A vörös bárók irányítják a szegénységi szavazatokat. Ezért vörös a Dél, meg a Kelet.
Minden egyes választáskor megnézzük a közvélemény-kutató intézetek adatait és azt látjuk, hogy a PSD-s jelöltek szavazatainak zöme idős és/vagy legfeljebb tízosztályos személyektől érkezik. Az IRES szerint, a Pontára leadott 3.836.093 szavazat 55 százaléka 50 év feletti személytől származik. Szintén az IRES – mely ezúttal helyes exit-poll-t készített – szerint Ponta szavazatainak 44 százalékát tíz osztályt, 41 százalékát csak középiskolát végzettektől kapta, és csak 15 százalékát felsőfokú végzettségűektől. Zárójelben mondom, hogy csodálkozom is: az egyetemi világ elvárásait ismerő személy miként képes megszavazni egy plagizálót? És végül, ha a szavazatok földrajzi eloszlását nézzük, ugyanazt a mintát látjuk:
Az adatok megvannak, innen aztán következnek a viták: a baloldal ideológusai arroganciával és a szegények lenézésével vádolják a jobboldalt, míg a jobboldal dühösen tekint az állami támogatásokból élő „szociális segélyezettek”-re. Én viszont azt mondom: nem a szegények szavaznak a PSD-re, hanem a vörös kiskirályok által – tudatosan – szegénységben tartott emberek.
Egyszerű próbát javasolok: nézzük meg néhány megye választási eredményeit, és párhuzamosan készítsünk egy vázlatot e közigazgatási egységek gazdaságáról.
Brăila: Ponta – 51,53%; Johannis – 20,03%. Ebben a megyében a munkanélküliség az országos átlag feletti, a lakosság több mint 50.000 fővel csökkent 2002-höz képest, a gazdaság romokban hever, a nagy földtulajdonosok foglya. Van mezőgazdaság, de az agrártermékek feldolgozására alkalmas ipar fejletlen.
Călăraşi: Ponta – 49,76%; Johannis – 27,36%. A megye „a szegénység és a fejletlenség pólusa”, írja a Ziarul Financiar. Óriási, virágzó farmok, de a falun élőknek nincs jövedelmük, mert a feldolgozóipar itt is potenciál alatti.
Dâmboviţa: Ponta – 52,54%; Johannis – 23,78%. A lakosság foglalkoztatottsági aránya 7 százalékkal kisebb az országos átlagnál, a munkanélküliség magas, a bérek pedig csaknem 25 százalékkal kisebbek, mint az ország többi részében. A megye nagy munkaadói között két szociális segélyezési igazgatóság és két kórház van.
Giurgiu: Ponta – 61,3%; Johannis – 15,4%. Csak minden tizedik lakos alkalmazott (az országos átlag 22%), a megye első két munkaadója egy biztonsági cég és a megyei kórház! Az árbevétel negyede a többi megyéének.
Az ellentétes póluson Temes: Johannis – 42,03%; Ponta – 29,66%. A megye minden harmadik lakosa alkalmazott, számtalan külföldi befektetés van, „csak az nem dolgozik, aki nem akar”, írja ugyanaz a Ziarul Financiar.
Azt hiszem érthető, hogy mit akarok bizonyítani: ahol működőképes,
Nem „jólét”-ről beszélek. Hanem munkahelyekről, jó iskolákról és – ez a fontosabb – reményről. Ahol az embereket fogolyként tartják, a szociális segélyezésre, az alamizsnaosztásra bízva őket, ott Ponta győz. A Románia déli részén lévő megyékben van potenciál: a mezőgazdaságot ki kell egészíteni feldolgozóiparral, amibe külföldi befektetést lehet vonzani. E térségek politikai vezetői szándékosan tartják fenn a szegénységet és kergetik el a külföldi befektetőket. Munkahelyek hiányában a fiatalok nyugatra mennek dolgozni és csak az idősek maradnak, akik a PSD-re szavaznak. Látszólag ez ördögi kör: ahhoz, hogy erős gazdaságod legyen, meg kell szabadulnod a vörös kiskirályoktól, de szavazatukkal éppen a szegény megyék tartják hatalmon a kiskirályokat.
Befejezésül, paradox módon, a baloldal egyik filozófusát, Jean Paul Sartre-t fogom idézni: „Az ember lényege a választás szabadsága.” Igen, az idősek, a Románia szegény déli részén élő képzetlenek talán a vörös kiskirályok által létrehozott politikai-gazdasági rendszer foglyai. De vasárnap, november 16-án esélyük van megmutatni, hogy szabadok és választhatnak. Jobban.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.
Mínusz 9,2 Celsius-fokot mértek hétfőre virradóan Csíkszeredában; ez volt a leghidegebb október 20-i reggel a meteorológiai mérések kezdete óta.
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
A bukaresti tömbházrobbanás után összesen 324 személy részesült tanácsadásban, és 82 személynek biztosítottak szállást hat hotelben – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a főpolgármesteri hivatal.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.