A román ortodox egyház, a homoszexualitás és a szexuális visszaélések

Pont most, amikor a Koalíció a Családért (CpF) az „egy férfi és egy nő közötti házasságon alapuló család támogatásáért” küzd a BOR papjainak és egyházvezetőinek erőteljes támogatásával, olyan vádak jelentek meg (mintha Isten intézte volna így) a BOR-hoz (de ez nem számít) tartozó jelentős személyiségekről, melyek szerint azok állítólag éppenséggel a Koalíció által elítélt homoszexuális típusú attitűdöket és viselkedéseket gyakorolnak!

Úgy tűnik, hogy a múlt hét elején a huşi-i püspököt filmezték le pornográf körülmények között egy férfival. Nem láttam, de a történet nem ördögi, nem kitalált, mert az ügy a vaslui-i bíróság és a iaşi-i fellebbviteli bíróság elé került, ugyanis mind a három papot letartóztatták zsarolásért. Feltételezhetően őszentségeiknek lehettek valamiféle bizonyítékaik, hisz csak nem vitte el őket szóbeszéd alapján fogdába a rendőrség! Közleményt kerestem a Pátriárkátus hivatalos oldalán erről az ügyről – esetleg egy cáfolatot, népnek szánt nyugtatgatást, imát, tagadást vagy bármi mást. Nem találtam. Hallgatás, sunyítás, cinkosság, mint általában.

E történet kellős közepén megjelenik egy még hihetőbb eset. Hangfelvétel készült egy szólóénekes papról, aki évek óta a folklórműsorokban való részvételeiről, valamint a rendkívül hatásos vallási szertartásairól híres, melyen szexuális szolgáltatásokat kér egy – sajnos – KISKORÚ fiatalembertől! A beszélgetés világos, hosszas és egyértelmű. Ezúttal úgy a gyulafehérvári püspök, mint a bukaresti szóvivő is ugyanazon a napon reagált. Vajon miért ennyire gyorsan? Valószínűleg azért, mert a fejesek egyáltalán nem fogadták kegyeikbe ezt a papot, nem vetette alá magát teljesen nekik, sőt zavaróan híres volt, ami nemcsak jelentős jövedelmet hozott neki, de több ezer hívő valósággal imádta, olyan sokan érkeztek hozzá az egész országból, hogy hetekkel előre helyet kell foglalni. Egyfajta Boca 2 (Arsenie Boca hajdani karizmatikus szerzetes – szerk. megj.). A főnökei elismerték, hogy már korábban is hibázott és van egy függőben lévő ügye.

Ha megfosztják papi tisztségétől, akkor lázadás lesz a BOR-ban, mint a tanacui eset nyomán („ördögűzés” közben halálra kínoztak egy apácát a moldvai Tanacuban lévő kolostorban – szerk. megj.), amikor a csőcselék a gyilkossággal vádolt apát mellé állt. Nem kizárt, hogy a pap más, kánonjog alá nem tartozó mozgalmakban folytatja majd a tevékenységét, csak mondom. A megkérdezett hívők nem adtak hitelt a vádaknak, sőt tagadták azokat, hangot adva annak, hogy mindhalálig kitartanak e szent mellett.

Ezt a ténynek tűnő dolog és a hit közötti mentális konfliktust, amennyiben létezik, Festinger társadalompszichológus a kognitív disszonancia elméletével magyarázta. Arról van szó, hogy a nyilvánvaló tények ellenére feszültség jelenik meg egy adott személy gondolkodásában, ha két egymásnak ellentmondó és egymást kizáró vélemény alakul ki benne. De az egyén ilyenkor a neki leginkább megfelelőt választja ki még akkor is, ha az irracionális és az önmanipulálás egyik formáját jelenti. Azt fogja mondani, például, hogy „a felvételek hamisítottak, nem hiszünk nekik, a pap szent ember”.

2015-ben egy másik, Amerikában székelő román püspök ellen nem megfelelő szexuális viselkedés miatt folyt vizsgálat. Érdemes kiemelni, hogy bár román, mivel Amerikában él, e püspök felettese közleményt adott ki, melyben megemlítette a vizsgálatot és még valamit: a püspököt felmentették hivatalos feladatai teljesítése alól. Íme, mégiscsak lehetséges! A homoszexuális viselkedésre vonatkozó szóbeszédek az ő esetében is már régóta léteztek.

Itt érdemes kihangsúlyozni Florin Iaru úr megjegyzését, melyet nem fogok kommentálni:

A feslett nő öle című könyvben, melynek szintén egy pap a szerzője, két, már elhunyt püspök homoszexualitásáról jelennek meg részletek, akik közül az egyiket pedofiliával vádolják. Csak a könyvben.

A Google tele van hasonló esetekkel, miközben ennél jóval kevesebb, amúgy kötelező reakció található – sajnos – valamelyik Egyházi Konzisztórium döntése alapján. Azt szeretném hozzátenni, hogy ha a tisztelt Koalíció mindenképpen a családot akarja védelmezni és támogatni, akkor nagyon sok komoly tennivalója lehetne, ha szeretné, sok akciót, gyakorlati projektet, vagy közpolitikát hajthatna végre, melyekkel ténylegesen támogathatná a működési zavaros családokat: amelyekben jelentős a szegénység, az erőszak és az alkoholizmus. Nem pedig néhány ember, polgár ellen kellene harcolniuk, akik – őket idézve – szintén Isten fiai.

Magukat homoszexuálisnak valló püspökök a világ más egyházaiban

Az Episzkopális Egyház Általános Konvenciója már 1976-ban kimondta, hogy a homoszexuális személyek Isten gyermekei, akiknek teljes körű és a többi személyével egyenlő joguk van a pasztorális szeretetre, elfogadásra és gondoskodásra és az Egyház támogatására. Az Anglikán Egyház tanítása a házasságot a heteroszexuális pároknak tartja fenn, a papoknak pedig engedélyezi, hogy élettársi kapcsolatokban éljenek.

2003-ban Gene Robinson amerikai püspök volt egyike az elsőknek, akik nyilvánosságra hozták a homoszexualitásukat. 2006-ban, Nagy-Britanniában Jeffrey John neves pap, a St. Albans dékánja, két lépésre attól, hogy püspökké vált volna (Readingben, majd Southwarkban), bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített Grant Holmesszal, elismerve, hogy 30 éve kapcsolatban él vele.

2016-ban 14 – amúgy házas – homoszexuális pap bíztatta anglikán püspökeiket arra, hogy foglaljanak állást a homoszexualitás kérdésében. Ami az egyesült királyságbeli püspököket illeti, Nicholas Chamberlain anglikán püspök szintén 2016-ban hozta nyilvánosságra homoszexualitását. A barátok, mint ahogy a szélesebb közvélemény számára, ez szinte egyik esetben sem volt újdonság. Ez valószínűleg számos romániai esetre is érvényes. Amire szintén nagyon intelligens módon rámutat Florin Iaru:

Nemi aktus egy kiskorúval – 2 és 7 év közötti börtönbüntetés

Rendkívül súlyos dolog, ha a felettesek tudták és tudatosan maradtak passzívak. Ha elhallgatják az esetleges szexuális visszaéléseket, a kiskorúakkal folytatott nemi aktusokat, legyen szó akár szemináriumi diákokról, templomba járó vagy kolostorba vonuló fiatalokról, akár társadalmilag és gazdaságilag hátrányos családból származó, manipulált, megfélemlített fiatalokról, mindazok a szervezeten belüliek cinkossá válnak, akiknek tudomásuk van ilyesmiről vagy akár csak hallanak róla, de nem jelentik.

Engem a következő példátlanul súlyos dolog érdekel. A kiskorúakkal folytatott nemi aktusok, főleg úgy, hogy ezekben az esetekben bizalmi viszonyról, a felnőtt hatalmi helyzetéről és a kiskorú sebezhetőségéről van szó, ahogy azt a büntetőtörvénykönyv is rögzíti!

A büntetőtörvénykönyv 220. cikkelye vonatkozik a kiskorúval folytatott nemi aktusra, rögzítve, hogy egy felnőttkorú által egy 15 és 18 év közötti kiskorúval folytatott tett (nemi aktus) 2 és 7 év közötti börtönnel és bizonyos jogok gyakorlásának tilalmával büntetendő, ha:

b) a kiskorú a tettes gondozásában, védelmében, nevelésében, őrzésében vagy kezelésében áll, vagy ez utóbbi visszaélt a kiskorúval szembeni elismert bizalmi vagy tekintélyi helyzetével, vagy ez utóbbi rendkívül sebezhető helyzetével, melynek oka valamilyen lelki vagy testi fogyatékosság, vagy valamilyen függőségi helyzet.

A hangfelvételen pénzről is szó esik. Az új büntetőtörvénykönyvben nem találtam – a jogászok talán majd tisztázzák számomra ezt a kérdést – szabályozást arra az esetre, ha a nemi aktusra valamilyen haszon ígéretével kerül sor, ahogy az a régi büntetőtörvénykönyv 198. cikkelyének 3. bekezdésében szerepelt: ha egy ellentétes nemű, 18. életévét be nem töltött személlyel létrehozott – bármilyen természetű – nemi aktusra a tettes által az áldozatnak közvetlenül vagy közvetve ígért vagy adott pénzösszeg, vagy más haszon nyomán került sor, a büntetés 3 és 12 év közötti börtön és bizonyos jogoktól való eltiltás.

Bízom benne, hogy az állam szervei hivatalból eljárást indítanak, amikor gyanú merül fel! Abban is, hogy nem maradnak közömbösek a kiskorúak bármiféle szexuális visszaélések miatt elszenvedett traumáival szemben, akkor sem, ha azokat egyházi személyek követik el! Bízom benne, hogy a fiatalok elég erősek lesznek, képesek lesznek jelenteni, támogatást kapnak és feljelentést tesznek. Nem tudják elképzelni, hogy milyen hosszú távú traumákat okoznak ezek a gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélések az emberi lélekben. Más esetekben az állam bíróságai, valamint az egyház vizsgálószervei és vezetői határozottan és drasztikusan felléptek!

Ferenc pápa: Kik vagyunk mi, hogy ítélkezzünk fölöttük!

Egyrészről a canterbury-i érsek 2016 januárjában bocsánatot kért az Anglikán Egyház által az LMBT-közösségnek okozott „sebek és fájdalom” miatt.

Ferenc pápa 2016 júniusában azt állította, hogy az Egyháznak bocsánatot kell kérnie a meleg személyektől, mert kitaszította és megsértette őket. A Katolikus Egyház katekizmusa kimondja, hogy nem szabad diszkriminálni a homoszexuális személyeket, hanem tisztelni kell őket és pasztorális testvériségben kell velük élni. Kik vagyunk mi, hogy ítélkezzünk felettük?

Másrészről a pápa számos alkalommal nulla toleranciát hirdetett a katolikus egyházi személyek által világszerte elkövetett szexuális visszaélésekkel szemben és kifejezte szégyenkezését a legalább 2000 kivizsgált szexuális visszaélés miatt és tett még valamit: találkozott a szexuális visszaélések áldozataival, akiket meghívott a Vatikánba, de tiszteletben tartotta az identitásukat.

Utolsó kérdésem: mikor fog a BOR bocsánatot kérni és mikor fogja nyilvánosságra hozni a szexuális visszaéléseket, hiszen nem tévedhetetlen ő sem, de a papjai és a püspökei sem?