// 2024. november 26., kedd // Virág
stratégia

Figyelem: Dragnea felköltözött a Facebookra!

// HIRDETÉS

Persze nem azért, hogy sütis/macskás fotókat, illetve szelfiket szórjon szét. A PSD végre rájött, miért veszített Ponta Iohanisszal szemben.

Az online médiából a közelmúltig szinte teljesen hiányzó Liviu Dragnea, a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) vezetője a parlamenti választás előtt kiköltözött a Facebookra. Az új kommunikációs stratégia azt mutatja, hogy a PSD vezetője attól fél, Pontához hasonlóan a Facebook-nemzedék választási „áldozatává” válik.

Liviu Dragnea PSD-vezető két hónapja a Facebookot tette meg a párt fő kommunikációs csatornájává. Liviu Dragnea PSD-s vezető, Victor Ponta esetéből okulva, megpróbál közelebb kerülni a Facebook-közösséghez a parlamenti választás előtt, melynek nyomán a PSD arra számít, hogy Dragneából kormányfő lesz.

Liviu Dragnea idén nyárig szinte egyáltalán nem volt jelen az online médiában, mert bár volt hivatalos Facebook-oldala, ez nem igazán frissült. Liviu Dragnea csak a múlt év vége óta kezdte el – szórványosan – alkalmazni a Facebookot. Előbb laza, a politikusitól eltérő helyzetekben ábrázoló videóüzenetek közzétételére.

Például közzétett egy John Major 1992-es parlamenti választási klipjét másoló filmecskét, amelyben a nagy-britanniai konzervatív vezető visszatért gyermekkora helyszínére és meglepettnek mutatkozott, hogy még mindig megvan szülei háza. Dragnea a Szociáldemokrata Ifjak (TSD) által gyártott klipben lemásolta ezt a narratívát, a PSD vezetője a téli ünnepek környékén visszatért a Regieben (bukaresti kampusz – a szerk.) lévő hajdani kollégiumi szobájába, hogy zakuszkát egyen az ottani hallgatókkal.

„Újra a Facebookon vagyok!”

„Az utóbbi időben többen arra hívták fel a figyelmemet, hogy már nem nagyon használom gondolataim és véleményeim közzétételére a Facebook-oldalamat. Arra, hogy inkább a tévén keresztül kommunikálok. Újabban jelen vagyok a Facebookon és talán néha sutábban fogom használni ezt a kommunikációs eszközt. De kész vagyok megtanulni a szabályokat és több időt eltölteni azzal, hogy gondolatokat és véleményeket cseréljek azokkal, akik már régebb óta jelen vannak itt. Nekem, de az általam vezetett pártnak is jobban oda kell figyelnünk és nyitottabbak kell lennünk felétek, az országunk jövőjét jelentő nemzedék felé”, magyarázta Liviu Dragnea megjelenését az online médiában.

A PSD vezetője az utóbbi két hónapban a ritka és személyes üzenetektől eljutott odáig, hogy naponta két-három bejegyzést is közzétesz. Mi az oka ennek a változásnak a PSD-vezető viselkedésében? „Egy Facebook-oldal kötelező elemévé válik bármely elsőrangú romániai politikusnak. Romániában csaknem kilencmillió aktív Facebook-oldal van, ami elegendő ahhoz, hogy egy politikus megtalálja közönsége egy részét ezen a közösségi hálózaton”, mutat rá Adi Zăbavă politikai kommunikációs tanácsadó.

„A PSD sokat tanult a politikai vereségekből.”

A szakértők rámutatnak arra is, hogy a PSD vezetője attól fél, nehogy úgy járjon, mint Victor Ponta volt kormányfő, aki azért veszítette el az elnökválasztást, mert elhanyagolta a Facebook-közönséget. „Azután, hogy Victor Ponta az interneten elvesztette az elnökválasztást Klaus Iohannisszal szemben, akinek sikerült egymillió lájkot szereznie a Facebookon, a PSD megértette, hogy stratégiai kommunikációs hibát követett el, figyelmen kívül hagyva a közösségi hálózatokon aktív fiatalokat és felnőtteket”, véli Antonio Momoc elemző.

A szociáldemokraták minden Facebookon megjelent szikrától félnek, ahol sokkal igényesebb és tájékozottabb közönség van. „A PSD sokat tanult a korábbi politikai vereségekből és megpróbálja megelőzni a Cotroceni–Victoria-palota–PNL háromszög politikai tevékenységében némileg csalódott jobboldali választók mozgósítását. Ha nem idegesíti fel túlságosan ezeket a választókat, valamint a bizonytalanokat, akkor a PSD decemberben maximalizálni tudja fő aduját, nevezetesen azt, hogy pártként a legnagyobb választói réteggel rendelkezik”, magyarázza Radu Magdin a PSD új kommunikációs stratégiáját.

„Dragnea Cioloş támadásával nem veszít.”

Dragnea először akkor szembesült az online közönség erejével és mozgósítási képességével, amikor benyújtotta a „rágalmazási törvényt”, mely korlátozta volna a sajtó szólásszabadságát és az online médiát is. Az internetezők pont a PSD-vezető Facebook-oldalán tették közzé bírálataik és sértegetéseik sorozatát. Dragnea végül engedett és visszavonta „az emberi méltóság és tolerancia” törvényét.

A Facebook-nemzedék dühével akkor is szembesült, amikor közzétette a Facebookon a Dacian Cioloş kormányfőt támadó parlamenti beszédét. Liviu Dragnea PSD-elnök parlamenti beszéde több száz bírálatot gyűjtött be a Facebook-felhasználóktól, legtöbbjük Dacian Cioloş-sal szolidarizált a „Go, Ciolo!” közös szlogennel. „A Cioloş elleni támadások valójában azokat a társadalmi-szakmai kategóriákat távolítja el még jobban, melyeket a PSD amúgy is csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudja megnyerni magának: a középosztályt, a módos városiakat, a vállalkozókat, a multik alkalmazottait. Ezért Liviu Dragnea nem veszít, amikor Cioloşt támadja, mert Cioloş és Iohannis támogatóiban nincs túl sok közös a PSD-vel”, mondja Momoc.

Dragnea a politikai ellenfeleivel szembeni hadakozáson kívül arra is használja a Facebookot, hogy közvetlenül forduljon a számára fontos kategóriákhoz. „A Facebookon való kommunikálás nem jelenti feltétlenül az ottani közönség megnyerését is. Erre pedig Victor Ponta volt a legjobb példa az elnökválasztás alkalmával. Minden folyamatos kommunikálás, az összes befektetett forrás ellenére a Facebook-közönség elutasította, és az ellene irányuló fő mozgósítási erővé vált. Ez azért van így, mert minden politikusnak hitelesnek kell lennie, amikor egy közönséghez beszél. Victor Ponta vagy Liviu Dragnea esetében pedig ez nem áll fenn a Facebookon jelenlévők jelentős részével szemben”, mondta Zăbavă.

A hírgenerátor Facebook

Dragnea számára a Facebook lett a fő eszköz, melyhez akkor folyamodik, amikor valamit gyorsan akar közölni, a Facebook pedig arra is képes, hogy gyorsan generáljon híreket.

 

A címet a szerkesztőség adta. Fotó: flux24.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS