... és az egyéni körzetes választás. Igor Dodon Moldovájában minden lehetséges. Illetve, minden ellentéte is.
Egy meghiúsult merénylet a Szent Ünnep előtt, Egy felesleges, a jelenlegi elnök által óhajtott népszavazás és egy nagyon nehezen megszülető Egyéni Körzetes Választás: „Moldova, Mesés Ország”.
Ezen a világon nincs még egy hely, mely annyira aberráns módon követik egymást az események, mint Moldova Köztársaságban. Bár egy normális államban ezek széles körű vitát váltottak volna ki, vagy – helyzettől függően – teljesen elkerülték volna a figyelmet, itt pont fordítva történnek a dolgok: a fontos dolgok elkerülik a közvitát, a teljesen irreleváns témák pedig előtérbe kerülnek.
Alig néhány nappal a húsvéti ünnep előtt tudtuk meg, hogy meghiúsítottak egy Moldova Köztársaság legfontosabb polgára, Vlad Plahotniuc elleni merényletet.
Úgy tűnik, hogy a Moszkvában gyűlölt, Bukarestben elfogadott és az AEÁ által kívánt Plahotniuc egy olyan maffiacsoport célpontja volt, melynek fő szálait Moszkvában húzogatják. Bár sokkoló információkra, államközi vádakra számítottunk, az egész mégis úgy tűnt el a közéletből, ahogy megjelent: hirtelen.
Az összeesküvés-elméletek hívei még azt is felvetik, hogy ő maga szervezte ezt meg, hogy ezzel váltson ki némi együttérzést Moldova Köztársaság állam polgáraiból. Már önmagában ez a gondolat is szenzációs aberráció lenne, de mivel a szomszédos államban minden lehetséges… akár még ez is elképzelhető.
Másrészről az, hogy sem ő, sem a nyomozószervek nem nyilatkozik az ügyről, nagy kérdéseket vet fel a tervet kiforralók motivációjáról. Két változatot feltételezhetünk, és az olvasó kiválaszthatja valamelyiket: vagy zavarta valamelyik nem-baráti államot és határozott megrendelés volt a likvidálására (amire volt már példa), vagy a múltja tört a felszínre és a régi harcostársai elárulva érezték magukat.
Egyértelmű, hogy egy ilyen szintű merényletkísérlet nem irracionális, hanem előre megfontolt okból indul ki.
Majd meglátjuk, hogy Vlad Plahotniuc szerint Moldova Köztársaság állam képes szavatolni a biztonságát, de jobb lenne, ha a román állampolgárságát venné ehhez igénybe. Hiszen ha a megrendelés egy bizonyos irányból érkezett, akkor kevéssé valószínű, hogy a dolgok itt véget érnek majd.
Láttatok még egy olyan államot, ahol népszavazásról döntenek arról, mi legyen a történelemtankönyv címe? Biztos vagyok abban, hogy nem, de Moldova Köztársaságban minden lehetséges. Amit az ember esze nem tud kitalálni, abból a moldovai politikusok biztosan szabályt fognak csinálni.
Így aztán Igor Dodon csak azért, hogy valamivel a polgárok elé állhasson, hiszen a képviseletükkel nem teheti, úgy döntött, hogy népszavazásra hívja az embereket. Természetesen nem egy fontos témát választott ehhez, mint amilyen a Romániával való egyesülés, hiszen nem kockáztathatott ilyen komoly dologgal.
Ez a szeszély néhány tízmillió lejébe kerül majd a moldovai adófizetőnek. De mit beszélek én moldovai adófizetőről: ezt az ostobaságot – közvetlenül vagy közvetve – végül szintén a Romániából vagy az Európai Unióból érkezett pénzből fogják kifizetni. Hiszen ha Igor Dodon olyan pénzeket dob ki az ablakon, melyeket oktatásra, a nehéz helyzetben lévők megvédésére, tisztességes egészségügyi ellátásra lehetne fordítani, akkor végül Romániának kell majd ezt megtennie. Ez egy közvetett hozzájárulás a népszavazáshoz.
Ezzel kapcsolatosan lépéseket kell tenni e kezdeményezés törvényességének ellenőrzéséhez, hiszen nem szólíthatod fel mindenféle ostobasággal kapcsolatosan népszavazásra az embereket.
Az is érdekes, hogy milyen nagy mértékű Igor Dodon személyének elfogadottsága Vlad Plahotniucéval szemben, hiszen az előbbi nem is egyszer lépte túl elnöki mandátuma kereteit és írt alá Moldova Köztársaságot elkötelező nemzetközi iratokat úgy, hogy ehhez nem volt felhatalmazása a parlamenttől vagy a kormánytól. Szintén az összeesküvés-hívők állítják, hogy összebeszéltek, de azt hiszem, inkább ez utóbbinak arról a stratégiájáról van szó, hogy a hatalomhoz való hozzáféréssel hagyják megkopni Igor Dodont és a pártját, ami a világon mindenhol meg szokott történni.
A világon mindenhol támogatom az egyéni körzetes választást: Moldova Köztársaságban is, Romániában is és bárhol máshol. Hogyan működik a világ legerősebb demokráciája? Egyéni körzetes választással – akkor miért ne másolnánk le azoktól, akik már bebizonyították, hogy jobban tudják. Persze, az amerikaiak nem értenek a diótermesztéshez, a borhoz és más látszólag fontos dolgokhoz, de nem is ezekből jöttek leckéket adni, hanem demokráciából.
Az egyéni körzetes választás az egyetlen, mely a választott és a polgár között hoz létre kapcsolatot és nem a választott és a pártja között.
Romániában a maffiózó pártok az egyéni körzetes választás megszüntetéséről döntöttek, amikor azt tapasztalták, hogy ez nem annyira az ő, mint inkább a polgárok érdekeit szolgálja. Látható volt, hogy a parlamenti képviselők már nem a pártérdeknek megfelelően viselkedtek, hanem a közvélemény-kutatások szerint. Így aztán a párt vezetői arra ébredtek, hogy már nincs hatalmuk.
Miért akar egy ilyen változatot Igor Dodon? Mert nem rendelkezik olyan jó emberekkel, akiket előtérbe hozhatna, míg a többiek pártszinten nem örvendenek túl jó hírnévnek.
Nyilvánvaló, hogy mindegyik fél a maga érdekét nézi, de az biztos, hogy az egyéni körzetes választás több előnnyel jár majd a polgárokra nézve, mint a jelenlegi rendszer.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.