Iohannis elnök felfüggesztése a jelenlegi kormányzat végét jelenti. Összehasonlítás a 2012-es helyzettel

Még mindig úgy gondolom, hogy futószalagon zajló blöffölés részét képezik a Iohannis elnök felfüggesztésére vonatkozó fenyegetőzések, amelyek a kormánykoalíció olyan tagjaitól érkeznek, mint Liviu Dragnea, Florin Iordache, Tăriceanu, Nicolicea, Şerban Nicolae és mások.

Elképzelhetetlen, hogy ennyire irracionálisak lennének a PSD–ALDE vezetőségében és a Parlamentben ülő józan emberek. Az, hogy ne látnák a csapdát, amelybe beleesnének és ahova Romániát is magukkal rántanák, ha elindítják a Iohannis elnök felfüggesztését célzó eljárást.

Máris hallhatók olyan józan hangok, mint amilyen Gabriel Zetea PSD-s alelnöké, aki azt mondja, hogy nincs alapja Klaus Iohannis elnök felfüggesztésének és hogy véleménye szerint a hatalmon lévő pártnak nem szabad ehhez a lépéshez folyamodnia, mert már van két „traumatikus” tapasztalata Traian Băsescuval, a szociáldemokraták pedig stabilitást szeretnének maguknak.

Az is igaz, hogy Liviu Dragnea halálos csapást kaphat a június 21-i bírósági döntéssel, egy elsőfokú ítélet formájában. De óriási hülyeség egyetlen politikus megmentése érdekében felperzselni egy egész országot.

Mit tartalmazna a Iohannis elnök felfüggesztését célzó vádirat?

Csak azt a vádat, hogy nem tartja tiszteletben a Kövesi asszony felfüggesztésére vonatkozó alkotmánybírósági döntést. Semmi mást nem lehetne a rovására írni. És ezt is úgy, hogy az alkotmánybíróság döntését szakértők cincálták szét, és nem lehet tudni, hogy megvolt-e a biztos többség az elfogadásánál, Petre Lăzăroiu alkotmánysértéssel tagja a taláros testületnek, semmi sem írja elő az elnöknek, hogy milyen határidővel kellene helyt adnia a döntésnek.

Összehasonlításképpen íme öt – szintén alaptalan – vád, mellyel Băsescu elnököt illették 2012-ben:

1. Az elnök kisajátította a miniszterelnöki szerepet és átvette a kormány alkotmányos hatásköreit.
2. Az elnök ismételten megsértette a polgárok alkotmányban rögzített alapvető jogait és szabadságjogait.
3. Az elnök ismételten megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának elvét és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
4. Az elnök alkotmánysértő alkotmánymódosítási tervet kezdeményezett és megsértette az alkotmány módosításának alaptörvényben rögzített eljárását.
5. Az elnök az alkotmánybírósági döntések be nem tartására lázított és közvetlen módon nyomást gyakorolt a bírókra, fontos döntések előtt „meglátogatva” őket.

Iohannis elnök megadta a PSD-nek az általa óhajtott kormányfőket, sokáig tartózkodott a nyilvános véleményalkotástól, amelyekben bírálta volna a jelenlegi hatalmat, holott erre a 80. cikkely szerint, minden joga megvan:

Ilyen körülmények között az elnök felfüggesztését kezdeményezni, komoly okok nélkül, biztos politikai „öngyilkosság”.

A lakosság reakciója Iohannis elnök esetleges felfüggesztésére

2012-ben a lakosság nagy része dühös volt a Băsescu elnök által 2010 májusában bejelentett közalkalmazotti bércsökkentések miatt. Nem mintha ne lettek volna szükségesek, de nehéz az egyszerű embereknek elmagyarázni, mi a helyzet a finanszírozási lehetőségek nélkül maradt Romániával, a makrogazdasági egyensúlyok fenntartásával, a Görögország útjára lépés elkerülésével. Ennek tudható be, hogy több mint 7 millió román Băsescu elnök leváltására szavazott, de ez nem volt elég az eredményességhez.

Iohannis elnöknek semmi ilyesmit nem lehet a rovására írni, 6,2 millió szavazatot tudhat maga mögött, a lakosság szimpátiáját pedig még növelte is azzal a határozott, de diszkrét móddal, ahogyan Romániát vezeti.

A lakosság 2012 óta sokat fejlődött a demokratikus folyamatokban való részvétel tekintetében. Legalább három figyelemre méltó példa van erre, a Verespatakért zajló tüntetések, a Colectiv-tragédiát követő demonstrációk, amelyek a Ponta-kormány bukásához is vezettek és végül amelyek a 13. sürgősségi kormányrendelet elleni mamuttüntetésben csúcsosodtak ki.

Nemrég két magáért beszélő példánk volt a nép viselkedésére. A PSD tüntetése, amelyre olyan emberek érkeztek, akiknek fogalmuk sem volt, hogy miért tüntetnek és akik már Dragnea beszédének vége előtt távoztak, valamint a Gabriela Fireát perceken keresztül pfujoló tömeg, amikor Simona Halep bemutatta a trófeáját. Két teljesen külön világ. A tüntetés résztvevői a PSD-s szervezetek pénzén érkeztek, a Nemzeti Arénában összegyűltek viszont saját kezdeményezésből.

Elképzelhető, hogy akár több százezer, sőt több millió polgár is utcára vonul majd, nem fogadva el olyan mocskos politikai játékokat, amelyekkel nem értenek egyet. És akik aztán napokig megbéníthatják a PSD által vezetett fő intézményeket: a parlamentet, a kormányt, az Alkotmánybíróságot és másokat. Mit tesz akkor a csendőrség és a rendőrség? Erőszakos, halottakkal és sebesültekkel járó incidenseket okoz majd? A hatalomhoz tartozó parlamenti képviselők adjanak választ erre a kérdésre.

Mit csináltak a puccsisták 2012-ben és mit kell tenniük most?

A parlament két háza június 20-án együttes ülést tart, amelynek napirendjére az utolsó pillanatban Iohannis elnök felfüggesztését is felvehetik.

2012 júniusában a következő szakaszokat kellett teljesíteni:

- a nép ügyvédjének lecserélése egy hatalomhoz hű emberre (Valer Dorneanu), aki nem támadja meg az Alkotmánybíróságon a kormány sürgősségi rendeleteit;
- egy olyan rendelet kormány általi elfogadása, mellyel elvették az Alkotmánybíróságtól a lehetőséget, hogy állást foglaljon a parlamenti határozatokról;
- a Képviselőház és a Szenátus vezetői, Roberta Anastase és Vasile Blaga lecserélése Valeriu Zgoneára és Crin Antonescura.

Ezekre most nincs szükség, mert már teljesültek. Az Alkotmánybírósg és a nép ügyvédje a PSD akarata szerint működnek, a parlamenti elnökök a jelenlegi koalícióhoz tartoznak. Tăriceanu 90 napos cotroceni-i tartózkodása ideiglenes elnökként a jelenlegi koalíció összes, az igazságügyről szóló törvények elfogadásával, a büntetőtörvénykönyvek módosításával, az amnesztiával és a kegyelmi ügyekkel kapcsolatos összes gondját megoldaná és – főleg – egyes fontos igazságszolgáltatási intézmények élére a jelenlegi hatalomhoz hű embereket lehetne ültetni, akik mellett nyugodtan lehetne lopni.

Következtetés

Nem hiszem, hogy a jelenlegi koalíció annyira felelőtlen lenne, hogy maga ellen fordítsa az ország lakosságának 80 százalékát. A 2016-os választáson a szavazók voksainak 20 százalékát kapták meg. Ez egy egyszerű, gimnáziumi tanulók számára is érthető számítás. A jelenlegi kormányzat végét jelentené.