Stelian Tănase szerint az RMDSZ elnöke vérig sértette a románokat, a bocsánatkérése pedig nem őszinte.
Kelemen Hunor egyáltalán nem volt meggyőző tegnap (azaz június 11-én, kedden – szerk.) este, a
" target="_blank">DIGI24-en. Kettős beszéd, féligazságok. Folyamatosan kerülte, hogy a műsorvezető kérdéseire válaszoljon. És sok válasszal volt adós, főleg úgy, hogy ezek őszinték és egyenesek legyenek. De mit is mondhatott még valójában, miután egy dühös és elhamarkodott kommentárjában azt mondta, hogy
Legalább néhány szóban mondja el, hogy mi is tudjuk… Ahelyett, hogy béketeremtőként, békéltetőként lépne fel, ezekben a napokban provokatőrként viselkedett. Sajnos. Hajlamos vagyok azt hinni, hogy ez szerepel a munkaköri leírásában.
Az RMDSZ vezetője mélységesen megsértett kb. 22 millió románt, akik között nagyon jól megél az adófizetők pénzéből. Megvan a véleményem a szerencsétlen megfogalmazásáról.
Lásd a Nagy Egyesülés Centenáriumával kapcsolatos megjegyzéseit. Ezúttal nem Bukarestnek beszélt, a szóban forgó mondatot Budapest fülének szánta. Ki akart tűnni, a magyar kisebbség bátor vezetőjének akart mutatkozni, az egyre csökkenő népszerűségére tekintettel. Túl durva volt a PSD manővere, amivel szavazatokat adott neki május 26-án a parlamenti támogatottságért cserébe. Honnan ennyi ezer szavazat, amikor egy kezünkön meg tudjuk számolni a regáti magyarokat? A műsorvezető ezzel kapcsolatos kérdéseivel sarokba szorított Kelemen Hunor feldühödött és szónoklatokba kezdett. Nekiállt nevetséges magyarázatokat adni.
De egy ideje a saját verseivel téveszti össze a politikai diskurzust. Közismert, hogy az általa irányított párt ugyanolyan korrupt, mint a román etnikumúakból állók. Nincs semmi különbség.
– nem a közösség jogainak védelmével. Az RMDSZ egy választási katasztrófa előtt állt május 26-án. Földalatti manőverek mentették meg. Ezek nélkül mára Kelemen Hunor egy lemondott vezető, a történelem része lenne. Most politikai túlélő. Imázsa tisztára mosása érdekében avatkozott be az úzvölgyi incidensekbe (ahova el sem ment). Ehhez egy radikális és a románokra nézve rágalmazó kijelentésre volt szüksége – akik olyanok, mint mindenki más, a maguk különböző érzékenységeivel. Ez volt a botrányos és óvatlan kijelentésének értelme.
Van egy egyszerű kérdésem Kelemen Hunor számára:
Mit szól a sajtószabadság korlátozásához? Hát az Orbán által felügyelt rezsim korrupciójához? Hát az igazságszolgáltatás utóbbi években végrehajtott megnyomorításához? Hát a Jobik (így! – szerk.) alakulathoz? Hát a Fidesz-vezér harcias populizmusához? Kelemen Hunor azért is támogatta Liviu Dragneát, mert a volt PSD-vezető politikájának számos hangsúlya Orbán Viktor politikájához hasonlított. Közeledés Oroszországhoz és Putyinhoz, illiberalizmus, eltávolodás az EU értékeitől, nacionalizmus, a demokráciával ellentétes álláspontok. Orbán és Dragnea nézőpontja azonos…
Kelemen Hunor azt állította, hogy mi értettük félre azt, amit az „igazi Romániáról” mondott. Azt állította, hogy valójában mást mondott – állítólag a román állam, nem pedig Románia arcáról volt szó (és a románokéról sem), mely állam június 6-án nem úgy járt el, ahogy ő elvárta volna tőle.
Ha mást akart volna mondani, akkor egyszerűen mást kellett volna mondania. Végül félszájjal bocsánatot kért azoktól, akiket megsértett.
Kelemen Hunor úr, nem fogadom el a bocsánatkérését, mert nem őszinte.
(Kiemelések tőlünk - szerk.)
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az új Dacia-modellt, a Strikert Törökországban gyártják, és háromféle hibrid hajtáslánccal, valamint négy felszereltségi szinttel lesz elérhető Romániában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.