A román sajtó jól látja az RMDSZ egzisztenciális válságát. Rossz következtetéseket von le.
A bukaresti politikai életet figyelők a múlt szűrőin keresztül látják a romániai magyarságot. Minden magyarokról szóló beszélgetés a szavazók fegyelmezettségével kezdődik, akik szófogadóan megjelennek a voksolásokon, hogy biztosítsák az RMDSZ bejutását a Parlamentbe, mintha valamilyen szent küldetést teljesítenének.
Ez egy klisé, mely már nem tükrözi a valóságot, és azért is kerüli el a figyelmet, mert a közéletben csak azok a román és magyar hivatalos vélemények jelennek meg, melyek fenntartják ezt az érzetet és hatalmat sugallnak.
Az az igazság, hogy a román választók jelentős arányú részvétele a szavazáson kiütné a Parlamentből a Szövetséget, mely ma már csak az – egyre gyengébb – kemény magra támaszkodik. A szervezet egzisztenciális válságon megy keresztül és
Képtelen alkalmazkodni a társadalom változásaihoz, főleg a technológia által okozottakhoz, és lelketlenné vált.
A magyarság nem egy párhuzamos társadalom, nem üvegbura alatt él, hanem a román társadalomban, mely a szegénységgel küszködik és fel van háborodva a korrupció miatt. Akárcsak a románok esetében, a magyar szavazóknak is elegük van az RMDSZ-es, MPP-s vagy EMNP-s politikusok közötti veszekedésekből, és megoldásokat várnak. A magyar fiatalok pedig, akárcsak a románok, már nem érzik úgy, hogy az RMDSZ őket is képviselné, melynek kettős és minimalista napirendje van: a hatalom megszerzése magának, és az autonómia a székelységi választóknak. Egy helyi vezető keserűen állapította meg, hogy az RMDSZ-t sokkal inkább a román politikusok dicsérik, miközben elveszíti a magyar választókat.
Ahelyett, hogy szembenézne a valósággal és tényleges lépéseket tenne a Szövetség újratervezése felé, ahogy azt a hétvégén tartott kolozsvári kongresszuson maga elé tűzte, a vezetők a hivatalos 5 százalékostól eltérő bejutási küszöbről alkudoznak a román pártokkal. Az alternatív küszöb, mely csak az egyéni választókörzetes rendszerben lenne logikus, szőnyeg alá fogja rejteni az egzisztenciális válságot és csak elodázza majd a végkifejletet. Attól, hogy eltakarod a szemed, a gond még nem szűnik meg, csak nem akarod azt látni.
és már képtelen megtalálni azokat a gondolatokat, melyekkel hosszú távon intenzívebbé teheti a részvételt. Az RMDSZ a novemberi választás után elvégezte az elemzéseket, de még nem találta meg a gyógyszert. A lelket nem lehet aszfalttal helyettesíteni, mondja ugyanaz a helyi vezető.
Az egyik megoldás az lehetne, ha sikerülne megtalálni az erdélyi magyarok számára egy olyan elképzelést, mely túlmutat és el is szakad a székelyföldi autonómia témájától. Ha sikerülne választ adnia egy olyan közösség gondjaira, mely nap, mint nap a többséggel él együtt és mely számára másodlagos az etnikai identitás. A 90-es években a magyar értelmiségiek körében létezett egy transzszilván áramlat, melyet a 2000-es évek elején a PSD-n belüli kolozsvári csoport vett át. Ezt tavaly élesztették újra, amikor Klaus Johannis elindult Románia elnökségéért. A rá leadott szavazatok pedig többet jelentettek a lokálpatriotizmusnál, az a kulturális kölcsönhatás motiválta őket, melyben a térség lakói élnek és melyet magukénak vallanak, etnikumtól függetlenül. Az RMDSZ ismét elszalasztotta a lehetőséget, újra kisszerű számításokba bonyolódva.
Egy kozmopolita transzilvanista áramlat azokat a történelmi sebeket is begyógyítaná, melyeket a politikában és médiában tevékenykedő újsütetű román és magyar nacionalisták téptek fel újra, akik úgy cselekednek, mintha az Orbán–Putyin tengely parancsait hajtanák végre. És itt nemcsak a magyarokra utalok, hanem az olyan románokra is, mint amilyen a jelenkori nacionalizmus csillaga, Bogdan Diaconu, akinek diskurzusait mintha Budapest & Moszkva diktálná, és nem a bukaresti La Copac kávézóban írná őket, ahol a Magyarellenes Testvérek csoportosulás főhadiszállása található.
2016 meghatározó év lesz az RMDSZ számára:
Azok pedig, akik nem látják be, miért fontos a román társadalom számára az RMDSZ bekerülése a Parlamentbe, azok vagy dezinformáltak, vagy azért fizetik őket, hogy dezinformáljanak. A mostani regionális helyzetben senkinek sincs szüksége a magyarság radikalizálódására. Így hát mindenki számára az a jó, ha az RMDSZ jelen van ott, ahol a döntéseket hozzák. A román pártokhoz hasonlóan a politika gépezetének foglyává válva, képtelenül arra, hogy az elvárásoknak megfelelő napirenddel lelkesítse a vegyes megyékben élő választókat és felhagyjon a Székelyföldön aktív többi magyar párttal folyó rivalizálással, az RMDSZ csütörtököt mondhat az érettségi vizsgán. És akkor aztán az RMDSZ vezetői majd elénekelhetik a régi tragikomikus román nótát: Nu mai plânge Jane / Plânsul e de formă / Jeana nu e moartă / Jeana se transformă (Ne sírj többé Jani / A sírás csak látszat / Janka nem halott / Janka megváltozott. – a szerk.).
Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.
Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?
A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.
A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.
… az államelnök szerint, ha egy miniszter hazudik, az nem olyan gáz, mintha milliókat lopott volna… és Románia lesz az első NATO-tagállam, amelynek HISAR-osztályú járőrhajója van.
Gőzerővel építik a fejlesztő és a helyi hivatalosságok által Erdély legnagyobb kiskereskedelmi (retail) parkjának nevezett, több mint 100 millió euróból megvalósítandó létesítményt Szászfenes község területén.
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
Eltűnt személy felkutatásához kér segítséget egy család a közösségi médiában. A felhívás szerint egy 39 éves nőt keresnek, aki december 5-én délután elhagyta a székelyudvarhelyi Riverside bevásárlóközpontot, azóta nem tudnak kapcsolatba lépni vele.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Személygépkocsival ütközött egy autóbusz vasárnap Sinaián. Két utas enyhe sérüléseket szenvedett.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.
Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?
A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.
A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.