Erdély nem létezik!

Miközben az erdélyi magyarok vezetői „Testvériség”-et üzentek a románoknak, az Új Jobboldal vezetői szárazon ennyit küldtek Kolozsvárról: „Erdély nem létezik!”

Március 15-e, az 1848-as magyar forradalom kitörésének évfordulója, idén mindenféle incidens nélkül zajlott le. A magyar nemzeti ünnep, bármiféle választási tét híján, teljesen békésen zajlott le, annak ellenére, hogy Kolozsváron az Új Jobboldal (ND) legionárius szervezet militánsai felvonulást szerveztek, melyen a román forradalmárok magyarokkal szembeni győzelmét akarták volna kiemelni.

A magyarok Románia és Magyarország zászlójával vonultak fel

Kolozsváron néhány százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett ünnepségeken. A hivatalos program ökumenikus imával kezdődött, a Fő téri Szent Mihály-templomban, melyen római katolikus, lutheránus, kálvinista és unitárius egyházi vezetők vettek részt. Azok, akik részt vettek ezen a ceremónián, elmondták: azon kívül, hogy március 15-e a szabadság jelképe a magyarok számára, ennek a napnak a testvériség jelképévé kell válnia.

„A forradalmárok 1848-ban szabadságot, egyenlőséget, testvériséget kértek. Lehet, hogy jobb lett volna más sorrendet választani, és a testvériséggel kezdeni”, mondta a Kolozs Megyei Tanács ügyvivő elnöke, Vákár István, aki magyarul és románul mondta el hivatalos beszédét, és a „román testvérek” kifejezést használta. Vákár István elmondta még, hogy bármilyen történelmi nézetkülönbségre a szeretet a megoldás.

A vallási ceremónia végén az emberek körmenetre indultak, a Fő térről az Egyetem utcán keresztül a Petőfi utcában lévő volt Biasini szállóhoz. Ebben az épületben gyűltek össze az 1848-as forradalom vezetői. Megszálltak itt annak idején magyar forradalmárok, mint Petőfi Sándor, és románok is, mint George Bariţiu vagy Nicolae Bălcescu.

A körmenet élén járó fiatalok Magyarország és Románia, de Erdély – kék-piros-sárga – történelmi zászlóját is vitték. A Biasini szállodánál tartott ceremónia keretében elénekelték a két ország himnuszát, a kolozsváriak számára a szabadság valódi templomának számító épület homlokzatán elhelyezett koszorúkon és virágcsokrokon pedig mind magyar, mind román nemzetiszínű szalagok voltak.

Magyarország főkonzulja, Mile Lajos felolvasta Magyarország kormányfője, Orbán Viktor üzenetét, Kolozs megye kormánymegbízottja, Gheorghe Vuşcan pedig Románia kormányfője, Victor Ponta üzenetét tolmácsolta. Kolozsvár polgármestere, Emil Boc a kolozsvári románok és magyarok közötti nagyon jó együttműködésre helyezte a hangsúlyt, és azt üzente a kolozsváriaknak, büszkék lehetnek arra, hogy idén az Európa Ifjúsági Fővárosa címet viselő városuk az együttélés és a kölcsönös tisztelet terén megvalósított jó gyakorlat, európai szinten elismert modell lett. Hasonló üzenetet küldött a Székelyföldről az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is.

„1848-49 három kulcsfontosságú fogalma a szabadság, egyenlőség, testvériség volt. A forradalom legfontosabb tanulsága pedig, többek között, az volt, hogy az elnyomók nem adták meg önszántukból sem a szabadságot, sem az egyenlőséget, sem a testvériséget. Ezeken senkivel sem akartak osztozni, mintha olyan tartalékok lennének, melyek kimerülnek, ha megosztják a felebarátaikkal. Annak ellenére, hogy ők is tudták, amit ma tudunk: a szabadság akkor válik teljessé, ha megosztod a többiekkel. A szabadság csak akkor válik sokkal többé, ha nem csak magunknak tartjuk meg, hanem ha az másokkal megosztott szabadság, ez a szabály pedig az egyenlőségre és a testvériségre is érvényes”, mondta Kelemen Hunor.

Az Új Jobboldal elnöke: Erdély nem létezik többé!

Míg a magyarok ünnepének résztvevői teljesen mérsékelt üzeneteket fogalmaztak meg, néhány tucat személy részt vett az Új Jobboldal legionárius szervezet militánsai által Kolozsvár központjában szervezett menetelésen. Állításuk szerint így akartak megemlékezni az 1848-as román forradalom győzelméről, és ezen kívül ki akarták fejezni egyet nem értésüket a Székelyföldre vonatkozó autonómiakérésekkel. Különben az Új Jobboldal vezetője, Tudor Ionescu fontosnak tartotta kijelenteni:

„Erdély olyan középkori tény, mely 1918-ban, a Románia Királysággal való egyesüléssel megszűnt.

Beszélhetünk Románia központjáról, Kolozs megyéről, Brassó megyéről, Maros megyéről…”

A legionáriusok menetelése a Széchenyi térről indult. Aztán a háromszínű zászlókkal, valamint az Új Jobboldal szervezet zászlóival menetelő legionáriusok áthaladtak a város központján, a Wesselényi utcán, a Fő téren és a Deák Ferenc utcán át a Bocskai téren lévő ortodox katedrálisig. Itt az Új Jobboldal vezetői azt kérték, hogy a fővárost helyezzék át Sepsiszentgyörgyre, hogy ezzel hiúsítsák meg azoknak a kérését, akik Székelyföld autonómiájáért küzdenek.