„Hány embernek kell még meghalnia, amíg sikerül félreállítanunk Raed Arafat bandáját és képesek leszünk valamiféle változásokra?”
A román társadalom siralmasan kudarcot vallott abban, hogy bármit is változtasson a Colectivnél bekövetkezett dráma után. A 4. Kerületi Bíróságon zajló per egy vicc. Piedone volt polgármester az egyetlen jelentősebb szereplő, akit a kemény „hivatali visszaélés” váddal bíróság elé állítottak.
A bírák elutasították az állam bevonását a perbe, tehát egyértelmű, hogy nem lesz pénz kártérítésekre. A 2015. október 30-a estéjén lezajlott katasztrofális beavatkozás politikai koordinálói érinthetetlenek. A Rendkívüli Helyzetek Főosztályát (DSU) ma is Raed Arafat vezeti államtitkárként. Victor Ponta volt kormányfő és Nicolae Bănicioiu volt egészségügyi miniszter parlamenti képviselők.
A miniszterelnök Ellenőrző Testületének egyik 2016. márciusi jelentése megállapította: „A bukaresti Colectiv klubnál bekövetkezett tűzesetnél 2015. október 30-a estéjén végrehajtott bevetés
A Cioloş-kormány akkor még az elhalálozások pontos okát sem volt képes feltárni. „Az ellenőrzés nem tudott következtetést levonni a Colectivnél történt katasztrófa áldozatainak 2015. október 30-a utáni elhalálozásainak okaira vonatkozóan, a rendelkezésre álló egészségügyi adatok elégtelen mennyiségére tekintettel”, mutatott rá az Ellenőrző Testület.
Amit viszont a kormány nem tudott „kikövetkeztetni”, azt 2015 decemberében elmondta az Égési Sérülések Kórházának egyik orvosa a Cătălin Tolontannak adott interjújában:
A történteket viszonylag egyszerű elmagyarázni: a Ponta-kormány ceauşiszta, önhittségi reflexből elutasította a külföldi segítséget és az égési sérültek külföldre szállítását, holott tudta, hogy Romániában képtelen megfelelő kezelést nyújtani nekik.
„Tényleg nincs szükségünk semmire jelenleg. Az orvosaink képesek kezelni a helyzetet. (…) Franciaországból, Németországból, nagyon sok helyről kaptunk ilyen megkereséseket. Pillanatnyilag nagyon jól boldogulunk.
– mondta keményen Bănicioiu miniszter 2015. november 1-jén.
A történtek után két évvel nyilvánvaló, hogy a Colectiv-drámát lehetővé tevő rendszer – amelyet kizárólag arra építettek ki, hogy az állam kliensei megcsapolhassák a forrásokat – túlélte az ügyet. Láttuk, hogy nem működik, amikor az Erdélyi-szigethegységben történt légi balesetben meghalt Aura Ion. Ezt követte egy SMURD-helikopter belezuhanása a Sutghiol-tóba és a rendszer – az Antena3 kitűnő propagandakampányának köszönhetően – újra megúszta. Nem szeretnék patetikus lenni, de feltenném a kérdést, hogy hány embernek kell még meghalnia, amíg sikerül félreállítanunk Raed Arafat bandáját és képesek leszünk valamiféle változásokra?
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Nem mindennapi incidens szenvedő alanyává vált egyik olvasónk a Gelence és Hilib közötti határban nemrégiben. Ezek alapján joggal tevődik fel a kérdés, hogy éjszaka ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.