// 2024. november 25., hétfő // Katalin
oktatás

A románok már nem bíznak Romániában

// HIRDETÉS

Pedig egységes, meg szuverén, meg oszthatatlan. És belső ellenségnek itt vannak a székelyek, a magyarok. De úgy látszik, ez valamiért már nem elég.

A Hotnews honlapján hétfőn megjelent egyik cikk alkalmas arra, hogy hidegrázást okozzon. Tavaly 200 000 alá csökkent a Romániában világra hozott újszülöttek száma, ugyanis legalább 1960 óta, amióta a statisztikai hivatal közzéteszi az ezzel kapcsolatos adatokat, 2018-ban volt a legkevesebb szülés. Pontosabban 2018 folyamán 188 775 gyermek jött világra, miután az előző év szintén negatív rekorddal zárult, alig 205 000 újszülöttel.

Ha vetünk egy pillantást az Országos Statisztikai Intézet (INS) honlapjára,  még ennél is vérfagyasztóbb információkkal találkozunk. Az elmúlt évben 74 563 polgárral halt meg több, mint amennyi született. Ami azt jelenti, hogy

évente egy Slatina méretű város lakosságának megfelelő létszámmal csökkenünk.

Ha pedig az emigráció egyre aggasztóbb rátáját is számításba vesszük, arra a következtetésre jutunk, hogy egy Szőcsvásár (Suceava) méretű város lakosságának felel meg az éves veszteségünk. Ezek a számok letagadhatatlanul azt mutatják, hogy Románia példátlan demográfiai válság szélén áll. Amiről a vezetőink vagy hallgatnak, vagy csak félszájjal beszélnek, mert semmi sem mutatja relevánsabban azt a katasztrófát, ami felé Romániát vezették, kormányprogramjuk kudarcát, mint a románoknak ez a Romániával szembeni bizalomvesztése.

Igaz, nagyjából egy hónappal ezelőtt hallottam az oktatási minisztert, Ecaterina Andronescu asszonyt beszélni a tanulói létszám riasztó csökkenéséről, arról a nagyon is valószínű lehetőségről, hogy 3-4 év múlva a középiskolát elvégzők száma nem lesz több 50-60 ezer főnél. Szintén Andronescu asszony beszélt arról is, hogy a romániai orvosok minden ellenvélemény ellenére jelentős béremelkedése a legkevésbé sem állította le az orvosi egyetemeket elvégzők exodusát. Ők nem feltétlenül azért keresnek külföldön munkát, mert máshol jobban fizetik őket – bár el kell ismernünk, hogy továbbra is jelentősek a különbségek –, hanem azért, mert

itt képtelenek optimális feltételek között gyakorolni a szakmájukat.

A romániai kórházak régiek, gyatrán felszereltek, nagyon gyakran az elemi orvosi felszerelések is hiányoznak, nincsenek gyógyszerek, a fentebb említett béremeléseket ugyanis nem követte az egészségügyi egységek költségvetésének megfelelő növelése. Márpedig az egészségügyi szolgáltatások gyenge minősége az egyik ok, amely a lakosság természetes szaporodási rátájának csökkenéséhez vezetett.

A munkahelyek bizonytalansága, amit a gyakori törvénymódosítások is fokoznak (a Dăncilă-kormány által 2018 végén bevezetett kapzsisági adó már kimutatja foga fehérjét), a gyenge szociális szolgáltatások és az oktatási szolgáltatások hiányossága nagyon gyakran társulnak a fiatalok, vagyis az 1989 decembere után születettek által felhozott okokhoz, amikor arra adnak magyarázatot, hogy miért ódzkodnak új életet a világra hozni.

De a remény hiányára hivatkoznak a leggyakrabban. Arra, hogy úgy hiszik, semmi jó nem vár rájuk a mai Romániában.
Azt hiszem, a fentebb említett rossz közérzet, reménytelenség csak Nicolae Ceauşescu uralmának utolsó évtizedében volt ennyire hangsúlyos Romániában. Azt nem lehet tompítani sem illuzórikus béremelésekkel, melyeket ma megadnak, de másnapra felzabálja őket az infláció, sem a kormány melldöngető bejelentéseivel, hogy 2019-ben van a legnagylelkűbb költségvetés-tervezetünk 1989 óta. Szabad szemmel láthatja mindenki, hogy ez

egy hasból bemondott, az Országos Adó- és Pénzügyi Hatóságtól várt bevételek túlbecsülésén vagy az európai pénzek nem igazán valószínű lehívásán alapuló költségvetés.

Senki sem hisz az egészségügyi miniszter, Sorina Pintea asszony ígéreteiben, aki arról biztosít bennünket, hogy abban az évben, amelyből már két hónap eltelt, jelentősen nőni fog az egészségügyi ellátás minősége és állítólag van pénz beruházásokra az általa vezetett területen. Kudarcra vannak ítélve Ecaterina Andronescu asszony tanárokhoz intézett követelései, hogy a tanórákon fokozzák a hazafias nevelést, ami a Ceauşescu és a dinasztikus szocializmus korszakában létezett propagandamunka fokozására felszólító utasításokra hasonlít. Nagyszabású folyamatot kell indítani a románok Romániába vetett bizalmának visszaszerzése érdekében, márpedig egy ilyenfajta programnak semmi esélye nincs a sikerre a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) koalícióhoz tartozó büntetőügyesek kormányzása alatt.

Hogyan hihetnénk el, hogy jobb lesz a sorsunk Romániában, amikor olyan alakok vezetnek, akiknek börtönben lenne a helyük, mint például Dragnea és Vâlcov, akiknek parancsait vakon végrehajtják olyan hölgyek, mint Sorin Pintea vagy Ecaterina Andronescu?


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS