Hallottak a kétezer éves, nem rozsdásodó szögről? Hát a földalatti dák városról? És arról, hogy a dák templomok energetikai központok, ahonnan más világok felé vezető kapuk nyílnak?
Az akkoriban a kincsvadászok és paranormális jelenségekben hívők által megrohamozott Sarmisegethusa Regia már a 90-es évek elejétől egy sor vitatott beszámolóval nyűgözte le a románokat.
A Sarmisegethusa Regiával kapcsolatos vitatott elméletek az 1990-es évek elejétől öltöttek nagyobb méretet, amikor a Szászvárosi-hegységben található dák erődítmény a széles tömegek számára is elérhetővé vált. Azokban az években, amikor Sarmisegethusa Regiát megrohamozták a kincsvadászok, a „szenzációs leleplezések” ugyanolyan mértékben felkeltették a románok figyelmét, mint az értékes leletekkel kapcsolatos szóbeszédek.
Íme, néhány a legbizarrabb állítások közül:
Andrei Vartic publicista (1948–2009) azok közé tartozott, akik a 90-es években gyakran ellátogattak Sarmisegethusa Regiába.
A volt moldovai parlamenti képviselő Vartic 1993-ban létrehozta a Chişinău-i Dák Civilizáció Intézetét (ICD) és intenzív kutatásokat végzett a dák erődítmények területén katonai térképek, idegenvezetők és akkoriban fejlettnek számító felszerelések segítségével. Olyan tudósként népszerűsítették, aki felfedezte a dákok topográfiai és geometriai írását, a dákok kozmogóniai topográfiáját és ő javasolta azt is, hogy a dák civilizációt emeljék az ókori civilizációk magasabb rendű szintjére. A 90-es évekbeli sajtó egyes beszámolói viszont kedvezőtlenek voltak rá nézve. Azzal vádolták, hogy régészeti orvtevékenységet folytat és a hegyekben lévő dák erődítményeknél talált számos értékes leletet vitt ki az országból. Ezek egyike, a „nem rozsdásodó dák szeg” híressé tette.
Andrei Vartic a dolgozataiban azt állította, hogy a bălţi-i Kohászati Intézetben végrehajtandó vizsgálatért a Moldovai Köztársaságba vitt két évezredes kampósszeg 99,97 százalékos tisztaságú alfa-vasból készült, ezért nem rozsdásodott meg az elmúlt 2000 évben.
Sarmisegethusa Regia a 90-es évektől kezdve Napoleon Săvescu, a besszarábiai Vartic barátja, a Dacia Revival International Society és a The Romanian Medical Society of New York alapítványok alapítója kedvenc úti céljává is vált. A 70-es években az Amerikai Egyesült Államokba emigrált orvos a dákológiai kongresszusok szervezője, melyekre 2000-től kezdve évente kerül sor és közismert támogatója annak az elméletnek, amely szerint a románok kizárólag a dákok leszármazottai.
Săvescu az 1998. júniusi útinaplójában arról számolt be, hogy miként üldözte őt Sarmisegethusa Regiában „Zamolxis átka”.
„Sarmisegethusa Regia felé ereszkedtem, ahol – nem régóta – Zamolxis átka kísért engem: »ne zavarjátok a helyeimet«. Ott hirtelen nem működött a kazettás magnóm, egyik napról a másikra lemerültek az elemek, a fényképezőgépből szintén »hirtelen« kifogyott a film, Tudor fényképezőgépe szintén »leállt«, én pedig azon gondolkodtam, hogy »mit keresek itt modern eszközök nélkül«, hogyhogy éppen nálam romlik el minden? Egyáltalán nem vagyok babonás, így már csak a »pech« maradt nekem magyarázatként, annak ellenére, hogy akár a térségbeli rendkívüli mágneses mezőt is számításba lehet venni”, számolt be Napoleon Săvescu. Az orvos néhány évvel később igazi kastélyt épített magának Sarmisegethusa Regiától néhány kilométerre.
Vasile Dragomir volt hadosztálytábornok a Sarmisegethusa Regiával kapcsolatos leleplezéseivel ámította el a románokat a 90-es évek közepén. Ezek egyike szerint a Szászvárosi-hegység alatt egy állítólag 200 négyzetkilométeres kiterjedésű földalatti város található, mely állítólag összeköttetésben áll a Szászvárosi-hegységben lévő többi ókori településsel is. A történészek többsége által vitatott információkat Vasile Dragomir az 1990-es évek elején közzétett cikksorozataiban jelentette meg. Állítása szerint a várost a román hadsereg fedezte fel, amely katonai létesítményekhez keresett helyszíneket. Ezen kívül a volt katona szerint Sarmisegethusa Regia környékén egy alagútrendszer is létezett.
„Egy több mint 10 000 éves civilizáció egyik kolosszusa volt itt. Ezt a civilizációt olyasmi testesítette meg, ami csak rájuk volt jellemző. Én két dologhoz értek: konkrét tudományhoz, az én esetemben geodéziához–térképészethez, valamint a katonasághoz. Konkrét, szakszerűen, pontos felszerelésekkel végzett mérésekkel már bebizonyítottam, hogy a dákok olyan csillagászati ismeretekkel rendelkeztek, amilyennel csak a majáknál találkoztam. Dácia fővárosa – most a katona Dragomir beszél – valahol Hîrtoape és Comărnicel hegytetők között volt, Hud útja mentén. Mi ott fenn, Hîrtoapenél, a felszíni katonai elemeken kívül földalatti elemeket is találtunk, amelyek – véleményem szerint – azt a képet alakítják ki a dákokról, hogy olyanfajta háborút folytathattak, amilyen a vietnámi volt! A dákjaink a felszín alatt is nagyon jó harcosok voltak, ezért – még akkor is, ha ez csak az én véleményem – azt mondják, hogy Csoklovina környékén vannak bizonyos furcsa, érdekes, kevéssé feltárt barlangok. Egy részükben jártam…”, számolt be tapasztalatairól Dragomir, akit Napoleon Săvescu idéz a naplójában.
A kutatók többsége ezeket az elméleteket is könnyedén megcáfolja. Orosz kutatókból álló csapatok fejlett berendezésekkel és műholdak segítségével is átvilágították Sarmisegethusa térségét aranyat keresve, állította még a tábornok, akit viszont inkább a dák erődítményt azokban az években gyakran birtokba vevő jógázók zavarták.
„Itt arról az aranyról van szó, melyet egyesek errefele keresnek… egész nap mindenféle semmirekellőket látsz errefele, akik a keresésére érkeznek, spiritizmusról és mindenféle ostobaságokról beszélve, holott ők nem egyebek egyszerű tolvajoknál. Nézd, itt, ezen a fennsíkon itt vannak Claudian és Bivolaru emberei”, mondja a tábornok. „Ezek az undorító alakok, ezek a szerencsétlenek, agyonlőném őket, mint a kutyákat. Ezek szekták, arany után kutatnak, de azt mondják, hogy szellemeket keresnek! Mindenféle hülyeséggel jönnek elő és szétverik a térséget. Több ezer ember jön ide, mint valami hadsereg. Reggel tornáznak, majd csapatosan enni mennek, imádkoznak és… keresnek”, számolt be a tábornok 1989-ben.
A dákok azért építették a templomaikat, hogy a bolygók naprendszeren belüli helyzetét ábrázolják, állította a 90-es években Dragomir tábornok. Az akkoriban szintén Sarmisegethusa Regiában találkozgató jógázók és a mindenféle meditációs formákat űzők azonban energetikai központoknak és más világok felé vezető kapuknak tekintették a templomokat. „A Sarmisegethusa komplexumban maga az »Andezitnap« vagy napkorong a Shambalával (asztrális világ) rezonálási szempontból leginkább feltöltött hely. Egy teljesen rendkívüli életerős töltet figyelhető meg a térségben, amit a dák szentély körüli fák és növényzet átlagot meghaladó mérete is bizonyít. Ez rendkívül alkalmas hely az időbe vetítések végrehajtására, különösen ha nincsenek prekoncepcióink a dák szellemi hagyományt illetően”, tájékoztattak a Teljességbe való Szellemi Integrálódás Mozgalom hívei.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Kutyaadót vezet be egy polgármester. Továbbá két polgármester is rácsok mögött tölti a húsvétot.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Egy megyei hivatal vezetője pedig caragialei magaslatokban mutatta be, hogyan kel lebukni egy rakás kenőpénzzel.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Külföldön lehet az a háromszéki lány, akinek eltűnéséről múlt héten adtunk hírt. A 16 éves tinédzser ügyében nemzetközi együttműködésben folyik a nyomozás.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.