A perjámosi „Haulik”-templom titkai
Bizarr történetek lengik körül a templomot. Bár eleve már az bizarr, ahogy ma ott áll, eredeti kontextusa nélkül.
Temes megye egyik legérdekesebb épített műemléke kétségtelenül a Temesvártól 50 kilométerre lévő Perjámoson (Periam, Perjamosch) található templom.
Itt épült fel a zágrábi püspök (valójában érsek – a szerk.), Várallyai Haulik György, a Katolikus Egyház bíborosa nevét viselő monumentális templom. Építése csaknem 10 évig tartott, mert a munkálatok 1847-ben, kevéssel az 1848–1849-es magyar forradalom kitörése előtt kezdődtek. Az 1856-os felszentelésen Haulik püspök is részt vett. A templomra azért volt szükség, mert 1845-ben svábokat telepítettek Perjámosra.
A templom freskóit Josef Proksch festette élő modellekről: a község akkori személyiségeiről. A templom 38 méter hosszú és 39 méter széles, a szokványos tető helyett pedig egy fából készült tartószerkezeten nyugvó kupolája van! A kupola a második legnagyobb a bukaresti Román Athéneum 22 méter átmérőjű kupolája után.
A legenda szerint
a templom építésze bizarr módon lett öngyilkos,
ugyanis éppen az első ima közben vetette le magát a tetőről. Állítólag azért tette, mert az épület akusztikája nem volt a legjobb a templomban tartott orgonakoncertek számára.
A jelenlegi Perjámos déli részét Haulikfalvának nevezték, és 1900-ban 1.258 római katolikus (németek és magyarok), négy görög-katolikus, 28 ortodox és 17 református lakta.
Perjámosnak és Haulikfalvának 1910-ben 5.348 lakosa volt, ebből 4.309 német, 468 magyar és 287 román. Bánság és Románia egyesülése után Perjámosban nagyjából ötezren laktak, ebből 450 román volt.
1992-ben a 6.572 lakosból 5.429 román, 598 cigány, 324 német és 157 magyar volt.
A templomot a római katolikus közösség számára építették, de a Perjámost alapító németek távozása után lecsökkent a katolikusok száma, e felekezetnek mára már csak a lakosság 7,3 százaléka tagja.
A Római Katolikus Püspökség
a Görög-katolikus Egyház kezelésébe adta a „Haulik”-templomot.
A legutóbbi népszámlálás szerint a lakosságnak csak 1,29 százaléka görög-katolikus felekezetű. De a római katolikusoknak van egy másik templomuk is Perjámoson, melyet a XVIII. században építettek 1772-ben (Nepomuki Szent Jánosnak szentelték), így nem volt elég hívük két templomhoz. A „Haulik templomnak” Gheorghe Ardelean a papja.
A templom homlokzatán a háromszögbe foglalt figyelő szem látható, mindkét elem a három alakot öltő, mindent látó és mindent tudó Istent jelképezi.
A latin felirat Szűz Máriának, a templom oltalmazójának állít tiszteletet: „Védelmed alá sietünk mind, Istennek szent anyja.”
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Tanulságok egy még le sem zajlott választás kapcsán
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Megtalálták a két eltűnt kislányt
Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.
Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében
Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.
Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket
Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
