// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Gyógyító igazságok erdélyi magyarokról, románokról

// HIRDETÉS

Az igazság az, hogy a nagy egyesülés után a román államnak sikerült úgy kiiktatni a hazai kisebbségeket, ahogy anno a magyar államnak nem. Tudor Duică írása.

1910-ben az erdélyi és bánsági románok nagyjából 20 százaléka tudott magyarul írni és olvasni, és ez a szászok és a svábok körülbelül 30 százalékára is igaz volt. (Az adatok megközelítőek, de az biztos, hogy többségük szinte egyáltalán nem beszélte a hivatalos nyelvet.) Igaz, a románok sorában még magas volt az írástudatlanság mértéke, ez lévén a fő oka annak, hogy a románokat nem lehetett a hivatalos nyelv megtanulására kötelezni.

Ma a magyarok nagyjából 95 százaléka és az együttélő etnikumok kvázi összes tagja képes – elfogadható szinten – írni és olvasni az állam nyelvén.

Persze, az írástudás elterjedése elősegítette ezt a rendkívül magas arányt.

1910-ben Erdély lakosságának 53,6 százalékát adták a románok. Erdély – a magyar királyság általi meghódításának pillanatától függően – az 1000-es, 1200-as évektől kezdődően a magyar királyság része volt, majd oszmán fennhatóság alatti független fejedelemség, nagyfejedelemségként az osztrák birodalom, majd Ausztria–Magyarország része. A vlachok, valachok, románok 50 százalék, sőt még 40 százalék alatt is voltak 1700 előtt, így nem nagyon látható, hol van az az elmagyarosítás, amiről annyit beszélnek.

Íme, a hozzánk időben közelebb álló népszámlálások hivatalos adatai: a románok 57-59 százalékot (a forrásoktól függően) tettek ki 1850-ben, 54,9 százalékot 1880-ban, 55 százalékot 1900-ban, 53,6 százalékot 1910-ben. Micsoda asszimiláció! És – ne feledjük – az 1890–1914-es időszakban mintegy 100-150.000 román emigrált Ausztria-Magyarországról. Székelyek, szászok is elmentek, persze, nagyon nagy számban, nem csak a románok. Tény azonban, hogy

az idők folyamán a románok száma nőtt, nem pedig csökkent, az 1850 és 1920 közötti időszaktól eltekintve.

Tisztelet azoknak, akik egy szép ideálért, a Román Királysággal való egyesülésért harcoltak és áldozták fel magukat. Mi, románok – sajnos – eléggé csúfot űztünk abból az eszméből! Forognának a sírjukban azok, akik akkor megcsinálták az egyesülést, ha látnák, hogy mit kezdtünk a ránk hagyott örökséggel.

Ezzel szemben a román államnak, főleg 1950 után, tényleg sikerült Erdély, a Bánság és Partium román lakosságának arányát az 1920-as nagyjából 54 százalékról 58 százalékra növelnie 1938-ra és 71 százalékra 2011-re. Ugyanígy jártak el Moldvában is a csángókkal (plusz a zsidók emigrálása), vagy a többetnikumú Dobrudzsában is.

Bukarest központosító és homogenizáló politikájának köszönhetően 100 év alatt 17 százalékkal gyarapodtunk!

A magyaroknak 50-60 évnyi dualizmus alatt csak 3-4 százalék sikerült! Világos?

Nem mondom, ha Ausztria-Magyarország része maradtunk volna, akkor elképzelhető, hogy hangsúlyosabb lett volna a románok arányának csökkenése, a városok gazdasági fejlődése, a magyarokkal, zsidókkal, németekkel történő betelepítés és az írástudás elterjedése miatt. De ez már párhuzamos történelem.

Arról nem is beszélve, hogy százezrével hozták a moldvaiakat és  olténiaiakat, amilyen jó soruk volt a Regátban… Ne értsenek félre, normális dolog munkaerőt hozni, szinte mindig így ment ez, még a középkorban és a pre-modern korszakban is, de mindennek van egy ésszerű mértéke! Néhány erdélyi városban, 1920 után, tényleg szükség volt a magyar elit eltávozását, vagy a román elitek hiányát pótolni képes és az új hivatalos nyelvet jól ismerő tisztviselőkre, tanárokra, értelmiségiekre.

Szabad szemmel látható, milyen jól értenek hozzá: odajuttatták Romániát, ahol az oszmán török alatt volt legutóbb…
Ráadásként ott a szászok és svábok, több százezer gazda és értelmiségi felszámolása,

akikre ezerszer inkább szüksége lett volna Romániának és Erdélynek, mint a helyükre érkezett összes regátira!

Ez fájdalmas panasz, nem vád…

Ugyanígy fejezték be a mások által elkezdett dolgokat a hitlerista genocídiumot túlélő néhány százezer zsidóval.
Nagyon sok román, különösen a nem erdélyiek és nem bánságiak, egy részben hazug, barbár módon mitizált, kommunisztoid-legionarista ultranacionalizmuson és sovinizmuson alapuló történelmet ismer, ami már nem teszi lehetővé számukra, hogy igazat mondjanak. De mi, akik a saját bőrünkön érezzük a következményeket, látjuk és érezzük azt!

Az egyik transzilvanista fórumon a következőt mondta egy „vadromán”: „a magyarok azt akarták, hogy nyoma se maradjon Erdélyben a román nyelvet ismerőknek…”. Teljesen nevetséges. Minden 1200 óta létező dokumentum cáfolja ezt az állítást.

Ezzel szemben nekünk, románoknak sikerült elérnünk, hogy nyoma se legyen a zsidóknak, a németeknek, a görögöknek, az örményeknek és másoknak,

nagyjából 300.000-rel csökkentettük a magyarok és nagyjából 4.000.000-val a románok számát! Mindig előre, elvtársak, egy homogenizált, ortodox és gazdaságilag lerombolt Románia felé!

Tényleg nem fogjátok fel, mi történik, vagy egyszerűen alkalmatlanok vagytok? A magyarok iránti gyűlöletből lábbal tiporjátok az igazság minden morzsáját…

U. i.:

Nem vagyok nagy híve a dualizmusnak és magyarbarát sem vagyok, ahogy mindenféle hazafiaskodó hoandrák (trampli, rongy, egyben utalás Octavian Hoandră újságíróra, a Realitatea TV egyik műsorvezetőjére – a szerk.) és birlicek (altiszt  – a szerk.) vádolnak engem és nagyon is jól tudom, mennyit szenvedtek politikai szempontból abban az időszakban az erdélyi románok! De ez nem akadályoz meg abban, hogy lássam: amit mi, románok teszünk csaknem 100 éve, az nem jó és nem helyes!

U. i. 2.:

A moldvaiak és a dobrudzsaiak megcáfolhatnának. E tekintetben nekik nagyobb tapasztalatuk van.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS