Ne tessék rosszra gondolni. Illetve tessék csak nyugodtan, de nem az ócska minősítésre, hanem a bukott diákok államhatalmára.
Az elmúlt napokban megjelent egy szó a Facebookon, mellyel eddig nem találkoztam a román virtuális környezetben: „kakisztokrácia”.
Etimológiailag a görög nyelvből, pontosabban a „kakisztosz” (a „rossz” szuperlatívusza) és a „kratosz” (ami „fennhatóságot, vagy ahogy manapság mondják, „kormányzást” jelent) szavakból származik. Tehát
Nálunk Dorin Tudoran publicista tette ismertté, mert ezt a címet adta egy 1998-ban kiadott könyvének. De a kifejezés sokkal régebbi, az angol nyelvben – „kakistocracy” formában – már a XVII. században megjelent és két évszázaddal később a francia nyelvben is feltűnt. Az Egyesült Államokban a demokraták tábora használja a Donal Trump-adminisztráció kritikájaként.
A talán Amerikából ihletődött internetezőink ezt hívták segítségül annak leírására, ami a bukaresti koalícióban történik. Ezt bizonyos mértékig maga az elnök sugallta nekik, amikor bizonyos pészédések (PSD – Szociáldemokrata Párt – a szerk.) „csereberéjéről” beszélt a miniszteri tisztségekben: amikor gyengének tartják őket az egyikben, néhány hónappal később áthelyezik egy másikba. Aztán 2019 első napjaiban, az Adóhatóság (ANAF) vezetőjének leváltásakor beszéltek kakisztokráciáról. Teodorovici miniszter – aki a borravalót megadóztató tisztségviselőként marad majd fenn a történelemben – leváltott a tisztségéből egy bizonyos Mişát.
Ez a döntés totális meglepetés volt. De nem azért, mert teljes mértékben ismeretlen volt az, akit a helyébe javasolt: Mihaela Triculescu. Végül is Sevil Shhaideh-nek és Viorica Dăncilának is 1 százalék alatti ismertségük volt, amikor kormányfőnek javasolták őket. Az utóbbi két évben sok miniszter volt hasonló helyzetben, ami
nem pedig holmi névteleneket. Ezúttal háttérbe szorult az ismertség hiánya.
Igazából az volt az újdonság, hogy Triculescu a kinevezése előtt ötször elbukott az ANAF által különböző tisztségekre kiírt vizsgákon. Képzeljék el azt, hogy – mondjuk – egy iskolában dolgoznak, egy tanár ötször elbukja a kinevezési vizsgát, aztán a tanfelügyelő kinevezi a szóban forgó intézmény igazgatójának. És még azt is mondják majd önöknek, hogy az illető pont azért fogja „megreformálni” a dolgokat, mert „nem a rendszerből való”, ahogy Teodorovici miniszter mondta. Nagyjából ez a kakisztokrácia. Az a rezsim, melyben az alkalmatlanok vezetnek. A bukott diákok uralma a tanárok felett.
Hogyan jutottunk ide? Az egyik ok az, hogy a többséggel rendelkező pártok szolgalelkű embereket keresnek, nem alkalmasokat. Viorică Dăncilát Docilának (kezes, engedelmes – a szerk.) nevezik. A román EU-elnökségről szóló egyik franciaországi cikkben is szerepelt ez. Kakisztokráciánk elárasztja Európát.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.