Civilizáció: Románia rosszul teljesít

A románok csodálják a nyugati civilizációt, de idehaza nem hajlandók betartani olyan elemi szabályokat, mint a köznyugalomra, közlekedésre és köztisztaságra vonatkozó rendeletek. Másrészt az állam sem képes polgári tudatot ösztönző programokat kialakítani, holott Európa számos sikeres példával szolgál.

A polgári tudat a társadalom sava-borsa, melynek a román társadalom híján van, derül ki egy európai szintű összehasonlító tanulmányból. A még mindig a kommunista rezsim ködébe veszetten bolyongó románok ma is ugyanolyan közömbösek a közjóval szemben, és a közösség fejlesztésében való önkéntes részvétel iránt, holott gyakran dicsérik a nyugatiak „civilizált” életmódját. Ennek ellenére, ha hazatérnek külföldről, a diszkrimináció és a visszaélések újra mindennapjaik részévé válnak, holott mind a romániai törvények, mind az európaiak elítélik ezeket a gyakorlatokat.

Társadalmunk nagy baja a mások iránti tisztelet hiánya, mely gyakran a szabályok semmibevételében nyilvánul meg, derül ki az Önkéntesen egy Aktív Állampolgárságért Egyesület (Asociaţia Voluntar pentru Cetăţenie Activă) által összeállított tanulmányból. „A közrendet Romániában a legtöbbször megsértik, néha a szabályok nem ismerete, de legtöbbször az individualizmus és a nemtörődömség miatt. Sokan azt mondják, joguk van azt és úgy tenni, amit és ahogy akarnak. De nem fogják fel, hogy ennek elsősorban rájuk nézve vannak negatív következményei. Nagyon ritkán tisztelik és még ritkábban tartják be a közrendre vonatkozó törvényt Romániában”, áll a tanulmányban.

Ez egy félreértelmezett demokrácia, amiben az előző rezsim tapasztalata is közrejátszik, magyarázza Mircea Kivu szociológus. „A polgári tudat terén rosszabbul állnunk, mint más államok, egyes tanulmányok szerint elég alacsony a románok közéleti részvétele. A polgári tudatot 45 éven keresztül eltorzították, és azután sem történt túl sok minden”, véli a szociológus.

A románok felelőtlen járművezetők, gyalogosok és kerékpározók

A románok akkor sem bizonyulnak szabálykövetőbbnek, ha a saját biztonságukról van szó. „Nap, mint nap látunk tilosban átkelő gyalogosokat. Ez az egyik súlyos gondunk. A rendőrség bírságokkal akarja megfékezni ezt a rendkívül veszélyes szokást, de nem túl sok sikerrel. A statisztikák szerint a gyalogosokat érintő balesetek 70 százalékában ők a hibásak”, mutat rá a tanulmány.

Más európai országok intelligens rendszereket dolgoztak ki a szabályokat be nem tartó járművezetők elrettentésére. Nagy-Britannia, például, hatékony kamerarendszert épített ki azokon a helyeken, ahol a legtöbb baleset történik, vagy ahol gyakran megszegik a sebességkorlátozásokat. A hatóságok a bírságokból behajtott összegeket további megfigyelő-kamerákra fordítják. Ennek nyomán a közlekedési balesetek 70 százalékos csökkenését tapasztalták. Franciaországban a szabálysértő járművezetők otthonába biztosan megérkeznek a bírságok, hiszen az automata kamerák lebuktatják őket.

A nők diszkriminálása a román társadalomban

A tanulmány rámutat még, hogy Romániában a társadalom előítéletesen viszonyul a nőkhöz. Olyan sztereotípiákról van szó, mint például, hogy „a férfiak alkalmasabbak a nőknél olyan területeken, mint az egzakt tudományok, a politika, a mérnöki, vagy orvosi tevékenységek; a nők, természetükből fakadóan, inkább a humán tudományokban és a művészetekben járatosak, és szintén ők felelősek a háztartásért és a gyermeknevelésért, a férfiaknak pedig az anyagiakat kell előteremteniük”, állítja a tanulmány. Romániában ezt a diszkriminációt lehet tapasztalni az álláshirdetésekben, amikor az állás betöltését nemtől teszik függővé, a munkaerő-toborzási és -kiválasztási folyamatban, melynek keretében gyakran merül fel az anyaság kérdése, vagy amikor terhességi tesztet követelnek meg bizonyos állások betöltésénél, valamint a bérek és a szakmai előmenetel terén is.

Hasonlóképpen a nők az Európai Unió szintjén 16 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, az itthoni Parlamentben pedig csak 27 százalékos az arányuk. A szakértők becslései szerint a politikai fejlődés üteme alapján több mint 70 évre lenne szükség, hogy a két nem bérezése kiegyenlítődjön és 20 évre, hogy a nők nemzeti parlamenteken belüli aránya elérje a 40 százalékos mértéket.

Roxana Dumitrache, az adevarul.ro egyik bloggere és korábban az Európai Bizottságon belül a nők társadalmi gondjaival foglalkozó feminista aktivista azt mondja, hogy Romániában abszurd módon történik az esélyegyenlőség átvétele és alkalmazása. „A munkaügyben még mindig létezik egy egyértelmű nemi megosztottság. Végső soron egy történelmi mintáról beszélünk, de jelenleg is nagyon látható. Nem véletlen, hogy számos területen még mindig megmaradt az elnőiesedés az alapok szintjén és az elférfiasodás a vezetőségben és csúcsvezetésben. Ez egy mindenhova klónozott minta: a kórházaktól, ahol az osztályvezetők és a kórházvezetők főleg férfiak, az egyetemekig, ahol nagyon kevés kivétellel a rektori és dékáni tisztségek a férfiaké. A közigazgatásban ugyanez a helyzet. Sőt, azok a területek, ahol több nő dolgozik, mint férfi, az oktatás és az egészségügy a legkisebb bérekkel rendelkező ágazatok, mindig ezek az állami költségvetés Hamupipőkéi. Ha szigorúan a társadalmi hasznosságot nézzük, akkor felmerül bennem a kérdés, hogy egy nevelőnő vajon miért keres fele annyit, mint egy csendőr”, mondja Roxana Dumitrache.

Nem ügyelünk a tisztaságra

A tanulmány azt is kihangsúlyozza, hogy túlságosan kevés román fogja fel, hogy leginkább ő maga járulhat hozzá lakóhelye tisztaságához.

„Az emberek többsége eldobálja az utcán a csomagolást, a műanyagpalackokat és így tovább, egyetlen másodpercig sem gondolva arra a kárra, amit maguk okoznak a saját lakóhelyüknek. De még ha össze is gyűjtik a hulladékot, ezt nem szelektív módon teszik. A polgárok többsége ugyanabba a tárolóba gyűjti a háztartási hulladékot, nem gondolva a környezetvédelemre”, ez a tanulmány egyik következtetése.

Az idők folyamán történtek kísérletek hulladékgyűjtési programok bevezetésére, de eléggé bátortalanul, így nem volt látható eredményük, mutatnak rá az elemzésben.

„Az embereket büntetéssel, a közrend megzavarásáért, vagy szemetelésért kirótt bírsággal lehetne nevelni, de ezek nálunk hiányoznak. Kétszer is meggondolod, hogy eldobsz-e egy szemetet a parkban, ha kemény bírságra számíthatsz, és ha azt nemcsak elméletben szabják ki, hanem ténylegesen is. A románoknak ez az «azt csinálok, amit akarok» viselkedése a polgári tudat hiányáról, de a többiekkel szembeni tiszteletlenségről is árulkodik. Végső soron mindnyájan társadalomban élünk, nem vagyunk az életben kizárólag «egyének», hanem közösség is”, véli Mihai Copăceanu pszichológus és az Adevărul bloggere.

Európai szinten Ausztria, Németország, Belgium és Hollandia vezetik az újrafeldolgozási rangsort. Ezek az országok a 2001–2010-es időszakban, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint meghaladták az 50 százalékos effektív újrafeldolgozási arányt és csak ők teljesítették az Európai Unió által előírt célt. Az olyan országok, mint Nagy-Britannia és Írország ebben az időszakban jelentősen (10 és 20 százalék közötti mértékben) növelték az újrafeldolgozási arányt. Vannak azonban olyan országok, és Románia ezek egyike, ahol az újrafeldolgozási arány nagyon alacsony, és amelyeknek rendkívüli erőfeszítéseket kell majd tenniük, hogy teljesítsék az európai szinten előírt standardokat.

A román iskola nem nevel polgárokat

Az igazi polgári tudat az első iskolás években alakul ki, de a román állam ezen a téren is rosszul teljesít, vélik a szakértők. A román diákok csak a III. és IV. osztályban kapnak polgári nevelést, amikor olyan fogalmakat tanulnak meg, mint a demokrácia és a jogállami viselkedés, valamint a VII. és VIII. osztályban, a polgári kultúra tantárgy révén. Ez a tantárgy néha opcionális kurzusokkal a középiskolában is folytatódik, de ez nem elég, állítják a szakemberek.

„A polgári nevelés nem folyamatos és kevés iskola biztosít erre vonatkozó opcionális képzéseket. Ezen kívül a tankönyvek túlságosan az elméleti oldalt hangsúlyozzák, és képtelenek kifejleszteni a kezdeményező szellemet, valamint a közösségi ügyekben való aktív részvételt, olyan önkéntesi programok formájában, melyek más országokban nagyon népszerűek”, állítja Alina Suciu szociológus. Mircea Kivu is úgy véli, hogy az iskolában kell kinevelni a jövő polgárait.

„Az oktatásnak nem kellene csak egy tantárgyra korlátozódnia, hanem állandó gyakorlattá kellene válnia. A gyermekeket az általános iskolában kell megtanítani arra, hogyan védjék meg a jogaikat, hogyan vállaljanak konstruktív szerepet és nemcsak az állami intézmények neveit kellene elsajátítaniuk”, tette hozzá a szociológus.

A már nagyon korán megtanítható dolgok között van a tisztaság megőrzése és a környezetvédelem, de az iskolák legtöbbször kudarcot vallanak e téren.

„Ahhoz, hogy ezt megtanulják, el kell ezt nekik mondani, de meg is kell mutatni. Tehát minden iskolában működnie kellene egy környezetvédelmi programnak, melynek keretében külön gyűjtenék a különféle hulladékokat. Minden osztályban külön tárolónak kellene lennie az egyes hulladékfajtáknak. Az aktív polgárság már korán elkezdődik, környezetvédelmi szempontból pedig ez egy minél tisztább környezetet jelent számukra, de az utánuk következő nemzedékek számára is”, áll a tanulmányban.