Interjú Gagauzia új baskánjával, Irina Vlahhal.
Comrat központjában, egy vakolatlan épületben találkoztunk a Gagauz-Yeri ATE (Autonóm Területi Egység – a szerk.) új baskánjával. A két szoba egyike az online sajtót figyelő fiatalokkal volt tele. A láthatóan fáradt Irina Vlah a másik szobában várt bennünket. Mellette páncélszekrény, amelyre a Kommunisták Pártja egyik választási szlogenjét ragasztották, a páncélszekrényen Lenin mellszobra. A fal mellett, egy rakás doboz és papír mögött, egy óriási Lenin-arckép, mintha a falról esett volna az asztalt ellepő papírhalmok mögé.
DW: Oroszország nyíltan szerepet vállalt a Gagauz-Yeri ATE-ben zajlott választási kampányban. Milyen mértékben befolyásolta a gagauzokat az orosz agitálás?
Irina Vlah: Senki előtt nem titok, hogy a gagauzok oroszpártiak. Ugyanúgy az sem titok, hogy a 2014. február 2-i (Kisinyov által törvénytelenné nyilvánított – a szerz.) népszavazáson a gagauzok csaknem 98 százaléka a Vámunióhoz való csatlakozás mellett döntött. Stratégiai érdekekről van szó. Ne feledjük, hogy a Gagauz Autonómia mezőgazdasági térség, melynek exportálnia kell a termékeit. Az EU számára az árunk nem érdekes. Ezzel szemben Oroszországban szívesen fogadják. És az érte kínált ár is jó. Sikerült meggyőznünk Oroszországot, hogy nyissa meg újra piacát az almánk előtt. Most arról tárgyalunk, hogy az orosz piac nyíljon meg újra a szőlőnk, a barackunk és a konzervjeink számára. Moszkva tárgyalni akar velünk, Kisinyov pedig semmibe vesz minket, és megvonja tőlünk a finanszírozást, mert nem azokra a pártokra szavazunk, melyek ott hatalmon vannak. Még csak meg sem nézik, hogy miként élünk. Az itteniek érzik ezt a nemtörődömséget. Mindnyájan jó kapcsolatokat akarunk Kisinyovval.
Azt akarjuk, hogy a kisinyovi tisztségviselők gyakrabban látogassanak ide, lássák, melyek a régió gondjai. A gagauzok párbeszédet akarnak! A régió lakossága talán 2 százalékának radikálisabb elképzelései vannak, de a többség jó kapcsolatokat akar Kisinyovval.
Hogyan akarják elmozdítani a holtpontról a kapcsolatot a központi hatóságokkal?
Először is, nekem nincs politikai tervem. Nem érdekelnek a Kisinyov és Comrat közötti politikai alkuk. Elsősorban a régió gazdasági fejlődése érdekel. Kész vagyok stabilitást felkínálni Kisinyovnak az ország déli részén, a Gagauz Autonómia iránti nyitottságért cserébe. Azt akarjuk, hogy az ország költségvetésének kialakításakor, bizonyos fejlesztési tervek megvalósításakor, a Regionális Fejlesztési Alap kidolgozásakor vegyenek minket figyelembe. Azt akarjuk, hogy mi is egyenlők legyünk az ország más megyéivel.
Nem gondolja, hogy a Kommunisták Pártjának képviselőjeként, melyből nemrég kilépett, könnyebben el tudta volna érni ezt a párbeszédet? Most, bizonyos értelemben, a PCRM tagja a parlamenti többségnek…
A PCRM most kormányon van. Holnap ellenzékben lesz. Nem áll szándékomban egyik vagy másik kormánypárttól függni. A Gagauz Autonómiát képviselem, és velem nem kellene úgy tárgyalni, mint egy párttaggal. Ismétlem, kész vagyok egy sor nagyon konstruktív javaslatot tenni a Moldova Köztársaságot most vezető politikusoknak.
Segített a kampányban a szocialisták támogatása, vagy inkább akadály volt?
Jó volt az együttműködés. A csapatuk támogatott. Elkísértek, amikor találkoztam a választókkal, együtt találkoztunk egy sor oroszországi tisztségviselővel.
De hogyan akarja mostantól fogva építeni a kapcsolatot Oroszországgal?
Nagyon gyümölcsöző regionális együttműködésünk van Oroszországgal. De ugyanilyen gyümölcsözően működünk együtt Ukrajnával is, főleg Odessza régióval. Jó kapcsolatunk van Tatárfölddel. Át fogjuk hágni a törvényi keretet, és maximálisan ki fogunk használni minden lehetőséget, amit a régiók közötti kapcsolatok felkínálnak. Arra számítunk, hogy a kisinyovi központi hatalom segíteni fog e kapcsolatok fejlesztésében.
Moldova Köztársaság föderalizálásáért száll síkra.
A választási programomban van egy ilyen pont. De most nincs értelme erről beszélni, mert nincsenek meg a feltételek egy ilyenfajta kezdeményezés megvalósításához.
Realista vagyok és nem szeretek jelszavakat hangoztatni.
A PCRM listáján került be a Parlamentbe, aztán kilépett és független képviselő maradt. Most, hogy baskán lett, le kell majd mondjon a képviselői tisztségről. Ez azt jelenti, hogy az ön helyére egy PCRM-s kerül be a listáról.
Igen, így szól a törvény. De el akarom mondani, hogy tisztességes ember kerül a helyemre – Ina Şupac. Nagyon energikus, aktív személy, aki nagyon sokat dolgozik. Örömmel fogom neki átadni a képviselői tisztséget. Kiváló szakember az oktatás és a történelem terén. Harcos típus. Nagyon jól érti a most zajló reformokat.
Igen, de a PCRM-ben Vladimir Voronin hozza a döntéseket…
Ez a Voronin által vezetett párt gondja. Engem többé nem érdekel Voronin. És a pártja sem.
De mi haszna annak, hogy Ina Şupac jó szakember, ahogy mondta, ha a párt vezetője fogja majd neki diktálni, hogy mit tegyen? Vannak olyan információi, hogy majd az egyik oldalra fog állni (Şupac – a szerk.)?
Nem beszélhetek a nevében. Annyit mondhatok, hogy örömmel fogom neki átadni a képviselői mandátumomat. Tudom, hogy be szeretne kerülni egy kínai felsőoktatási intézménybe, nagyon sok nyelvet ismer. Irigylésre méltó a felkészültsége.
Nevezze meg azt az első három dolgot, amit baskánként meg fog tenni.
Először is azt kívánom, hogy már az elejétől fogva jó kapcsolataim legyenek a comrati Népgyűléssel (helyi parlament). Összehangoltan kell dolgoznunk a régió javára. Nagyon jó kapcsolatokat akarok a Bölcsek Tanácsával. Itt nagyon sokra tartják ezt a tanácsot – minden településen van képviselője, tisztelt személyek. Gyakran fogok konzultálni ezzel a tanáccsal. Ezen kívül azt tervezem, hogy összehívom Gagauzia összes volt baskánját és a Népgyűlés volt vezetőit, a „Gagauz Köztársaság” első elnökét, a Legfelsőbb Tanács elnökét, hogy több kérdésben is konzultáljak velük. Azt remélem, hogy ha mindnyájukat a párbeszéd asztalához ültetem, sikerül majd összefognom a társadalmat, mert az utóbbi időben megosztottak voltunk. A Moldovai Demokrata Párt (PDM) a felelős ezért a megosztottságért, mely az ellenjelöltemet, Nicolae Dudoglot támogatta és mely „mieinkre” és „övéikre”, „demokratára” és „nem demokratára” osztott bennünket. Nyomást gyakoroltak az emberekre – ha nem léptek be a pártba, elvesztették az állásukat. Az ilyenfajta beavatkozások kárt okoztak.
Mit szeretne a leginkább?
A leginkább azt szeretném, ha béke lenne, és jó kapcsolatok szeretnék Kisinyovval és a törökországi partnereinkkel.
És az Európai Unióval?
Ha minőségi oktatásról, a korrupció elleni harcról és a törvény szupremáciájáról beszélünk – akkor ezeket a dolgokat elfogadjuk. De ha az európai reformok iskolák bezárását jelentik az optimalizálás jelszavával, és olyan felszólításokat, hogy a „románok történelmét” tanuljuk „Moldova történelme” helyett – akkor a Gagauz-Yeri ATE lakosságával kapcsolatosan elfogadhatatlannak tartom az ilyenfajta megközelítéseket. Moldova Köztársaság államisága mellett szállok síkra. Amikor pedig bizonyos európai biztosok számunkra kényes ügyekbe avatkoznak bele – ez zavar bennünket.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.