// 2024. október 22., kedd // Elod
korrupció

Demokrácia ostobáknak

Miért vagyunk annyira ostobák, hogy elhisszük politikusaink összes hülyeségét?

Ha megnézzük, miként működik az oktatás a román társadalomban, akkor sajnos azt kell mondanunk, hogy még annál is hülyébbek vagyunk, mint amilyennek a bennünket vezető idióták hisznek minket.

Az 1989 után itt létrejött tudatlanok köztársasága nagyon egyszerű elven alapul – minél kevésbé képzettek a polgárok, minél kevésbé értik a dolgokat, a politikusok számára annál könnyebb vezetni őket. Ha pedig a hülyeségnek azt a rétegét nézem, mely beborította Romániát, úgy tűnik, hogy a varázslatos tájainkat uraló tudatlanság szakadéka minden képzeletet felülmúlóan mélységes.

Miniszterelnökünk a párnahuzatban tartja a megtakarításait, oktatási miniszterünk pedig úgy beszél, mint egy közepes diák. Alkalmatlanok vezetnek minket és

olyan alakoktól függ az életünk, akiknek fikarcnyi intelligenciájuk sincs.

Hogyan fogadhatnak el a románok ilyen társadalmi modellt?

Az egyik lehetséges választ Gérald Bronner francia szociológus írásában találhatjuk meg, aki 2013-ban megjelentetett egy botrányos című könyvet, A hiszékenyek demokráciáját (La Démocratie des crédules, PUF). A francia szerzőnek – akinek semmi köze sincs hazánkhoz – az a kiindulási pontja, hogy bár az információfelesleg társadalmaiban élünk, ezzel egyidejűleg általános intelligenciahiányban szenvedünk. Ezt a jelenséget Bronner „intellektuális fukarságnak”, az intellektus egyfajta szegénységének nevezi.

Annak élő bizonyítéka, hogy Románia a kizárólag az új média által nyújtott információkon alapuló jelenkori demokráciáknak ebben a hibájában szenved, az, hogy bár az Európai Unión belül nálunk a legmagasabb az egy főre eső mobiltelefonok száma, ugyanakkor itt van Európában a legtöbb funkcionális analfabéta is. Az ezzel kapcsolatosan hangoztatott adatok (hiszen nincsenek valós statisztikáink erre vonatkozóan) azt mutatják, hogy diákjaink több mint 45 százaléka teljes mértékben képtelen megérteni és elmagyarázni azt, amit olvas.

Csak ez magyarázhatja, hogy egyes polgártársaink miként képesek még elhinni,

ha azt mondják nekik, hogy Románia megemeli majd a béreket, tekintettel arra, hogy a kormány egyre primitívebb eljárásokhoz folyamodik jövedelmeink csökkentése érdekében. Az ostobaságot tükrözi az is, ahogy a kormánypárt választási ígéreteihez viszonyulunk, mely a választás idején nemcsak az orvosok és tanárok fizetésének megkétszerezését üzente, de most arról is megpróbál minket meggyőzni, hogy ezeknek a társadalmi osztályoknak a sorsával törődik. Ezek mind egy általános elhülyülés formái, mely úgy valósul meg, hogy annyira hihető információkat dobnak piacra, hogy a polgárok végül elhiszik azokat.

Az adók és járulékok csökkentését ígérték nekünk, most pedig ostobán nézzük a gáz és a villanyáram drágulását. Új autópályaszakaszokat ígértek nekünk, de még a korábban elkezdetteket sem fejezték be. Nagyokat lódítottak az 1.000 eurós fizetéshez jutó románok millióiról, milliárdos beruházásokkal, magasabb nyugdíjakkal, az egészségbiztosítási járulék csökkentésével tömték a fejünket. Ha elolvassuk a kampány alatti kormányprogramokat, Románia az EU egyik ipari hatalmaként szerepelt a tervekben, Csehországot vagy akár Portugáliát is lekörözve. Persze, nem csoda, hogy a választók elhitték az összes szemenszedett hazugságot, hiszen azt is el akarják hitetni velünk, hogy a benzin árát nem befolyásolja a jövedéki adó, mi pedig továbbra is hallgatunk a minket átverőkre.

Valójában a kognitív demagógia egyik formájával van dolgunk, amire Bronner figyelmeztet bennünket, és ami a részvételi demokrácia egyik legnagyobb veszélye. A gond az, hogy

amikor a polgárok képzetlenek, a politikusok műveletlenek és a vezetők alkalmatlanok,

a demokrácia már nem képes működni.

Miként születik a „hiszékenyek demokráciája”? A francia szociológus levezetése szerint, ez a rossz képzés végeredménye. Íme, néhány adat, mely megerősíti, hogy az ostobák köztársaságában élünk, ahogy az az INS (Országos Statisztikai Intézet – a szerk.) (itt elérhető) statisztikáiból kiderül. Az oktatás szintjére vonatkozó mutatók képzettségünk katasztrofális helyzetére világítanak rá. Az érettségire jelentkező 177 ezer diákból csak 66,8 százaléknak sikerül a vizsga, ami nagyjából 120 ezer egyetemi hallgatót jelent. Az Eurostat szerint, jelenleg Romániában a legalacsonyabb a felsőoktatási mutató az Európai Unióban, a 2014–2015-ös egyetemi évben ugyanis csak a fiatalok 14,5 százaléka vett részt valamilyen felsőoktatási képzésben. Sőt, a 101 egyetemünk közül egy sem szerepel a nemzetközi ranglisták élén, de még a legjobb 500 között sem.

És egy képzetlen nép számára – mint egy jereváni rádiós viccben – mindegy, hogy adott vagy kapott, hogy az Volga volt, vagy kerékpár.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.