Persze, közben folyik a diplomáciai keringőzés. Meg az iszapbirkózás. Meg a centenáriumi patriotizmus.
Attól tartok, hogy így van, de ez nem jelenti azt, hogy az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) tagjai bármilyen hibát követtek volna el, amikor szerdán elfogadták Szergej Sztanisev (aki egyben az Európai Szocialista Párt elnöke is) által készített jelentéstervezetét.
A – 36 igen szavazattal, 4 nem ellenében és egy tartózkodás mellett elfogadott – jelentés azt kéri a Bel- és Igazságügyi Tanácstól (BIT), hogy
Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy egy kétszakaszos folyamat – előbb a belső szárazföldi és tengeri ellenőrzések megszüntetése, melyet a külső határok ellenőrzésének leállítása követne – egy sor kockázatot vetne fel és kedvezőtlen hatást gyakorolna a Schengen-övezet jövendőbeli kibővítésére. A döntésnek ebben az ügyben egyetlen jogi lépést kellene előírnia. Ugyanakkor az európai képviselők azt kérik a BIT minisztereitől, hogy döntsenek Horvátország befogadásáról is a Schengen-övezetbe rögtön azután, hogy ez az ország teljesítette a szükséges kritériumokat”.
Szépen hangzik és teljes mértékben összhangban van azzal a megállapítással, hogy a két ország, Románia és Bulgária maradéktalanul teljesíti a Schengen-övezethez való tartozás technikai feltételeit. Az a gond, hogy ez nem új megállapítás, amelyet pontosan ugyanilyen tartalommal már az e téren hatáskörrel rendelkező összes európai intézmény megismételt (először az Európai Parlament foglalt ezzel kapcsolatosan állást 2011 júniusában Carlos Coelho EPP-s jelentéstevőn keresztül), de az Európai Bizottság is Barroso és Juncker elnökökön keresztül. És szintén hiába, mert – bár ez sehol sincs leírva – a tagállamok végső szavazatai kizárólag politikai kritériumok és a nagy európai játékokon belüli érdekek és szövetségek konfigurációi alapján születnek.
miközben a bolgár szomszédok Schengen- és euróövezet felé vezető útja kezd nyitott és távlatilag túl sok akadályt nem tartalmazó autópályává válni.
De vannak ilyenfajta akadályok Románia útjában? Igen, nyilvánvalóak és vitathatatlanok, melyeket azonnali indokként lehet felhasználni bármilyen negatív szavazáshoz, ha hazánk Schengen-övezethez való tartozásáról, vagy e kérdésnek a BIT napirendjére tűzéséről van szó. Hiszen, ne feledjék, jövő héten két nagyon durva dokumentumot kapunk a romániai jogállamiságról, mindkettő kritikus, mindkettő szinte elviselhetetlen szintre növeli a hivatalosságainkra gyakorolt nyomást, akik most a lehető legszerencsétlenebb helyzetbe kényszerülnek menekülni, nevezetesen
melyek figyelemre méltó és nyugtalanító állandósággal követik egymást.
Volt egy megtorpanás, amikor – egyesek szerint – a Strasbourgba utazott Iohannis elnök állítólag beszélt néhány magas rangú európai hivatalossággal, hogy halasszák el egy kicsit annak a határozatnak a bemutatásáról szóló végleges döntést, mely elítéli majd a hazai helyzetet, azzal érvelve, hogy megbeszéléseket folytat majd a politikai pártokkal és igyekszik leállítani az igazságszolgáltatásról szóló törvények és a büntetőtörvények módosítási folyamatát. Nem sikerült meggyőznie őket. Sőt, ellenkezőleg, a Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége képviselői további olyan lépéseket fogadtak el, melyeket Brüsszelben „az igazságszolgáltatás politikai alárendelésére irányuló kísérletek” kategóriájába sorolnak. Vagyis, többek között megpróbálják leváltani a főügyészt, valamint explicit és ismételt módon megtagadják a Velencei Bizottság és a GRECO által megfogalmazott ajánlások teljes körű alkalmazását.
A brüsszeli hivatalosságok, természetesen, újra és újra előveszik majd azt az oly sokszor használt érvet, mely szerint az ilyenfajta bíráló anyagok és kemény határozatok semmiképpen sem Románia ellen irányulnak, hanem az a céljuk, hogy figyelmeztetésül szolgáljanak a kormányon lévőknek, akiknek – a büntetési folyamat elkerülése érdekében – végre kellene hajtaniuk a jelzett törvénymódosításokat. Csakhogy e pillanatig a kormányon lévők semmilyen jelét sem adják annak, hogy érdekelné őket, mi történhetne a jövőben, így
Ez igazságtalan, de így állnak a dolgok és ebből következően egyre világosabban körvonalazódik a büntetési folyamatba lépés lehetősége, amelynek első előrelátható lépése az Európai Bizottság azon döntése lesz, mellyel az Európai Unió Bírósága elé állítja Romániát, ahogy azt – amúgy – Frans Timmermans, az európai kormány elnökhelyettese egy hónappal ezelőtt bejelentette. Ami ezzel párhuzamosan annak elmélyülését jelenti, ami már jó néhány hónapja zajlik, vagyis Románia, mint intézményi szereplő fokozódó hitelvesztése. Azt is mondhatnák, hogy nincs ebben semmi újdonság. Így van, csakhogy most egy európai szokásjogban példátlan helyzet van: olyan országként mutatkozunk mindenki előtt, mely másfél hónap múlva átveszi az EU Tanács soros elnöki tisztségét és ezzel párhuzamosan
vagy bizonyos igazságszolgáltatási eljárások különböző szakaszaiban vannak. Plusz az összes többi botrány, melyeket oly jól ismernek.
Ez a furcsa helyzet csak tovább növeli európai partnereink bizalmatlanságát és gyanakvását, akik – íme! – egyre komolyabb és ultimátumszerű figyelmeztetéseket kezdenek megfogalmazni (pontosan úgy, mint Lengyelország és Magyarország esetében tették). Ne ringassák magukat illúziókba, hogy miután most elhangzanak, majd archívumokba kerülnek és megfeledkeznek róluk. Ellenkezőleg, nagyon sokszor és nagyon gyakran hallunk majd róluk, mert égi mannának számítanak az Európai Unió tagállamainak többsége számára az európai parlamenti választás kampányában.
Máris megjelentek a diskurzusok arról, hogy meg kell védeni az európai költségvetést az olyanfajta korrupciós tettektől, melyekkel kapcsolatosan lehet találgatni, melyik ország lett újabban a kedvenc célpont. És a mieink pont most tesznek meg mindent, hogy bebizonyítsák a brüsszelieknek,
Nagyon jó, ennek meglesznek a következményei. A közvetlenek és – ez sokkal fontosabb – azok, melyekről azután szerzünk majd tudomást, hogy felfedik az EU többéves költségvetésébe belefoglalt gazdasági szankciórendszert. A legkevésbé sem érdekli ez a vezetőinket? Akkor miért ítélnénk el másokat azért, hogy talán őket sem érdekli már?
Ez a veszély. Rendszerszerű és nagyon súlyos. Itt nem egyik vagy másik román politikus jövőjéről van szó. Hanem egy egész nép teljesen meg nem érdemelt megbüntetéséről, melynek ily módon kompromittálódnak az esélyei és a hitelessége. Ez nem igazságos, és nem is normális. Csakhogy, íme, ha nincs más, akkor ez az Európában Romániáról kialakult kép, a Centenárium ünnepi órájában.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
… egy sofőr megunta a dugót és a rendőrök hiányát, nekiállt forgalmat irányítani… és Elena Lasconi elnökjelölt asszony elfelejtette, hogy vannak amerikai NATO-csapatok az országban.
Klaus Iohannis elnöknek a bukaresti Primăverii negyedben található Vila Lac 3 (Tóparti Villa 3) nevű hivatalos rezidenciáján is van egy háromlyukú minigolfpályája, nem csak a Fekete-tenger partján fekvő Neptun üdülőhelyen található nyári rezidenciáján.
Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.
Több házkutatást is tartott Gyergyószentmiklós térségében a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) kábítószer birtoklás és -kereskedelem megalapozott gyanújával. Két fiatalt őrizetbe vettek.
Figyelmeztetést bocsátott ki az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége pénteken este, amelynek értelmében templomot, mecsetet, zsinagógát érhet támadás Romániában.
Újabb csíkszeredai lakóövezet van kialakulóban, ahol több mint harminc év után ismét toronyházak épülnek. A Csíki Nest bevásárlóközpont szomszédságában a Fortuna Residence nevet viselő lakópark első tömbházának alapozása elkezdődött.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.