A romániai közoktatás jelen pillanatban inkább alulfinanszírozott elmebörtönre emlékeztet. Az illetékesek többször nekifutottak a reformnak, egyszer sem sikerült. Most vajon menni fog?
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ismét lehet reménykedni, üzeni a hivatalába frissen beiktatott oktatási miniszter. A Parlamentben nemrég elfogadott, az elemi, a gimnáziumi és a középiskolai oktatásban heti 20, 25, 30 tanórát előíró törvény által kényszerhelyzetbe hozott oktatási miniszternek be kell tartania a törvényt és át kell szerveznie a tanmenet architektúráját, amelynek a következő tanévtől kellene hatályba lépnie. Voltak már ilyenfajta várakozásaink, melyek nem teljesültek.
Ezúttal is szkeptikus vagyok, amíg nem látom egy jogszabályban szentesítve a tanmenet új architektúráját.
Már javasoltam és most megismétlem egy független szakértőkből álló munkacsoport felállítását, amely az összes érdekelt nyílt vitájával dolgozná ki a tanmenet új architektúráját. A miniszternek nincs ideje személyesen foglalkozni ezzel az üggyel, a Neveléstudományi Intézet (ISE) munkáját pedig már láttuk: 34/36 óra hetente a VII. osztályban.
„Annak újragondolásáról van szó, ahogy a tantárgyakat oktathatják majd. Amikor nem óraszámokat, hanem tantárgyakat kell eltörölni.” Az új kerettanterveket „abból a szemszögből nézve kell felépíteni, hogy a diák elbírja, nem abból, hogy mi kellene a tanárnak”, mondta Monica Anisie miniszter. „Tudják meg, hogy azokra a tanárokra is gondolunk, akik katedra nélkül fognak maradni, ha a szóban forgó tantárgy már nem szerepel majd a kerettantervben.”
A miniszter egy nappal később módosított: „Nem feltétlenül kell lemondanunk bizonyos tantárgyakról. Bizonyosféleképpen újragondolhatjuk ezt az oktatást-tanulást, abban az értelemben, hogy minden diák kevesebb órát tartózkodjon az iskolában, könnyebb legyen az iskolatáskája, mert minden szülő ezt akarja a gyermekének.”
A tanárok és a szakszervezetek minél több tanórát akarnak, hogy megtarthassák a normájukat, a diákok a szülők és végső soron a törvény is azt követeli, hogy az elemi, középiskolai és gimnáziumi oktatásban ne legyen 20, 25, 30 óránál több.
Idő sincs. A kerettanterveket gyorsan ki kell dolgozni, hogy aztán ezekhez igazítsák a tanmeneteket és az új tankönyvek kinyomtatási eljárását.
A kerettantervek törvénynek megfelelő kidolgozása után megadják a pedagógusoknak a szabadságot, hogy a diákközösségeik jellemzőinek megfelelően eldöntsék, mennyit és pontosan mit oktatnak az osztályban. Három változatot lehet megkülönböztetni a tanmenetekben: minimális, közepes és emelt szintű, melyeket megkülönböztető jelzéssel látnak el. A „minimális” változat biztosítja az országos felvételi vizsgák sikeres teljesítését.
Így van ez Németországban. A 2019-es képességvizsgán a VIII. osztályos diákok 40 százaléka nem érte el 5-ös osztályzatot (az osztályzás 1-től 10-ig terjed, az 5-ös az átmenéshez szükséges legalacsonyabb osztályzat – a szerk.) matematikából, mert nem ismerték a négy számtani alapműveletet és az egyszerű terület- és térfogat-számítási képleteket. Meddig folytathatjuk így? Az iskolának kell a diákok és a társadalom hajlamaihoz, forrásaihoz és igényeihez igazodnia és nem fordítva. Ha minden diákot arra kényszerítünk, hogy ugyanazokat a kifinomult elméleteket tanulja meg, egy részük még a négy számtani alapműveletet sem fogja elsajátítani. Továbbra is eljátszadozunk a sorsukkal?
Kötelezőnek csak a Törzsanyaghoz (TA/TC) tartozó órák számítanak. A Választható Tantárgyak (VT/CDŞ) körébe tartozó órákon elmélyítési és teljesítménynövelési vagy felzárkóztatási képzés folyik, 5-10 diákkal, a diákok és a szülők kérésére. A VT-be tartozó tanórákat az állam fizeti.
Aggregált tantárgyak. Az élettudományok, a környezettudományok, a társadalmi nevelés célja egy koherens tudásrendszer felépítése és biológia, egészségi nevelési, fizika, vegytan, környezetvédelem, vállalkozási nevelési, pénzügyi nevelési és más hasonló modulokat tartalmaznak. Ezeket a modulokat olyan tanárok fogják oktatni, akiknek a szakképzettségében megtalálhatók a szóban forgó tematikák.
Ez fontos kérdés, amely önképzéssel megvalósítható, ha ehhez megvan bennük a késztetés. Ebből következik egy standardizált, országosan egységes rendszer bevezetésének szükségessége a diákok előrehaladásának informatikai alkalmazások segítségével történő mérésére. Itt a prediktív és összefoglaló értékelésekre gondolok, az iskolai előmenetelt pedig az év végi és a tanév elejei átlag közötti különbség adja. A tanárok előrejutása és bérezése szorosan összekapcsolható saját diákjaik iskolai előmenetelével.
Nem állítom, hogy könnyű, de valahol el kellene kezdeni. Ha továbbra is feláldozzuk a diákok érdekeit a tanárok és a szakszervezetek érdekeiért, akkor a mostani iszonyatos holtponton maradunk: az utóbbi hiteles, PISA-típusú nemzetközi értékelések eredményeinél. Továbbra sem lesznek mester- és szakembereink a munkapiacon, a vállalkozók messzi országokból hoznak munkaerőt, kétmillió románnak pedig sohasem volt állása.
Óriási ezeknek a változásoknak a tétje. A döntéshozók 30 éve nem képesek ezt a tétet felfogni, nem tudják, vagy nem rendelkeznek a szükséges elkötelezettséggel arra, hogy végrehajtsák a szükséges változtatásokat.
A jelenlegi kerettantervek 50 évesek. Mi is ezek alapján tanultunk. Ha nem találunk egy minisztert, aki „kettétöri a macskát” és radikális változásokat hajt végre, akkor további 30 évet töltünk majd el a jelenlegi oktatási paradigmában.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Meghalt vasárnap egy barcaszentpéteri siklóernyő-oktató, akinek repülés közben kikapcsolódott a felszerelése és lezuhant a magasból – közölte a Brassó megyei rendőrség.
Továbbá ha hirtelen felindulásból kivágná a diófát az udvarán, ne tegye!
A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.