// 2024. december 3., kedd // Ferenc, Olívia
Románia

A nép és a saját hatalma iránti gyűlölet

// HIRDETÉS

A román társadalom egyik jelentős gondja a demokratikus hagyományok hiánya. És ez meg is látszik a választottain.

Mit tanulhatunk a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) elleni vádak ügyéből? Ha a demokráciát a nép hatalmaként lehet meghatározni, akkor nem minden nép szereti a saját hatalmát. Úgy tűnik, egyes nemzetek eltökélten meg akarják magukat fosztani a politikai rendnek ettől a típusától.

Hogyan lehetséges, hogy a társadalom egy része egy büntetőügyekkel teli politikai osztály uszítására széttépné a DNA vezetőjét, holott mérlege igazolja, hogy nemcsak az intézménye, hanem ő maga személyesen jelenti a konkrét reményt egy igazi demokráciára?

Miként lehetséges, hogy ilyen körülmények között – az elnökön és a főügyészen kívül – ennyire kevesen sietnek Laura Codruţa Kövesi segítségére?

Az erre a kérdésre adott válasz nemcsak Romániát és egy bilincsbe vert ország szomorúságát érinti,

mely nem fogja fel, hogy újra fogoly lett. Hanem egyes régi jogállamok hiányosságait is, melyek jó sok éve állnak a lehető legváltozatosabb szélsőséges és terrorista mozgalmak ostroma alatt.

A német kémelhárító szolgálatok legújabb jelentése nemcsak az iszlámista terrorizmussal foglalkozik, hanem az Oroszországból és a kommunista Kínából kiinduló, folyamatosan erősödő demokrácia elleni támadásokkal is, a kibernetikaiakat is beleértve. Ez a jelentés lényegében egy kicsit túlságosan is fellengzősen állítja azt, hogy a német demokrácia „még nincs veszélyben” ahhoz, hogy teljes mértékben hihető legyen.

Márpedig azzal egyidejűleg, hogy az észak-koreaiak az éppen az Amerika nemzeti ünnepén végrehajtott provokatív interkontinentálisrakéta-indítással jelezték az AEÁ-nak a kommunista nukleáris támadással szembeni sebezhetőségét, Jürgen Trittin környezetvédő, volt német miniszter Németország és a kommunista Kína közötti közeledés mellett szállt síkra. A Schröder-kormány, melynek ez a balos tagja volt, szintén egy amerikaiakkal történő szakítás és egy Oroszországhoz való közeledés felé terelgette Németországot. Miközben Oroszország, a kommunista Kínával együtt, az észak-koreai totalitárius tömeggyilkosok védelmezője.

Mintha a demokratikus értékek már csak akkor lennének fontosak, ha az amerikai elnökről van szó,

míg Oroszországot és a kommunista Kínát észbontó módon sokkal elhanyagolhatóbb veszélynek tartják, mint azt, amit a tengerentúli demokráciában Donald Trump elnöksége képvisel. Márpedig Trittin hozzáállása nem elszigetelt jelenség, hanem egy olyan Amerika-ellenes késztetés kifejeződése, mely a német választási kampányokban rendszeresen magával ragadja a politikusokat.

Van valamilyen kapcsolat ezek között a kor divatjaihoz, nevezetesen a németek által Zeitgeistnek nevezetthez történő folyamodással megmagyarázhatatlan inadekvációk között? 

Szerintem van, és ez az európai demokratikus hagyományokban meglévő hiányosságokból fakad, melyek alapvetően gyengébben gyökeresedtek meg a kollektív tudatban, mint az angolszászok.

Az már rég kiderült, hogy

a modernizálással szembesülő román társadalom egyik jelentős gondja a demokratikus hagyományok hiánya volt.

A 20-as, 30-as évek egyes művelt krónikásai, akik ideológiailag maguk is időnként ingadozók, de ugyanakkor a nyugati demokrácia jó ismerői is voltak, mint például az író Mihail Sebastian, rávilágítottak a politikai rend jelentős, rendszerszerű kisiklásaira. Például a két háború közötti korszak választási kampányai során rendszeresen kirobbanó erőszakos cselekményekre.

A királyi diktatúra, a legionárius és antonescui fasizmus, valamint a kommunizmus és a posztkommunizmus csak tovább súlyosbították a helyzetet. Ráadásul a régi hiányosságokhoz újabbak hatásai adódtak hozzá, melyek a nyugati antidemokratikus viselkedések importjából származtak. Például a „progresszió”, a relativizmus és a politikai korrektség ideológiája nevében legitimáltak. Íme, ezért kezdett a jelenkori Romániában beteljesületlen célkitűzésnek tűnni a demokrácia meggyökeresedése.

Ez magyarázza azt, ahogy

a Romániában hatalomra került maffiaszerű oligarchia megdöbbentő hatékonysággal képes alkalmazni nemcsak a sajtó egy részét és a trollokat,

de ártatlan, ám politikailag analfabéta egyéneket is, hogy hiteltelenítsenek bárkit és bármilyen intézményt, aki/amelyik ragaszkodik a jogállamiság megvédéséhez. Ezt mutatja a sajtó, a hivatalosságok és a közvélemény jelentős részének viselkedése a DNA ellen rendszeresen kirobbantott összehangolt támadásokra.

Szinte mindig ugyanazokat a régi csorbákat melegítik fel újra és fogyasztják hamar, amelyek a DNA-vezető állítólagos hatékonysághiányára és állítólagos önkényes és átpolitizált modus operandi-jára vonatkoznak. Bizonyítatlan vagy könnyen megcáfolható vádakról van szó, tekintettel a korrupcióellenességnek a DNA és SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.) közötti együttműködés CCR (Alkotmánybíróság – a szerk.) parancsára végrehajtott megszüntetésével történt kiheréléséig elért ragyogó mérlegére.

Ebben a helyzetben azonban nem a román korrupcióellenesség történelmének átírására tett kísérlet a fontos, hanem az, hogy mennyire bejönnek a közvéleménynél bizonyos támadások, az a könnyedség, mellyel magukévá teszik a legaljasabb ostobaságokat, valamint a legidiótább, vagy ügyesen kidolgozott, tényekkel szembemenő gonoszságokat is. Minden alkalommal, amikor elindítanak egy-egy médiarohamot és trolltámadást a DNA vezetője ellen, mindig légiószámra akadnak naivak, akik képesek elhinni a hazugságot és boldogan bekapcsolódni azok rágalmazásába és lejáratásába, akik bár elismerik, hogy Kövesi sem tökéletes vagy pótolhatatlan, mégis bátorkodnak nyíltan kiemelni jelentőségét és hozzáértését.

Márpedig nem kellene titoknak lennie, hogy intézményi szempontból a DNA a legmegfelelőbb válasz arra a hibára, mellyel az szembesül, aminek

jogállamnak kellene lennie, de mára nem egyéb, mint egy bűnöző, plagizáló és büntetőügyesekből álló parlament által vezetett ország:

a magas szintű korrupcióról van szó. Ennek kiirtása nélkül nem lehet sem mindenki számára elérhető szabadság, sem biztonság vagy jólét, csak egy korrupt elit számára.

Nem véletlen, hogy ez az elit megpróbálja lebontani a demokráciát azzal, hogy az utóbbi védelmének gépezetében kulcsfontosságú intézmény vezetője ellen összpontosítja támadásait, közismert lévén, hogy semmi sem destabilizál erősebben és nem fegyverez le hatékonyabban, mint egyes vezetők jogtalan leváltásai. Márpedig a jogtalanság jogtalanságot szül. Az ehhez a nevüket adók elleplezésére pedig bekapcsolódnak az oligarchia mankurtizálódott televíziói és trolljai. Mivel magyarázható a sikerük? A rozoga demokratikus hagyományokkal rendelkező, a bármiféle igazságtalansággal szembeni hatékony felháborodásban edzetlen társadalom manipulálás iránti nyitottságával.

Macron francia elnök minapi nyilatkozata mutatja, hogy milyen problémás lehet egy hagyomány viszonyulása a modernitáshoz és a versenyképességhez. Az új államfő többször is arra kérte honfitársait, hogy „ne szégyelljenek pénzt keresni”, amit, persze, keményen a szemére is vetettek, ugyanis az egalitarista és szindikalista-kommunista hagyományokkal rendelkező Franciaország nem olyan ország, ahol jó szemmel néznék az egyéni sikert, ha ilyenfajta kijelentésre volt szükség.

Románia szintén holmi siralmas kollektivista és meritokráciaellenes hagyományoknak való adózással kompenzálja

az erős demokratikus szokások hiányát, ami az egyéni sikert szégyenletessé, az olyan szégyenletes dolgokat pedig, mint például az állampárttól való függés, egy brazil méretű siker előfeltételévé teszi (Liviu Dragneá PSD-elnököt eltitkolt brazíliai érdekeltségekkel vádolják – a szerk.).

E téren forradalomra van szükség. Ahogy azt James Madison hajdanán magyarázta, Amerika alkotmánya nem ér többet annál a papírnál, amire írták, ha azt nem hitelesíti azok egyetértése, akiknek szól. A román demokráciával is nagyjából ez a helyzet. Két fityinget sem ér, ha a nép nem szereti. Hiszen a demokráciának és a jogállamiságnak ahhoz, hogy felépíthetők és hosszú távon tartósak lehessenek Romániában, nemcsak a DNA elengedhetetlen. Hanem a konszenzuális elfogadása is.

És a francia-német vezetésű Európának? Gyors axiológiai kiigazításra.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nincs megállás Erdélyben
Főtér

Nincs megállás Erdélyben

Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás
Krónika

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás

Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon
Székelyhon

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon

Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján
Krónika

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján

A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD
Székelyhon

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD

Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS