„Hány embernek kell még meghalnia, amíg sikerül félreállítanunk Raed Arafat bandáját és képesek leszünk valamiféle változásokra?”
A román társadalom siralmasan kudarcot vallott abban, hogy bármit is változtasson a Colectivnél bekövetkezett dráma után. A 4. Kerületi Bíróságon zajló per egy vicc. Piedone volt polgármester az egyetlen jelentősebb szereplő, akit a kemény „hivatali visszaélés” váddal bíróság elé állítottak.
A bírák elutasították az állam bevonását a perbe, tehát egyértelmű, hogy nem lesz pénz kártérítésekre. A 2015. október 30-a estéjén lezajlott katasztrofális beavatkozás politikai koordinálói érinthetetlenek. A Rendkívüli Helyzetek Főosztályát (DSU) ma is Raed Arafat vezeti államtitkárként. Victor Ponta volt kormányfő és Nicolae Bănicioiu volt egészségügyi miniszter parlamenti képviselők.
A miniszterelnök Ellenőrző Testületének egyik 2016. márciusi jelentése megállapította: „A bukaresti Colectiv klubnál bekövetkezett tűzesetnél 2015. október 30-a estéjén végrehajtott bevetés
A Cioloş-kormány akkor még az elhalálozások pontos okát sem volt képes feltárni. „Az ellenőrzés nem tudott következtetést levonni a Colectivnél történt katasztrófa áldozatainak 2015. október 30-a utáni elhalálozásainak okaira vonatkozóan, a rendelkezésre álló egészségügyi adatok elégtelen mennyiségére tekintettel”, mutatott rá az Ellenőrző Testület.
Amit viszont a kormány nem tudott „kikövetkeztetni”, azt 2015 decemberében elmondta az Égési Sérülések Kórházának egyik orvosa a Cătălin Tolontannak adott interjújában:
A történteket viszonylag egyszerű elmagyarázni: a Ponta-kormány ceauşiszta, önhittségi reflexből elutasította a külföldi segítséget és az égési sérültek külföldre szállítását, holott tudta, hogy Romániában képtelen megfelelő kezelést nyújtani nekik.
„Tényleg nincs szükségünk semmire jelenleg. Az orvosaink képesek kezelni a helyzetet. (…) Franciaországból, Németországból, nagyon sok helyről kaptunk ilyen megkereséseket. Pillanatnyilag nagyon jól boldogulunk.
– mondta keményen Bănicioiu miniszter 2015. november 1-jén.
A történtek után két évvel nyilvánvaló, hogy a Colectiv-drámát lehetővé tevő rendszer – amelyet kizárólag arra építettek ki, hogy az állam kliensei megcsapolhassák a forrásokat – túlélte az ügyet. Láttuk, hogy nem működik, amikor az Erdélyi-szigethegységben történt légi balesetben meghalt Aura Ion. Ezt követte egy SMURD-helikopter belezuhanása a Sutghiol-tóba és a rendszer – az Antena3 kitűnő propagandakampányának köszönhetően – újra megúszta. Nem szeretnék patetikus lenni, de feltenném a kérdést, hogy hány embernek kell még meghalnia, amíg sikerül félreállítanunk Raed Arafat bandáját és képesek leszünk valamiféle változásokra?
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
A tavaly novemberi, érvénytelenített voksoláshoz hasonló arányban járultak az urnákhoz a romániai választópolgárok vasárnap a megismételt államfőválasztás első fordulójában.
Nem jött össze a bennmaradás a sepsiszentgyörgyi rendezésű vébén, a román jégkorong válogatott 2019 után ismét a divízió 1/B-ben kötött ki. Külföldön már kinyitottak a szavazókörzetek.
George Simion és Nicușor Dan jutott be a romániai elnökválasztás második fordulójába a szavazatok hétfő reggel 7 órai, 99,99 százalékos feldolgozottsága szerint.
Reggel hét órakor elkezdődött Romániában a megismételt elnökválasztás első fordulója, amelyben 11 jelölt közül választhat a több mint 18 millió választópolgár.
Székelyföld három megyéje közül tíz óráig a Maros megyei szavazók 6,54 százaléka járult az urnák elé. Hargita megyében 5,76 százalék, Kovászna megyében pedig 5,36 százalék szavazott tíz óráig.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.