// 2025. október 25., szombat // Blanka, Bianka

// Nagyítás

// Archívum

Az igazság 1989-ről nemzeti szükséglet. Ne tekintsünk csodálattal Ion Iliescura!

roMánia

Szerző: Adelina Ţînţariu
2018. december 24., 11:59

Ion Iliescut nem a nimbusza, hanem a forradalomban és a bányászjárásban játszott szerepe alapján kellene megítélni – érvel az ifjú politológus.

Az 1989. decemberi véres események miatt 29 évvel később számos akkori politikai szereplő ellen emeltek vádat, köztük Ion Iliescu volt államelnök és akkori jobbkeze, Gelu Voican Voiculescu ellen. A Főügyészség december 21-én, az 1989-es események szimbolikus pillanatában helyezi az igazságszolgáltatás nagyítója alá azokat, akik éveken keresztül haszonélvezői voltak a kommunizmus alóli felszabadulás kisajátításának.

Nem kevesebb mint 1166 ember vesztette életét a minden irányból érkező golyózáporban, sokan közülük fiatalok voltak. Nekik ugyanúgy nem szolgáltattak igazságot ezekben az években, ahogy családjuknak sem, akik minden decemberben felsóhajtanak a tévékben az akkori napok emlékére bemutatott felvételek láttán.

Az áldozatok számára nem túl késő kimondanunk ezt az igazságot, ahogy azt egyesek hajlamosak lennének hinni, ez elengedhetetlen számunkra mint társadalom számára, akiket ma minden eddiginél jobban kísért a múlt szelleme. Nem mehetünk tovább megfeledkezve ezekről a bűnökről,

erkölcsi kötelességünk hangosan kimondani az igazságot.

A forradalom ügye a poszt-decemberi történelem egyik legtöbb vitát kiváltó kérdése, tekintettel a bűn méretére, de a nyomozást éveken keresztül elodázó politikai cinkosságokra is. Vajon az utóbbi 29 év politikusai bele tudnak nézni azoknak a szülőknek a szemébe, akiknek a gyermekei elmentek otthonról és többé nem tértek vissza, azt mondva nekik, hogy mindent elkövettek az igazság kiderítéséért? Természetesen nem, túl kevés történt.

Az áldozatok neve egy terjedelmes aktában maradt, mely több százezer oldalt tartalmaz, a katasztrófa releváns fényképeivel együtt, de amelyet elsüllyesztettek a katonai ügyészek fiókjaiba.

Ne tekintsünk csodálattal Ion Iliescura

Ezekben az években túl kevesen mertek erről az ügyről beszélni, és falhoz állították vagy háttérbe szorították azokat, akik ezt mégis megtették.

Amikor megnyitottuk Alexandru Vişinescu és Gheorghe (helyesen: Ion – szerk. megj.) Ficior pribékek aktáit, talán az igazság szenvedélye által hajtva, megértettük, hogy az ebben a két esetben hozott döntés segíteni fog a közelmúltunk szempontjából maximális jelentőséggel bíró más ügyekben is, mint amilyen a forradalom vagy a bányászjárások. És így is történt.

A forradalom ügye annál inkább nehéz, hogy vádlottjai magas politikai tisztségekbe kerültek 1989 után. Ezért ennek az ügyiratnak az összeállítása olyan pillanat, melyet meg kell jegyeznünk, hiszen végre már nem a múltba révedünk, és igyekszünk meggyógyulni.

Ma meglepőnek tűnik számunkra a politikum állapota, de ahhoz, hogy megértsük, mit élünk át, vissza kell tekintenünk a közelmúltunkba, ott találunk meg minden választ.

Azért vagyunk itt, a demokratikus bizonytalanságnak ebben a pontjában, mert óvakodunk a múlttól,

azt gondoljuk, hogy az már a történelem része. Ha egyesek közülünk ma hajlamosak lennének csodálattal tekinteni Ion Iliescura, a pillanatnyi politikusokkal összehasonlítva őt, akkor ezt kétszer is végig kellene gondolniuk, hiszen Ion Iliescut az 1989. decemberi és 1990. júniusi tettei által kellene megítélni.

Ezeknek az eseményeknek a tükrében tekintsenek Ion Iliescura és a társaira, és ne bocsássanak meg, és ne fordítsák el a tekintetüket.

Különvélemény

Mit jelent erdélyi magyarnak lenni?

Fall Sándor

Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.

A vegán burger, Krasznahorkai László, Magritte és az EP csak ezen a csütörtökön jöhettek ennyire össze

Varga László Edgár

Avagy mi a baj a szavainkkal?

Nagyítás

„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”

Sólyom István

A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.

Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?

Szántai János

A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.

// ez is érdekelheti

Főtér

Gázrobbanások és gázlopások – vasárnapi hírek

Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.

Krónika

Búcsút inthet Romániának az egyik legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánc

A francia Carrefour romániai üzleteinek eladására készül – adta hírül pénteken a francia sajtóra hivatkozva a Hotnews.ro hírportál.

Főtér

Bolojan beszólt a házi lekvár áfájáról ábrándozó ANAF-vezérnek – szombati hírmix

Hivatalos jelentés a parajdi bányakatasztrófáról: a Salrom nem vette komolyan a veszélyt. Vasile Dîncu szerint pedig a PSD szavazóinak 10-15 százaléka az AUR-nál kötött ki.

Székelyhon

Megvan a szépvízi víztározónál holtan talált fiatalok boncolásának eredménye

Közleményt adott ki a rendőrség a Szépvízi víztározó közelében holtan talált fiatalok ügyében: a boncolás szerint október 20-án, hétfőn következhetett be a haláluk, két nappal azelőtt, hogy megtalálták őket. Az ügyben az öngyilkosság gyanúja is felmerül.

Krónika

Sejtik a nyomozók, mi történhetett a Székelyföldön holtan talált fiatalokkal

A boncolás előzetes eredményei szerint a Hargita megyei szépvízi víztározó közelében, egy személygépkocsiban holtan talált két fiatal október 20-án halt meg – közölte pénteken a Hargita megyei rendőr-főkapitányság.

Székelyhon

Lőtt sebekkel találtak rá két eltűnt fiatalra a szépvízi víztározónál

Lőtt sebek voltak annak a két fiatalnak a testén, akiket szerda este holtan találtak a szépvízi víztározó közelében, egy személyautóban.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény