Ha az állam teszetosza, életbe lép az önbíráskodás elve. És a píszík közben rinyálnak kedvükre.
A Korzika fővárosában zajló erőszakos tettek előrejelzései lehetnek annak, ami 2016-ban várható. A tömegek erőszakának teremthet teret, ha az állam képtelen fenntartani a rendet. Az ajacciói szlogen, az „Arabi fora” („Ki az arabokkal”) – a Nemzeti Front megerősödésével együtt – barométerként mutatja a francia hatóságok képtelenségét arra, hogy egy terrorizmus miatt vérben úszó évben megvédjék a polgáraikat. Európa a 2015-ös sokkok után a szélsőségességek közötti erőszak spiráljának súlyosbodását kockáztatja.
A „korzikai válság” az utolsó jelenete egy olyan évnek, melyet a januári és novemberi párizsi barbár támadások határoztak meg. A franciák lelkiállapotának egyik fokmérője volt a Nemzeti Front által a december első felében tartott regionális választáson elért történelmi eredmény (27%). Az ajacciói erőszakos tüntetések újabb figyelmeztetést jelentenek.
Az egész karácsony előtt kezdődött, az ilyen kontextusban nevetségesnek hangzó „Les Jardins de l’Empereur” („Császári kertek”) nevű, zömmel magrebi bevándorlók által lakott lakónegyedben.
Múlt csütörtökön, néhány vandál akció után a rendőrség egy tonna gumiabroncsot és egy gyújtóberendezést kobzott el. A következő éjszaka során csuklyás fiatalok tüzet okoztak, hogy csapdába csalják a rohamcsapatokat. A vasdorongokkal és üvegpalackokkal végrehajtott támadásban két tűzoltó és egy rendőr sebesült meg. Másnap a korzikai főváros több száz lakója tartott békés tüntetést a rendfenntartók iránti szolidaritásuk jeleként.
Aztán a tüntetők egy része a támadás helye felé indult, azt skandálva, hogy „Mi vagyunk itthon” és „Ki az arabokkal”.
Feldúltak egy improvizált imatermet és egy arab jellegű kerthelyiséget, majd elégették a Korán néhány példányát. Szombaton újabb muzulmánellenes tüntetés volt, majd a sziget prefektusa január 4-ig betiltott mindenfajta tüntetést. A tilalom ellenére vasárnap több száz tüntető gyűlt össze újra az ajacciói utcákon.
E négy feszült nap lényegét az a kijelentés foglalja össze, melyet az egyik tüntető mondott a francia sajtónak: „Ha arra várunk, hogy az állam cselekedjen, ugyanolyan helyzetbe kerülünk, mint amilyen a kontinensen van. Nem bízunk az igazságszolgáltatásban, mely évekig tart.”
Az üzenet a lehető legvilágosabb: a lakosság kész saját magának „igazságot osztani”, mert az állam túl gyenge a rend biztosításához. Az egyszerű polgárok elleni terror íve által egyik végétől a másikig meghatározott év végén egyre növekvő veszélynek érzik azt, hogy Franciaországban, de Belgiumban és máshol is szaporodnak az olyan helyek, ahova a hatóságok nem mennek be és melyeket nem tartanak az ellenőrzésük alatt.
Az állam által hátrahagyott űrt könnyen betöltheti a „népi igazságszolgáltatás”. 2015 utolsó napjaiban azt látjuk, hogy a düh erőszakba torkollhat, ami csak tovább fogja táplálni az ellenőrzés alól könnyen kiszabaduló feszültségeket. A muzulmánellenes tüntetések elterjedése jelenti a következő év egyik nagy veszélyét. Nemcsak a terrorista csoportosulások részéről kiváltható válasz miatt, hanem azért is, mert fokozhatja az intoleráns légkört és a demokrácia egészségét fenyegető szintet elérő Európa-ellenes populizmust és szélsőségességet.
Egy állami csőd körülményei között elképzelhetetlen az európai demokrácia túlélése.
Ezért 2016-nak az állam erejének a polgárok védelmében történő gyakorlásának éve kell legyen. Különben a krónikussá váló bizonytalansággal szembeni lázadásuk polgárháborút robbanthat ki egy kisebbség integrálatlan, fanatikus és erőszakos frakciója által belülről megtámadott Európában.
Az EU kritikus állapotban lép át 2016-ba, amihez az éppen véget érő évben alaposan hozzájárultak a politikai korrektség vak őrei, akik képmutatásukkal vagy felelőtlenségükkel ezt a terrorizmus és idegengyűlölet közötti káros versengést táplálták.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.