Victor Ponta egyetlen salamoni döntéssel megoldotta a költségvetés gondját. Vigyázat: HUMORVESZÉLY!
A 2015-ös költségvetés még várat magára! Ez volt Victor Ponta üzenete, alig hogy leszállt a gépről az Otopeni Repülőtéren. „Csak azért jöttem, hogy kivegyek még némi pénzt a költségvetésből. Utána máris visszarepülök Dubaiba, szórakozni még egy kicsit. Beismerem, felkészületlenül indultam útnak, pár tízezer euróval a zsebemben”, nyilatkozta a jelenlegi miniszterelnök.
Ponta elégedetten nyugtázta, hogy sikerült elodázni a 2015-ös költségvetés elfogadását. „Ilyen vagyok én. Egy nagyívű politikus. Mert képzeljék csak el: ha megvan a költségvetés, most a saját zsebemből kéne előhalásszam a szabadságpénzt”, jelentette ki. „Így viszont kiveszek kicsit az oktatásból, kicsit az egészségügyből, a maradékot a honvédelemből, és kész, meg is van a vakációs költségvetésem.”
A miniszterelnök felszólította a többi peszedés kollégát is, használják nyugodtan a költségvetési összegeket vakációs célokra, hiszen ez az utolsó ilyen lehetőség az idén. „Ha elfogadjuk az új költségvetést, annyi a lenyúlásnak. Végül is komoly politikusok vagyunk. Vannak pillanatok, amikor lopunk, aztán vannak olyanok, amikor visszafogjuk magunkat. Nem szabad összekeverni a dolgokat.”
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.