Az tény, hogy Dragneáék legalább olyan perverzek, mint a hírhedt Márki hősei.
Az általános vélekedés szerint a PSD-nek (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) nincs ideológiája.
Állítólag nem „szociáldemokraták”. Mintha ez a fogalom, a „szociáldemokrácia” nem vált volna már jó néhány évtizede egyfajta rágógumivá.
Csakhogy az nem pontosan azonos Karl Marx elméletével. Sok bűne volt a német filozófusnak, de a közpénzek erénnyé nemesített elszipkázása nem tartozott ezek közé.
A kleptokratikus rezsim ideológiájának megértéséhez vissza kell mennünk időben. 1793 és 1794 között a forradalmi Franciaország egy „Terror” nevezetű időszakon ment keresztül. A nyaktiló javában dolgozott és több tízezer „polgárt” végeztek ki.
Ebben az időszakban „Sade polgár” éppen könyvet írt (1795-ben került piacra). A könyv címe Filozófia a budoárban. Pornografikus szatíráról van szó, melyben több kicsapongó alak erkölcsről és társadalomról vitázik, miközben perverz aktusok meglepő repertoárját hajtják végre.
A könyvben van egy különösen érdekes rész. A Franciák, még egy erőfeszítést, hogy republikánussá váljatok! című politikai pamfletről van szó, melyet az egyik szereplő olvas fel. Ebben – többek között – egy egész elméletet találunk a törvényről és a lopásról. Nézzük, miről is van szó…
A De Sade márki által elképzelt ideális államban
Mert nem természetes. „Iszonyatos igazságtalanság, hogy eltérő jellemű emberekre ugyanaz a törvény legyen érvényes; ami jó az egyiknek, az nem jó a másiknak.”
De Sade szerint kevés és a végtelenségig újraértelmezhető törvény kell. Például megértéssel kell viszonyulnunk a rágalmazókhoz. De Sade köztársasági rezsimjében társadalmi szerepet töltenek be, mert „serkentik” az embereket.
A sade-i elemzésben különös figyelmet kap a lopás. Ez egyfajta… társadalmi újraosztás. Egyenlőséget akar a kormány? Akkor meg kell engednie az általánossá váló lopást, mely a vagyonok kiegyenlítéséhez vezet majd – véli De Sade márki. Egy olyan népet magasztal fel, mely „nem a tolvajt bünteti, hanem azt, aki hagyta magát meglopni”.
A modern szocializmusnak ez a lopáshoz fűződő jogról szóló elmélet képezi az alapját. Az, aki egy adott pillanatban „Louis Sade”-ként írta alá magát, hogy elleplezze arisztokrata származását, nem egyszerű pornográf író volt. 1790-ben beválasztották a Nemzetgyűlésbe, ahol a szélsőbalhoz csatlakozott. Ez volt az az időszak, amikor Franciaországban kialakultak a modern szocializmus és kommunizmus első doktrínái.
Ebben a radikális környezetben elméletek születtek arról, amit egy másik alkalommal „megkaparintási jognak” neveztem. Karl Marx és Friedrich Engels fél évszázaddal később ugyanezen az ösvényen halad majd.
Egyszerű a képlet:
* A (mások) magántulajdonának teljes semmibevétele
* Totális cinizmus a vagyonosodási eszközöket illetően
* Tökéletes lazaság a törvény értelmezésében
Lényegében
Természetesen nem állítom, hogy Liviu Dragnea, vagy Florin Iordache olvasta volna De Sade márki írását. Képtelen vagyok elképzelni, mit olvashatnak ezek az emberek, a luxus gépkocsijaik gombjain szereplő feliratokon kívül.
De a szocialisták mindig is teljes erőből támogatták a „megkaparintási jogot”. Proudhon a XIX. században lenézően jelentette ki: „La proprieté, c’est le vol!” (A tulajdon lopás!).
Lenin a globális szintre emelt szisztematikus lopás elméletét teremtette meg. És mi volt Sztálin „kollektivizálása”, ha nem a paraszti földek ellopásának törvényesítése?
Winston Churchill felfogta a magántulajdon elleni támadások természetét. Egy adott pillanatban kijelentette, hogy Krisztus szocializmusa az „ami az enyém, az a tietek is” elven alapult. De a szocializmus által eltorzított kereszténység az „ami a tietek, az az enyém” elven alapul.
A román szocialisták rögtön 1945 után munkához láttak. Gyors egymásutánban törvényesítették a lopás különféle formáit. Beköltöztek a „burzsoázia” villáiba és lakásaiba. Ellopták az udvarházakból a bútorzatot. A pártaktivisták csempészhálózatokat irányítottak, szekusokkal és alvilági figurákkal együtt. Videókazettákkal, cigarettával, kávéval, valutával csencseltek.
Aki azt hiszi, hogy 1989 decembere után alapvetően megváltozott a politikai rezsim, az nyugodtan utánamehet a pénzeknek.
Szétosztották egymás között a Ceauşescu-klán által szabadon hagyott tisztségeket. Padlóra vitték a nemzetgazdaságot. „Privatizálták” a nyereséges cégeket. Inflációval zsebelték ki az embereket. Egyetemi címeket plagizáltak.
De valahol Liviu Dragneát és a körülötte lévőket is meg kell értenünk. Ők a törvénytelenségnek ebben a világában éltek. Ahol az okleveleket a „hármat egy lejért” rendszerben szerzik. Ahol a munkának semmilyen racionális kapcsolata sincs a jövedelemmel. Ahol normális dolog zsíros fizetésért alkalmaznod a rokonságodat vagy a szeretőidet. Ahol a vitákat egy „felülről” indított telefonhívással intézik el.
De Sade márki ideológiája és a lopás és visszaélés törvényesítésére kísérletet tevő „szervezett bűnözői csoport” között van még egy kapcsolódási pont.
A modern börtön nagyjából kétszáz éve sajátos kultúrával rendelkezik. Ott a mi értékeink, melyeket szabad emberekként vallunk, a fejük tetejére állnak. A rabok szóban vagy énekben más elveket vallanak. Az erőszak dicsőség. A lopás jogos. A törvény semmit sem ér.
Adrian Năstase börtönbe juttatása után történt valami a román szocialistákkal. Olyanok kerültek e párt vezetőségébe, akik számára egy ügyészségi idézés olyan, mint egy 3. ukrán fronton kapott kitüntetés.
Sokuknak iszonyatos aktáik vannak. Sokukat bűncselekményekért ítélték el, vagy fogják elítélni. A párt főtitkára köztörvényes bűnöző.
Azt hiszem, hogy ezeknek az embereknek a terve ugyanolyan radikális, mint amilyen a De Sade márkié volt. A törvénytelenség mintaköztársaságának felépítéséről szól. Ez a Piti Tolvajok Köztársasága.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.
Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.