Ha a keleti országok eltérnek a liberális rendtől, az európai értékek elárulásával vádolják meg őket – ez azonban nem vonatkozik a nagy nyugati államokra.
A kihelyezett dolgozóknak a román–francia párbeszédben mindig visszatérő témája látszólag másodlagos dolog, de rávilágít a Kelet és Nyugat közötti különbségek lényegére.
Klaus Iohannis elnök röviden ismertette az Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott beszélgetés fő témáit. Iohannis elnök összességében elégedettnek tűnt, a találkozó pedig – saját elmondása szerint – „nagyon jó” volt. Az elnök nyilatkozataiból megtudtuk, hogy
Azok számára, akik nem tudják, mi ez, a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó egyik európai normáról van szó, amely lehetővé teszi egy cégnek, hogy más országba vigyen munkásokat, akiket nagyvonalakban az otthoni szabályok szerint fizet. Ez a Bolkestein-direktíva, mely nem annyira a munkások, mint inkább a munkaadók érdekeit tartja szem előtt, de amelynek nem várt következményei lettek. A témáról Romániában csak azután esett több szó, miután Franciaországban botrány lett belőle és miután Hollande elnök ugyanezért jött annak idején Bukarestbe.
Párizs tehát azt akarja elérni, hogy Románia menjen bele ennek a direktívának a módosításába és valószínűleg ugyanezzel keresi majd meg Lengyelországot is. E tekintetben tökéletes kontinuitás van Hollande és Macron között, aminek tudatosítása főleg azoknak hasznos, akik
Most valami újdonságot is megtudtunk: a román hatóságok nem szándékoznak megakadályozni a Bolkestein-direktíva módosítását és kompromisszumos megoldásra törekednek. Természetesen a párbeszéd és a kompromisszum a követendő út, még akkor is, ha ez a direktíva remekül megfelel a gyengébb gazdasággal és rosszabbul fizetett munkásokkal rendelkező országoknak. Romániában eleinte keményen bírálták ezt a diszkriminatívnak tekintett szabályozást. Az a kőműves, aki egy belgiumi építkezésen dolgozik, de egy román cég alkalmazottjaként kevesebbet kap ugyanazért a munkáért, mint egy belga kőműves, de végső soron többet keres, mint otthon. Sokak számára, akik nem a saját kezük munkájából élnek meg, ez botrányosnak és elfogadhatatlannak tűnt.
Ám ironikus módon egy évtizeddel később nem a szabályozást rendkívül kritikusan fogadó románok, hanem a nyugatiak kezdtek el arra panaszkodni, hogy a direktíva kedvezőtlen számukra. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy
A franciák számára a közvetítőkön keresztül alkalmazott romániai munkások helyzete olyan, mint az élelmiszerekből Magyarországon vagy Lengyelországban bevásárló románoké. Egyesek a saját dolgozóik munkanélkülisége miatt panaszkodnak, mások meg arra, hogy lepusztulnak a kertjeik és a gyümölcsöseik. A liberalizmus kétélű dolog.
Következésképpen minden alaposan gondozott látszat és programszerű európaiasság ellenére, Emmanuel Macron nem európai megközelítést védelmez, amely a jelenlegi rendben liberális lenne, hanem sokkal inkább egy nemzeti perspektívát.
Ennek kapcsán érdemes elgondolkodni az európai építkezés dialektikáján, mely minden látszat szerint nem képes kivonni magát a központ–periféria viszonyrendszerből. Hiszen Emmanuel Macron igyekezetei azt sugallják, hogy ami francia, az már meghatározásából adódóan európai,
mint ahogy Franciaország is elsősorban Párizs. A szigorúan vett közigazgatási perspektívát meghaladó francia centralizmus köszön vissza abban, ahogy Macron a Romániával vagy Lengyelországgal fenntartott kapcsolatot kezeli. Ezen semmit sem változtat az a tény, hogy Franciaország új elnöke intelligens és elbűvölő tárgyalófélnek tűnik.
Iohannis elnök a német kancellárral, Angela Merkellel közösen tartott sajtókonferenciáján azt mondta, hogy a kétsebességes Európa kérdése már nem létezik, és megszüntették az eredetileg tervezett akadályokat. De egyáltalán nem úgy tűnt, mintha a berlini kormányfő is osztaná az álláspontját, sokkal inkább azt láthattuk, hogy Németország és Franciaország visszakozott, és inkább diszkréten és a jelenlegi szerződés korlátai között építkezik, elkerülve a szembesülést a keleti országok tiltakozásával.
Különben ennek éppen a kihelyezett munkások látszólag másodlagos témája a legegyértelműbb bizonyítéka, amely nem árulkodik valamilyen tervről, de képes rávilágítani a szemléletbeli különbségekre. Miközben az olcsó munkások mozgását akarják korlátozni, Franciaország és Németország még akár akaratlanul is demarkációs vonalat húznak a gazdag központ és a szegény periféria között. Bár nem fogják fel a különbséget,
Következésképpen bármennyire is derűlátónak mutatkozik Iohannis elnök – és el kell ismernünk, hogy senki sem tehetett volna többet a helyében –, kompromisszumokba belemenni a szolgáltatások szabad mozgása témájában annak elismerését jelenti, hogy – bár ez Európa konstitutív liberalizmusának ellentmond – mostantól a „központnak” elsőbbsége van. Ezzel szemben a „periféria” országai nem térhetnének el a liberális rendtől anélkül, hogy ne vádolnák meg őket az európai értékek elárulásával.
(A címet, a felvezetőt és az alcímeket a szerkesztőség adta.)
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.