Ebből a szövegből mindent megtudhat az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényeket módosító törvénytervezetek parlamenti hullámáról. A hideg kiráz.
A hivatallal való visszaélést dekriminalizáló, utólag visszavont híres 13. számú rendelet és az azt követő tüntetések nem rettentették el a parlamenti képviselőket a büntetőügyi törvényeket módosító tervezetek benyújtásától, melyek közül a Şerban Nicolae PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) szenátor által benyújtott módosító a leghíresebb, mellyel közkegyelemben részesítenék a korrupciós tetteket, a megvesztegetés felkínálását és elfogadását, valamint a hivatallal való visszaélést. A HotNews.ro áttekintette mind az igazságszolgáltatás területén megjelent legújabb törvénymódosítási tervezeteket, mind a már régebb óta parlamenti eljárásban lévő tervezeteket.
A kormány által benyújtott, még Florin Iordache igazságügy-minisztersége alatt kidolgozott közkegyelemről szóló törvény tervezete az elsőként megkeresett ház, a Szenátus jogi bizottsága előtt áll. A figyelem a szenátorok által benyújtott módosító javaslatokra irányul, ezek egyikét Şerban Nicolae PSD-s szenátor nyújtotta be és a korrupciós tettek közkegyelemben részesítésére vonatkozik. A tervezet megvitatását már többször elhalasztották, a keddi ülésen pedig a jelenlévő Tudorel Toader igazságügy-miniszter újabb, április 11-ig szóló halasztást kért, hogy a kormány további kiegészítésekkel állhasson elő. További részletek itt.
Másrészről nem Nicolae módosítója az egyetlen vitatott javaslat. Császár Károly Zsolt és Tánczos Barna szenátorok azt javasolják, hogy a közokirat-hamisítás, az okirat-hamisítás és az informatikai csalás is részesüljön közkegyelemben. A DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) 2014-ben okirat-hamisítás miatt indított bűnvádi vizsgálatot az RMDSZ-es szenátor (Tánczos Barnáról van szó – a szerk.) ellen.
Nicolae ezen kívül azt javasolta, hogy a 3 évnél rövidebb büntetések esetében legyen teljes kegyelem – a kormány javaslatában 5 év szerepel –, de részesüljenek részleges kegyelemben a 10 évig terjedő büntetések is, a büntetésből még hátralévő időszak mértékétől függően. Ezek a javaslatok megteremtenék a lehetőséget Dan Voiculescu esetleges részleges kegyelemben részesítéséhez, de ez attól is függ, hogy mi lesz a törvény végleges formája, milyen más módosításokat fognak megszavazni, valamint a bíróság döntésétől is. További részletek itt.
Adnagi Slavoliub kisebbségi képviselő február végén javaslatot nyújtott be az Alkotmánybíróság (CCR) szervezetéről és működéséről szóló 47/2002. sz. törvényhez, mely szerint a CCR bírái ellen nem folytatható bűnvádi eljárás, nem helyezhetők előzetes letartóztatásba és bíróság elé sem állíthatók az összes alkotmánybíró kétharmadának beleegyezése nélkül és e javaslat sürgősséggel történő megvitatását kérte.
Sőt, a tervezet szerint „a mandátumnak a kinevezési időtartam lejárta miatti befejeződése után az Alkotmánybíróság bírája vizsga nélkül folytathatja pályáját ügyvédként vagy közjegyzőként”. További részletek itt.
Răducu Filipescu PNL-s (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) szenátor, a Călăraşi Megyei Tanács volt elnöke olyan törvényjavaslatot nyújtott be, mely eltörölné a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény egyik cikkelyét, így őket többé nem lehetne felfüggeszteni a tisztségükből abban a pillanatban, ha különféle bűncselekmények, többek között korrupció miatt bíróság elé állítják őket. A tervezetet Eugen Teodorovici PSD-s és Cseke Attila-Zoltán RMDSZ-es szenátorok is aláírták, Liviu Dragnea PSD-elnök pedig kijelentette, hogy a PSD támogatni fogja. A PNL vezetője másrészről azt állította, hogy a tervezet nem élvezi pártja támogatását. További részletek itt.
Tăriceanu azt javasolja, hogy
A Szenátus jogi bizottsága március 14-én két hétre elhalasztotta Călin Popescu-Tăriceanu törvénytervezetének megvitatását, mely kizárná az államfőt és az igazságügy-minisztert a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ICCJ) vezetősége és a főügyészek kinevezési eljárásából. A Képviselőház – hallgatólagosan – már elfogadta (vagyis egy törvény által előírt időtartam lejárta után vita nélkül – a szerk.) Tăriceanu javaslatát, de a Szenátus a döntéshozó ház. További részletek itt.
Nyolc RMDSZ-es parlamenti képviselő március 8-án javaslatot nyújtott be a Szenátusnak a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosítására, melyben a feltételes szabadon bocsátás körülményeit enyhítenék, más szóval, az elítéltek büntetésük csökkentésével hamarabb kikerülhetnének a börtönből. Például a 60 évnél idősebb elítéltek esetében (Voiculescu 70, Vântu 61 éves) a büntetés egyharmadának letöltése után javasolhatnák a feltételes szabadon bocsátást, a mostani fél büntetési időszakkal ellentétben.
Egy másik jelentős módosítás a feltételes szabadon bocsátási kérvény elbírálására vonatkozik. Jelenleg ahhoz, hogy egy elítélt feltételes szabadon bocsátásban részesüljön, kéréséről egy bíróságnak kell döntenie, melyet nem köt kötelező ítélkezési határidő. Az új szabályok szerint a döntést bíróságnak kell meghoznia és áthelyeznie a szabadságvesztést felügyelő bírónak a kérvény rab általi benyújtásától számított három napon belül. A Szenátus elsőként megkeresett ház. További részletek itt.
Az RMDSZ parlamenti képviselői február 8-án benyújtottak a Szenátusnak egy tervezetet a büntető eljárási törvénykönyv módosítására, mely – többek között – úgy rendelkezik, hogy a hivatallal való visszaélés bűncselekménye alkalmazható azokra a magisztrátusokra, akik „rosszhiszeműségből vagy súlyos gondatlanságból a kárt okozó helyzethez vezető cselekmények egyikét elkövették”. A kezdeményezést csak RMDSZ-es parlamenti képviselők írták alá és a Szenátus az elsőként megkeresett ház. További részletek itt.
Akár 6 év börtön is járhat annak, aki „elmulaszt” legfeljebb 30 napon belül feljelenteni egy bűncselekményt. A volt ALDE-s (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) szenátor, Ioan Ghişe által 2016 áprilisában benyújtott törvénytervezetet, mely szerint 2-től 6 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki nem tesz feljelentést egy bűncselekmény esetében, az elkövetéstől számított legfeljebb 30 napon belül, február elején a Szenátus hallgatólagosan elfogadta és a döntéshozó fórum, a Képviselőház elé került. További részletek itt.
A Képviselőház jogi bizottságánál több vitatott tervezet is található a büntetőtörvénykönyv és a büntető eljárási törvénykönyv módosítására, melyeket „fiókba zártak”, miután 2015 júniusában megpróbálták azokat egy csomagban – 22 tervezetről van szó – napirendre tűzni, ami akkor heves reakciókat váltott ki a közvéleményből. A kérdéses ülésen részt vett az ICCJ akkori vezetője, Livia Stanciu is, aki bírálta a lépést és bár egy hetes határidőt határoztak meg a kérdéses tervezetekkel kapcsolatos álláspontok megfogalmazására, azóta nem vitatták meg azokat. Részletesebben a 2015 júniusában megkísérelt új fekete keddről itt és itt.
E tervezetek közül sok még mindig része a törvényhozási folyamatnak és bármikor „feltámasztható”.
Megemlítünk néhányat:
A több büntetőügyes képviselő által 2015 májusában kezdeményezett vitatott tervezet, mely
megnehezítené a feljelentéseket, a letartóztatást és az őrizetbe vételt, csökkentené az elévülési időt és új bűncselekményt vezetne be: az igazságügyi szervek hatalommal való visszaélését. A Szenátus 2015 szeptemberében elutasította a tervezetet, de jelentésre vár a jogi bizottság fiókjában. További részletek itt.
ami Victor Ponta számára lehetne előnyös.
A Szenátus 2015. március 30-án fogadta el hallgatólagosan a büntetőtörvénykönyvről szóló 286/2009. sz. törvény 301. és 308. cikkelyeinek módosítására vonatkozó törvénytervezetet. Jelenleg az ügyben döntéshozó Képviselőház előtt áll. A szöveg szerint, ezt a bűncselekményt nem alkalmaznák azokra a döntésekre, melyek egy bizonyos tisztség betöltésére vonatkoznak. További részletek itt.
A Szenátus 2014. október 30-án hallgatólagosan elfogadta Şerban Nicolae szenátor egyik tervezetét, mely szerint
akik információkat árulnak el vizsgálat alatt álló büntetőügyekről. A szenátor javaslata jelenleg a Képviselőház előtt áll és a jogi bizottság véleményezésére vár, miután az emberi jogi bizottság képviselői egyhangúlag kedvezőtlenül véleményezték.
Şerban Nicolae szenátor törvénytervezete, mely szerint
az előzetes letartóztatást pedig szigorú őrizetre cserélnék – az előzetes letartóztatást két másik típusú őrizettel váltanák fel: házi és szigorú. Ez utóbbit nem alkalmaznák a korrupcióval gyanúsított személyek esetében. A Szenátus 2015 májusában hallgatólagosan elfogadta ezt a tervezetet.
Daniel Bărbulescu PSD-s képviselő javaslata szerint
a feltételes szabad lábra helyezési kérvények elbírálását. A képviselő a tervezet indoklásában azt állítja, hogy a statisztikák szerint „a bizottságok által feltételes szabad lábra helyezésre javasolt elítélt személyek 80 százalékát a bíróságok az első elemzés alkalmával szabad lábra helyezték, de ennek effektív megvalósulása több hónapig is eltartott a fellebbezési eljárások miatt, ami jelentős hatást gyakorolt a Büntetés-végrehajtási Intézetek Országos Igazgatósága (ANP) költségvetésére és a börtönök túlzsúfoltságára”. A Szenátus 2015. február 25-én elutasította Daniel Bărbulescu törvényjavaslatát. Ez a tervezet jelenleg a Képviselőház előtt áll, mely egyben a döntéshozó fórum is és a jogi bizottság véleményezésére vár. Az emberi jogi bizottság képviselői kedvezőtlenül véleményezték a tervezetet.
Haralambie Vochiţoiu PSD-s képviselő benyújtott egy törvénytervezetet, mely szerint a bírósági határozatokat
Ezen kívül, ha a képviselő tervezetéből törvény lesz, akkor egy börtönbüntetés végrehajtási parancsát csak az írásba foglalt és megindokolt határozat átvétele napján lehetne kibocsátani. A törvényjavaslat a Képviselőház jogi bizottságának véleményezésére vár, miután a Szenátus 2015 februárjában elutasította a szociáldemokrata képviselő javaslatát.
A Hotnews által a törvénytervezet benyújtásakor megkérdezett szakértők azt állították, hogy ez a javaslat szökési kiskaput biztosít a jogerősen elítélt bűnözőknek. A törvénytervezet részletes elemzése itt olvasható.
A Szenátus 2015. május 11-én megszavazott egy Ioan Chelaru, Ovidiu Donţu (PSD) és Cristiana Anghel (PC) (Konzervatív Párt – a szerk.) által a kormány büntetőtörvénykönyvről szóló 286/2009. törvény és a büntető eljárásról szóló 135/2010. sz. törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatához benyújtott módosító javaslatot, mely a következőképpen módosítaná a büntető eljárási törvénykönyv 202. cikkelyének 1. bekezdését: „(1) Megelőző lépéseket akkor lehet elrendelni, ha a bizonyítékokból alapos gyanúokok következnek arra, hogy egy bizonyos személy elkövetett egy büntetőtörvénykönyv hatálya alá tartozó tettet, és ha ezekre a büntetőeljárás megfelelő lefolytatásához, a gyanúsított vagy vádlott bűnvádi eljárás vagy ítélkezés alóli kibúvás, vagy egy másik bűncselekmény elkövetésének megelőzéséhez szükség van.”
Cristiana Anghel volt ALDE-s szenátor tervezete, mely
a börtönbüntetést bírságnapokra váltanák, napi 150 lej mértékben. A Szenátus 2016 márciusában elutasította a tervezetet és most a Képviselőház jogi bizottságában vár vitára.
Szintén Cristiana Anghel javasolta
mely alól azok a személyek képeznek kivételt, akik olyan bűncselekményeket követtek el, mint az emberölés, halált okozó ütés vagy testi sértés, kiskorúval elkövetett szexuális aktus. A Szenátus 2015 februárjában elutasította a tervezetet és szintén a Képviselőház jogi bizottságának döntésére vár.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?
Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?
A bukaresti hatóságok megkésve készítették elő annak az uniós irányelvnek a részleges átültetését a román jogrendszerbe, amely előírja, hogy legkésőbb 2025. január 1-jétől az EU tagállamai nem nyújtanak többé állami támogatást gázkazánok beszerelésére.
Hiába tetováltatta a karjára Ciolacu, hogy nem lesz áfa-emelés, mert elképzelhető, hogy áfa-emelés lesz. Nagyon rosszul járt egy férfi, aki bűnözők pénzéből gazdagodott meg a bitcoin-piacon.
Egy többek között szexuális erőszak miatt elítélt visszaeső bűnöző, egy 29 éves éradonyi (Adoni) férfi „rendkívüli kegyetlenséggel” megölt otthonában egy szintén éradonyi 63 éves nőt és annak 27 éves fiát.
Bár korábban cáfolta a lehetőségét, Tánczos Barna pénzügyminiszter most közölte, hogy az áfaemelés lehetőségét is vizsgálják a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések sorában.
Egy székelyudvarhelyi autóműhelyben csaptak fel kedd este a lángok.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?