// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Románia

Mikor megy el Dragnea horgászni?

// HIRDETÉS

Hiszen az ő nyaka körül is egyre szorul a hurok.

A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) vezetője kerülte, hogy olyan kezdeményekhez társuljon, melyeket a jó körökben nem tudnak lenyelni. A közkegyelem, az amnesztia, a törvénykönyvek korruptak javára történő módosítása olyan témák, melyeket a párt elkötelezett embereire bízott, mert eleinte úgy számolt, hogy majd ők megmentik anélkül, hogy neki be kellene mocskolnia a kezeit.

Amikor ráébredt, hogy

nem lehet a közkegyelem ártatlan haszonélvezője,

mert a nyugati vezetők abban a pillanatban elszigetelnék, Liviu Dragnea a hajthatatlan demokrata szerepét kezdte magára ölteni. Azonnal sarokba állította Şerban Nicolae PSD-s szenátort, mert olyan módosítókat javasolt, melyek számos politikust, többek között Dragneát is megmentettek volna a börtöntől. Nicolaét nyilvánosan leszidták és leváltották a tisztségeiből: a jogi bizottság és a PSD-s szenátorok frakciójának éléről.

Liviu Dragnea kezdetben azt hitte, a 13. sz. rendelet majd gyorsan és hatékonyan megold sokat azokból a gondokból, melyek még mindig nem hagyják aludni. Akkor még a közkegyelem élharcosa volt, még akkor is, ha az egész felelősséget a Grindeanu-kabinet nyakába varrta. A tüntetések hetei alatt ráébredt, hogy nemcsak az utcákon lévő emberek tartják a rendelet szerzőjének, hanem a nyugati államok Bukarestbe akkreditált diplomatái is. Több helyről is, diplomatikusan, de könnyen megfejthető módon megmondták neki, hogy bármilyen jogi megoldás, mely megmentené a börtöntől a korruptakat, őt elfogadhatatlanná változtatná a nyugati hivatalosságok szemében.

Minden Bukarestben járó nyugati, de nemcsak nyugati politikai vezető kötelező módon találkozik Liviu Dragneával is, akit elismernek a kormánykoalíció vezetőjének és

nagyobb fontosságot tulajdonítanak neki, mint Sorin Grindeanu miniszterelnöknek.

Ez a politikai fontosság azonban fordítva is működik az euro-atlanti hivatalosságok esetében: ha Dragnea megmentése érdekében elfogadják a közkegyelemről szóló törvényt, akkor őt tekintik annak erkölcsi szerzőjének és ezért kerülni fogják a PSD vezetőjét.

A kezdetben a nyugati diplomatákkal, majd a Romániába érkezett európai, vagy jelentős államokból érkezett vezetőkkel folytatott találkozók legyezgették Liviu Dragnea hiúságát, ezektől fontosnak érezte magát és – talán – némileg kijuttatták az addigi periférikus helyzetéből. Ha már az asztalukhoz engedték, Dragnea nem akarja elveszíteni ezt a kiváltságot. Jól érzi magát a kikeményített szalvéták és a jól nevelt, őt számításba vevő emberek között. És tudja, hogy

ha kiesik a kegyeikből, akkor mindent elveszít.

De a fordítottja is lehetséges: egy letöltendő börtönbüntetésről szóló ítélet a Legfelsőbb Bíróság részéről a hivatallal való visszaélés ügyében. Ebben az esetben Liviu Dragnea végleg eltűnik a honi politikából. Vajon Dragnea hiúsága erősebb a túlélési ösztönénél, vagy még van egy ász az ingujjában? Mennyire hihető az, hogy a PSD-s vezető háttérbe szorítaná a jövőjét a nyugati diplomaták és hivatalosságok körében őt népszerűvé tevő „demokrata” szerepének kedvéért? Az utóbbi 20 évben betöltött köztisztségekben meggazdagodott, Dél-Amerikáig elérő vállalkozásokkal rendelkező Dragnea a pártnál sokkal többet veszíthet el, ha rosszul játszik. Lehet, hogy elmegy „horgászni”, ahogy azzal a párttársai megfenyegették, ha nem jönnek be az utóbbiak feje felett végzett számításai. Addig azonban úgy táncol majd, ahogy fütyülnek neki, a PSD pedig lemond a közkegyelemről, ahogy azt maga Dragnea javasolta.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS