Érdekes, az elemző szóra se méltatja az RMDSZ-t, a mérleg híres nyelvét. Vajon miért?
A jövő év gazdasági, bel- és külpolitikai szempontból rendkívül aggasztónak ígérkezik. Románia olyan választás előtt áll, mely a következő kormányt fogja adni és egyelőre nem látszik, hogy bármelyik jelentős szervezet olyan csapatot igyekezne kiállítani, mely képes lenne megbirkózni a példa nélküli kihívásokkal. Melyek lennének ezek?
Az Európai Unió átalakulása a Brexit után. A folyamatban már megtörténtek a különböző formátumokban zajló első konzultálások és találkozók, de nehéz megjósolni, hogy milyen irányban alakulnak a dolgok. Románia számára az a lényeg, hogy megmaradjon az EU szilárdsága és aktív szereplője legyen a jelenleg zajló játékoknak. Romániában, sajnos, semmilyen pezsgés nem tapasztalható ezen a téren. Lehet, hogy a nyári vakáció miatt van így, de a történelem nagy eseményei nem veszik figyelembe a vakációkat.
Az EU és a NATO keleti határainál zajló fejlemények és Oroszország politikája. Ebben a kontextusban nem kevésbé fontos az az információs háború, mely már közvetlenül érint minket és rendkívül súlyos következményekkel járhat. Az utóbbi két hétben két epizód is lezajlott: az egyik a Sky News botránya a romániai fegyvercsempészetről, a másik az EurActiv híre a törökországi amerikai nukleáris fegyverek Deveselura költöztetéséről. Ez a két dezinformálási példa azt mutatja, hogy a továbbiakban is a legrosszabbra kell készülnünk.
A törökországi helyzet, melynek alakulása sok rosszat tehet az egyik legérzékenyebb geostratégiai térségben. Ez a térség a közvetlen szomszédságunkban van és turbulenciái mind politikailag, mind gazdaságilag közvetlen hatással vannak ránk.
Az amerikai választás. Az őszi egyesült államokbeli választásnak globális hatása lesz. De minden elképzelést felülmúl az a lehetőség, hogy Donald Trump bejuthat a Fehér Házba. Ez a földrengés megváltoztatná a világ jelenlegi működését, minden ezzel járó következménnyel együtt.
A jövő évi előrejelzések belpolitikai téren sem megnyugtatók. A parlamenti választást a bizonytalanság jellemzi. Jelen pillanatban a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) tűnik esélyesnek. A párt nem lép ki a választói számára ismerős keretekből és teljes mértékben abban bízik, hogy katonái képesek mozgósítani a foglyul ejtett, állami költségvetéstől függő kategóriákat.
A PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) semmit sem képes kínálni a jobboldali választóknak, akik új megoldásokat várnak a liberálisoktól vagy egy alternatívától, mely színre léphetne.
A Mentsétek meg Romániát (USR) igyekszik magát országosan megszervezni, de az idő nem Nicuşor Dannak dolgozik. Egy dolog volt a bukaresti harc, más dolog az országos versengés, ahol döntő szerepük van a megyei struktúráknak és a polgármestereknek.
Az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) a PSD reménysége, hogy a választás után többséget és ebből következően kormányt alakíthat, nagyjából annak mintájára, ahogy nemrég még az UNPR-vel (Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség – a szerk.) tette. De megtörténhet, hogy az ALDE a választáson nem hozza majd a jelenlegi felmérések által mutatott eredményt.
Ha így lesz, akkor a PSD és a PNL nagykoalícióra kényszerül majd. Továbbra is az a kérdés, hogy ki lesz a kormányfő?
Fotó forrása: rfi.ro
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Helikopterekkel segítik a közlekedési rendőrök munkáját kedden Hargita megyében: a levegőből is figyelik a közutakat, hogy kiszűrjék a biztonságos közlekedést veszélyeztető szabálytalanságokat.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.