki és Vezérkari Akadémiát, a Rendőrakadémiát, a Jogtudományi Egyetemet, nemzetközi jogi mesterfokozatom van. A katonai tudományok doktora vagyok, a nem konvencionális és aszimmetrikus fenyegetések geoklimatikus rendszerével, a meteorológiai háborúval és a geofizikai háborúval foglalkoztam. A Iași-i Tudományos Akadémia (mi van?! – a szerk.) és a Dákológiai Akadémia (MI VAN?! – a szerk.) tiszteletbeli doktora vagyok. Több mint 60 országban képviseltem Romániát kongresszusokon, szimpóziumokon, számos díjat nyertem, köztük 15 arany- és két ezüstérmet. (Súlylökésben vagy őrültségi olimpián? – a szerk.)
Miután tartalékos állományba kerültem, amit az állam vezetése kényszerített ki, a média területén tevékenykedtem. Több mint 60 könyvet írtam.
Önök között valószínűleg kevesen vannak, akik nem láttak a több mint 400 rádió- és tévéműsor valamelyikében, melyekben szerepeltem. Nem vettem részt a politikában, bár a PRM szellemében tevékenykedtem, mert a Tribunus, Corneliu Vadim Tudor úr, aki onnan fentről, a mennyből tekint le mindnyájunkra, mindig azt mondta: „Maradj a háttérben. Te vagy a párt szürke eminenciása.”
1990 után nem léptem be egyik pártba sem és nem szolgáltam egyik pártot sem. 2012-ben a PRM logójával és tagjaként vettem részt a bukaresti választáson, a 3. kerületi 6. számú választókörzetben, ahol Ecaterina Andronescu asszonnyal küzdöttem meg és a 3. kerületiek tudják, hogyan és miért veszítettem. Ennek a pártnak a soraiban voltam és maradtam, mert úgy vélem, hogy önök között vannak e nép legjobb fiai, becsületes, egyenes, rendkívüli tulajdonságokkal rendelkező emberek, akik hazánk, Románia érdekeit szolgálják, mert ennek a nacionalizmust és hazafiságot jelentő nagy szónak a hívei.
A Tribunus ott, fenn ezt mondta: „Ébredjetek, románok, vagy elvesztek!” Miért? Nézzétek meg a nemzeti zászlót. A Forradalmat egy lyukkal a zászlóban kezdtük el és
nem sok hiányzik és egy lyukkal a képünkben fejezzük be. Nézzetek körül! Mi vagyunk Európa egyetlen országa, melyet románok vesznek körül (Az ember fejében meglódult a geoklíma – a szerk.). Hol vannak ezek a románok? El vannak nyomva. (Az ember egy olyan szót is használt ebben a mondatban – „obili” –, mely egyetlen román értelmező szótárban sem szerepel – a szerk.) Mindenki megfeledkezett róluk. Csak mi, a pártunk, mi jutottunk el néha-néha hozzájuk. Mert mi törődünk a mieinkkel. 30 milliós nép vagyunk. Ezt ne felejtsétek el!
Románia egy destrukturálási folyamatnak van kitéve, egy nagyon alaposan kidolgozott terv szerint. Ez a destrukturálási akció nemzetünk fontos pilléreit célozza meg. Az oktatást. Nézzétek meg, hány lerobbant iskolánk van. Az unokáim és a gyermekeim a tanév végén kapták meg a tankönyveiket. Megengedhetetlenül sok az írástudatlan. Az egészségügyet. Mi vagyunk Európa legbetegebb emberei.
A tévét nézve két dolog borzasztott el. Láttam annak a néhány embernek az elkötelezettségét, akik azért harcolnak, hogy megmentsék az életünket, és arra gondoltam, hogy ha egész Bukarestben nem voltak képesek elboldogulni valamivel több mint 100 sebesülttel, mi történik, ha földrengés lesz, ha kitör a háború, ha bekövetkezik valamilyen természeti katasztrófa? Az utóbbi tíz évben – készíthetnek akár egy statisztikát is és
elnézést a kitérőért – több kórházat romboltak le, mint ahány 1900 óta épült (Hehe – a szerk.). A védelmet. Padlóra vittek minket. Azzal dicsekednek a tévében, hogy idehozzák az F16-osokat. Uraim, az F16-ost én, a tábornok úrral együtt, akkor tanultam, amikor hadnagy voltam. Mi vagyunk az F16-os nemzedék.
14 éves gépek, ócskavasból vásárolt fregattok, hollandoktól vásárolt rakéták, melyek egyértelműen gyengébbek azoknál a rakétaegységeknél, melyekkel mi rendelkeztünk, és aztán ócskavasnak eladtuk őket. Mindenki azt üvöltözi, hogy a Hadsereg korrupt és börtönbe vele. Láttak egyetlen rendőrtábornokot, egyetlen különleges szolgálati tábornokot börtönben? Nem bántom őket, mert a kollégáim, én is az egyik különleges szolgálatnak dolgoztam, de nem gondolják, hogy összehangolt akció zajlik, hogy szétverjék ennek az országnak a védelmét? Az országot nem az Orosz Föderáció, Kína, vagy mit tudom én ki fegyverezte le. Hanem az Európai Unió. Ők verték szét a Hadseregünket. Románia túlságosan zsíros konc és mindenki rá akarja tenni a kezét. Az európai kuvasz rajta tartja a mancsait, az amerikai sas pedig felette köröz, az orosz medve pedig a határainál ugat.
Mit tehetünk? Maroknyian vagyunk. Ez a jövő! Erős párttá kell válnunk, hogy beleszólásunk legyen a dolgokba. Embereket kell küldenünk a Parlamentbe, az Európai Parlamentbe, hogy megváltoztassuk ezeket az elavult és anakronisztikus törvényeket, hogy legyen erőnk megteremteni a jövőnket. Ezt az országot az ősöktől kaptuk, az önökéi, az enyéim, a mindnyájunkéi vitték a vállunkon, vérezték be (Rocky Horror Picture Show! – a szerk.), adták érte az életüket. Örökül hagyták ránk, de nem adták nekünk. (Oké, most sült ki az agya – a szerk.) Kölcsönbe adták ide. Az unokáinknak és az ükunokáinknak kell azt továbbvinniük. Ne egy megcsonkított országot adjunk nekik tovább.
Fotó forrása: adevarul.ro
Vegyük elő azokat a régi folyóiratokat. Könyvet a polcról. Az analóg múltat nem helyettesíti a digitális őrület, amiben élünk.
Az 1992-es év mutatta meg élesen, hogy az a nagy szabadság, amely két évvel korábban ránk szakadt, nem is olyan. Egy filmsorozat formájában. Amelynek rendezője a minap odébb állt az ántivilágból.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
… közben kiderült, hogy a román hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok emberei Kongóba utazgattak kicsit zsoldoskodni (megáll az ész!)… és láss csudát: így vezet egy kolozsvári trolisofőr… lábbal.
Keményen nekiment az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali, összeesküvéselmélet-hívő Călin Georgescunak Alexandru Chipciu, a Kolozsvári U labdarúgócsapatának játékosa.
Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?
Veszélyes helyzet alakult ki kedden az udvarhelyszéki Gagyban, ahol bocsos anyamedvét láttak a településen. Nem volt egyszerű elkergetni a faluhoz közel tanyázó nagyvadat, amely rátámadt a vadőrre. A medve üregében kutyatetemeket és két bocsot találtak.
Ingerült hangon követelte a román nyelv használatát egy rosszullétre panaszkodó idős személyhez kiszálló mentőorvos Kolozsváron – a felháborító esetről a Szabadság helyi napilap portálja számolt be szerdán.
Kiesett a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakközépiskola bentlakásának folyosóablakán egy diáklány, akit a reggeli órákban az iskola vezetősége fegyelmi vétség miatt hallgatott ki. Súlyosan megsérült, ezért Sepsiszentgyörgyre, majd Bukarestbe szállították.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Vegyük elő azokat a régi folyóiratokat. Könyvet a polcról. Az analóg múltat nem helyettesíti a digitális őrület, amiben élünk.
Az 1992-es év mutatta meg élesen, hogy az a nagy szabadság, amely két évvel korábban ránk szakadt, nem is olyan. Egy filmsorozat formájában. Amelynek rendezője a minap odébb állt az ántivilágból.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.