// 2025. augusztus 30., szombat // Rózsa

Hidegzuhany a nosztalgiázóknak: A valóság a két világháború közötti Románia gazdaságáról

// HIRDETÉS

Úgy tűnik, a két világháború közötti román aranykor hiába fénylik annyira a jelenből visszatekintve. Gazdasági fejlődés szintjént például Magyarország rávert. Akkor is.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

A történelem nem egzakt tudomány és nem is lehet az. A régmúlt korokra vonatkozó írásos források, tanúvallomások, régészeti leletek, hivatalos dokumentumok csak az emberi értelmezésen keresztül nyújtanak ismereteket egy bizonyos időszakról.

A feladat annál is inkább bonyolult, hogy ezeket feltétlenül kontextusba kell helyezni,

részletesen ismerni kell a kort, amelyből a kutatás tárgya származik,

hogy azt minél pontosabban lehessen összekötni az akkori politikai, társadalmi, gazdasági és/vagy katonai valósággal.

Ez a bizonyos esetekben a kutató minden energiáját és intelligenciáját igénybe vevő feladat, a kutatás megfelelő lefolytatása érdekében, alaposan felkészült és jóhiszemű emberi erőt igényel. Különben vagy az ügyeletes történész hozzá nem értéséből, vagy a valódi tudományos eredményekkel párhuzamos szándékai miatt előregyártott, mesterséges, antropikus igazságokhoz jutnak el. Az ilyenfajta kozmetikázott és eltorzított információk a pillanatnyi potentátok kezében nagyon erős eszközökké válnak, melyek révén meg lehet mérgezni egy közösséget vagy akár nemzetet is.

És mivel ezek a cinikus és unortodox eljárások már a világ kezdete óta jelen vannak, az ember végül összezavarodik és már semmit sem hisz el. Így aztán egyre szegényesebbé válik a kulturális készlet, az elme többé nincs edzésben, az egyén pedig a pillanat hatalmasainak könnyű prédájává válik.

Szerencsére akkor is, amikor egy eseményt vagy korszakot vizsgálunk történelmi szempontból, a konkrétumnak vannak olyan elemei, melyekbe belekapaszkodhatunk, hogy könnyebben megküzdhessünk a bizonytalanság felkorbácsolt hullámaival. Az általam most felsorolt elemek hűvös és szikár számok, melyeket nem nagyon lehet félreérteni. Míg egy tábornok vagy egy vezér valamilyen cselekedetét sokféleképpen lehet értelmezni (attól függően, hogy melyik táborhoz tartozunk), a mozgástér jelentősen beszűkül, amikor számokról, adatokról és gazdaságról beszélünk.

Mivel az ember hajlamos a múltba menekülni, amikor a jelen nem felel meg az elvárásainak

és mivel az emberi természet a múlt megszépítésére törekszik (minél régebben történt, annál több alapozót használ), Romániában mára magasztalóan szoktak beszélni a két világháború közötti időszakról.

Akár monarchista, nacionalista vagy csak a jelen kínálatában csalódott az ember, mohón fordul Románia úgynevezett „dicső korszaka” felé, amikor – ugye?! – túljutottunk az első világháborún és sikerült végrehajtanunk a „Nagy Egyesülést”. Ugyanakkor királyi vezetőink voltak, azaz bizonyos magatartású és jól meghatározott értékrendszerrel rendelkező emberek, a mai opportunistákkal szemben.

Éppen azért, mert az írásom elején az értelmezések és ezeknek egy valóságos kontextussal való összekapcsolása veszélyére figyelmeztettem, a továbbiakban a két világháború közötti Románia gazdasági teljesítményeit továbbra is dicsőítő, hamis és alaptalan véleményeket fogom megcáfolni.

Túl sokszor hallottuk ezt és – mint tudjuk – egy elég sokszor ismételgetett hazugság igazsággá válik. Tehát nálunk

eluralkodott az a nézet, hogy a két világháború közötti Románia Európa éléskamrája volt.

A geopolitikai játékokban nem annyira jelentős hazánkra, ennek ellenére, az a súlyos felelősség hárult, hogy ne hagyja éhen halni az európaiakat. Ha rápillantunk Románia első világháború előtti és a két háború közötti gabonaexportjára, a következőket figyelhetjük meg:

* Az 1910–1914 időszakban (az első világháború előtt) Románia nagyjából 3,1 millió tonna gabonát exportált évente;
* 1923-ban 1,7 millió tonnát exportáltunk;
* 1927-ben 2,8 millió tonnát;
* 1930-ban 3,1 millió tonnát;
* 1939-ben 1,9 millió tonnát.

Tehát mit láthatunk? Azt, hogy a két világháború közötti időszak nagyobbik részében Románia kevesebb gabonát exportált, mint az első világháború előtt. Románia európai szinten a búzamennyiség 6-8 százalékát és a gabonamennyiség 8,3 százalékát termelte. Ezek egyáltalán nem rossz számok, de meg sem közelítik annak a kijelentésnek a képtelenségét, hogy mi voltunk „Európa éléskamrája”.

Itt fontos megemlíteni azt a hatást is, melyet a Ferdinánd király által megígért agrárreform kifejtett és mellyel a zömmel parasztokból álló hadseregét akarta motiválni. Ferdinánd király ígéreteinek következményeként

a nagy földbirtokokat feldarabolták, a földet pedig szétosztották az életüket Románia területi integritásáért kockáztató parasztok között.

Elméletben nagyon jól hangzik.

A gyakorlatban viszont Románia teljes mezőgazdasági termelése megszenvedte ezt. A parasztok, akik hirtelen arra ébredtek, hogy saját földjük van, melyet meg kell művelniük, rájöttek, hogy a valóság nem vág egybe az elképzeléseikkel. Mivel nem rendelkeztek eszközökkel, modern földművelési és munkatechnikákkal, sok paraszt a földjük lehetőségeitől elmaradó mennyiségű terményt takarított be, ez pedig csökkentette az ország nemzeti termelését és egyre nagyobb mértékben sodorta a „megélhetési mezőgazdaság” felé. Ezen kívül, mivel a nagy földesuraknak kevesebb földjük maradt, az állam vállalta a kárpótlásukat, ezzel megnövelve az első világháború után még mindig rozoga költségvetésre gyakorolt nyomást.

A román gazdaság méretével sem nagyon dicsekedhetünk.

Bár a 20-as évek első fele után volt némi növekedés, a 30-as évek válsága brutálisan véget vetett ennek. Victor Axenciuc kiváló professzor Produsul Intern Brut al României 1862–2000. Serii statistice seculare şi argumente metodologice (Románia bruttó hazai terméke 1862–2000. Évszázados statisztikai sorozatok és módszertani érvek – a szerk.) című könyvében közölt adatokat megvizsgálva láthatjuk, hogy az első világháború előtti időszak (Regát) legnagyobb egy főre eső GDP-értéke 1282 USD volt, míg a második világháború utáni időszak maximális egy főre eső GDP-értéke 1163 USD (a 2000-es év vásárlóerejének paritásán számított értékek). Ez újabb negatív teljesítménye volt a két világháború közötti Romániának.

A két világháború közötti Románia gazdasági dimenziójának további elemzéséhez a South-Eastern European Monetary and Economic Statistics from the Nineteenth Century to World War II (a romániai, bulgáriai, törökországi, görögországi, szerbiai, albániai és ausztriai nemzeti bankok együttműködése) tanulmányhoz folyamodunk. Ebből azt tudjuk meg, hogy 1924-ben Romániában 13,4 fontsterling volt az egy főre eső GDP. Bulgáriában (13,5 fontsterling), Magyarországon (19,6 fontsterling) vagy Görögországon (14,1 fontsterling) magasabb volt az egy főre eső GDP, mint Romániában.

Ahogy az normális, az időnek haladást és fejlődést kell hoznia.

Románia GDP-je 1939-ban csak 17 százalékkal nőtt, míg a felsorolt országok 49 százalékos (Magyarország) vagy 38 százalékos (Bulgária) növekedést értek el.

A két világháború közötti korszak 15 éve a szomszédaink mögött tartott bennünket. Ezért, természetesen, a politikai osztály a főbűnös. És nemcsak az alkalmatlanságával vagy az elképzelések hiányával, hanem néha a mohóságával is.

A Skoda-ügylet (1930), mely a román hadsereg fegyverbeszerzésével volt kapcsolatos, 6,75 milliárd lej értékű volt, vagyis az állam abban az évben elért bevételeinek nagyjából 20 százalékát, vagy a GDP 2,3 százalékát tette ki. Az ügylet végén az országnak olyan fegyverei voltak, melyek nem feleltek meg az eredeti specifikációknak és túlárazottak voltak, megkárosítva az amúgy is szerény állami költségvetést. Az érintett miniszterek és személyek többsége persze megúszta a törvény büntetését. Az akkori kár mai értéken 1,5 milliárd eurónak felelne meg.

II. Károly és kapzsi kamarillája a saját hasznára nyomorította meg a törvényeket, így az állam intézményeit olyan strómanok kaparintották meg, akik nem az egyszerű emberek, hanem patrónusaik érdekeit tartották szem előtt. Gyermeteg zagyvaság azt állítani, hogy a jelenlegi politikai osztály korruptabb. A román hadsereg második világháború alatti teljesen siralmas állapotának fő oka a korrupció és az általános érdek totális és tudatos elhanyagolása volt.

Normális, hogy tekintettel a két világháború közötti román gazdaság siralmas állapotára, a társadalom sem mutathatott tiszteletreméltóbb képet. A lakosságnak csak 20 százaléka élt városi környezetben, nagyjából 40 százalék pedig írástudatlan volt.

Ezek a frusztrációk felhalmozódtak és a kezelésükre alkalmas felelős állami szervek hiányában a lehető legkegyetlenebb módon törtek ki.

1925-ben 1748 tűzvész volt (legalább 262 szándékos), míg 1934-ben 4427 és az elkövetőket csak 209 esetben büntették meg. A politikai osztály számára teljesen kezelhetetlen volt a vidéki helyzet, a megfertőzött igazságszolgáltatás pedig megkapta a melléklet titulust.

Persze, a két világháború közötti időszaknak is megvannak a maga érdemei és fontos időszak az ország modernizálása szempontjából. Ennek ellenére, még a jelenünk által okozott iszonyat mellett sem szabad beleesnünk a múlt alaptalan káprázatába. Ezt józanul, bármiféle szerencsétlen (nacionalista, fundamentalista és más hasonló) befolyástól távol kell elemezni, mert elődeink hibáiban rejlik a holnapi haladás titka.

Az adatok forrásai.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogy mer a nép fesztiválra járni, amikor épp díszgyászban temetik a Nemzet Atyuskáját?

Szántai János

Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.

Hetvenkét órával a nyári napforduló előtt – huszonegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?

Szántai János

Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!
Főtér

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!

Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?

Sürgősségi rendelettel drágította meg a kormány az útdíjat
Krónika

Sürgősségi rendelettel drágította meg a kormány az útdíjat

Csaknem duplájára emelik a DN jelzésű országutak, illetve a gyorsforgalmi utak használatára jogosító útdíjat, és másélfélszeresére emelkedik a Duna belföldi szakaszán épült hidak használati díja.

Újabb külföldi motorosra támadt rá egy medve a Transzfogarasi úton – hírek vasárnap
Főtér

Újabb külföldi motorosra támadt rá egy medve a Transzfogarasi úton – hírek vasárnap

További híreink: a PSD nagyon nem ért egyet az állami szektort is érintő nadrágszíj-intézkedésekkel, és hiába adott ki pompás oktatóvideót a témában a rendőrség, mégis menyasszonyra lőtt egy férfi.

Csak a csupasz gerendák tűnnek elő a nagy füstből – tűz Csíkszentkirályon
Székelyhon

Csak a csupasz gerendák tűnnek elő a nagy füstből – tűz Csíkszentkirályon

Csűrrel összeépült kis ház gyúlt ki csütörtökön Csíkszentkirályon.

Visszabontják a vadonatúj ferdekábeles híd egyes elemeit, hogy 1500 tonnával csökkentsék a súlyát
Krónika

Visszabontják a vadonatúj ferdekábeles híd egyes elemeit, hogy 1500 tonnával csökkentsék a súlyát

A 165,7 millió lej értékű aradi beruházás határidőre elkészült, de a hídavató elmaradt, mivel a szerkezeten szemmel látható deformációk jelentek meg még az ünnepélyes megnyitó előtt, így az önkormányzat nem vette át.

Nem bika, hanem medve ölte meg a pásztort munkaadói szerint
Székelyhon

Nem bika, hanem medve ölte meg a pásztort munkaadói szerint

Nem bika öklelte fel, ahogy a hatóságok feltételezik, hanem medve ölte meg a pásztort múlt csütörtökön Csíkszereda közelében – állítják a Csíksomlyó Közbirtokosság vezetői. Közben a medvét kilőtték, mert megölt egy fiatal tehenet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Hogy mer a nép fesztiválra járni, amikor épp díszgyászban temetik a Nemzet Atyuskáját?

Szántai János

Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.

Hetvenkét órával a nyári napforduló előtt – huszonegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?

Szántai János

Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.

// HIRDETÉS