// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Románia

A PSD-ben tilos igazat mondani!

// HIRDETÉS

És ha valaki mégis megteszi, legyen ő bármilyen párthű, levágják a fejét.

Egy kis hűhó kerekedett ki abból az interjúból, melyet Eugen Teodorovici úr a múlt hét közepén adott a Digi 24 tévéadónak.

Nem azért, mintha a volt PSD-elnök (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és miniszterelnök Victor Pontához közeli személynek ismert Teodorovici úr valamiféle hallatlan támadásokat intézett volna El Lider Maximo, vagyis Liviu Dragnea úr ellen. Egy mérnököcske ellen, aki Románia teljhatalmú urának képzeli magát és Nicolae Ceauşescu egyfajta alteregójaként viselkedik. Vagy azért, mert Teodorovici úr aláásta volna Mihai Tudose kormányfő tekintélyét, akármilyen kevés is az, akinek tiszteletbeli tanácsadója már csak néhány óráig volt azután, hogy válaszolt Claudiu Pândaru és Florin Negruţiu pontosan célzott kérdéseire.

Nem, szó sincs róla.

Teodorovici úr merészelt nagyon gyakran megjelenni a tévében (halálos bűn!),

hangosan gondolkodni, jogos dolgokat felvetni, igazságokat elismerni.

Mint például azt, hogy Ionuţ Mişa úr, a Tudose-kormány pénzügyminisztere egy sor nem helyénvaló kijelentést tett. Vagy azt, hogy semmilyen formában nem indokolt egy megastadion Alexandriában (Liviu Dragnea származási helye, Teleorman megyeszékhelye – a szerk.). Vagy azt, hogy az Egyház bevételeire adót kellene kivetni, mert végre az Egyháznak is fel kellene fognia, hogy a XXI. században élünk.

Szó se róla, az Egyház, bármelyik felekezetről lenne is szó, nagyon jól ismeri az érdekeit és azt, hogy miként kell azokat a XXI. század gazdasági normáinak megfelelően kezelnie. Hiszen különben miként lehetne magyarázni – például – Vád, Felek és Kolozs Érsekségének nemrégi nyilvános bejelentését, hogy Electrica-részvényeket vásárolt? És ez csak egy a BOR SA (Román Ortodox Egyház „Részvénytársaság” – a szerk.) kereskedelmi műveleteiből, melynek Igazgatótanácsát maga Dániel pátriárka vezeti. A fentebbi példához csak azért folyamodtam, mert kézenfekvő volt, hiszen én magam is „haszonélvezője” vagyok annak az elektromos áramnak, melyet az a cég szolgáltat, melynek részvényeit most már az említett Érsekség is birtokolja. Következésképpen a saját bőrömön érzem a szolgáltatások minőségét és azt, hogy miként lehetett maximális profitot kisajtolni a fogyasztók rovására. A számlabefizetési pénztárak előtti sorok hossza több mint releváns.

Nincs kétségem afelől, hogy a sokak által jó közgazdásznak tartott Eugen Teodorovici úr nemcsak ezeket a dolgokat ismeri részletekbe menően, hanem azt is,

mekkora nemcsak a BOR, hanem a többi romániai felekezet vagyona is.

Volt pénzügyminiszterként és abban a minőségében, mellyel az interjú készítésekor rendelkezett, ugyanez a Teodorovici úr a lehető legjobban tudta, milyen rosszul áll az ország költségvetése és milyen égető a kormányon lévők számára, hogy túlélési megoldásokat találjanak. Márpedig ezek egyike egy ilyenfajta adó lenne.

De Klaus Iohannis elnök vagy Liviu Dragnea úr Teodorovici kijelentésével kapcsolatos kritikáitól függetlenül nem hiszem, hogy az Egyházra kivetett adóval kapcsolatos javaslat volt Tudose kormányfő tiszteletbeli tanácsadója on the spot leváltásának oka.

Eugen Teodorovici úr igazat mondott, amikor szembeszállt Sevil Shhaideh kormányfő-helyettes pántlikázott döntésével, aki óriási összeget engedélyezett egy megastadion felépítésére Teleorman fővárosában. Márpedig, ha valaki

olyan igazságokat ismer el, melyek nem tetszenek a párt fejesének, akkor ezért a tisztségével fizet meg a PSD-ben.

Vasárnap, a TVR1 Claudiu Lucaci által készített Ultima ediţie (Utolsó kiadás – a szerk.) című műsorában a művelődésügyi és nemzeti identitási miniszter, Lucian Romaşcanu úr mindenféle szónoki gyakorlatokat végzett. De végül az interjú készítője által sarokba szorítva Romaşcanu úrnak el kellett ismernie, hogy a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt – Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) januártól, kormányra kerülésétől vasárnapig, július 16-ig semmit sem tett a Nagy Egyesülés Centenáriumának megünnepléséért. Romaşcanu úr még azt is elismerte, hogy fel akarják számolni a Centenáriumi Főosztályt.

Ha ezt követően Romaşcanu úr nem vetette volna be elismert szóművészi tehetségét, akkor egyáltalán nem kizárt, hogy a műsor során elismert igazságok neki is az állásába kerültek volna.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS