Ha ezt Ion Luca Caragiale látta volna, élete nagy szatíráját írta volna meg.
Néhány nappal ezelőtt (július 11-én – a szerk.) csaknem 1.000 román és ugyanannyi Pruton túli moldovai találkozott a bukaresti Egyetem (Universităţii) téren,
Itt találkozott a moldovai pátosz a bukarestiek vitakedvével.
Egy hete 1.000 fiatal indult el Moldova Köztársaságból egy olyan menetelésen, mely összekötötte Chişinăut Bukaresttel. A Moldova fővárosa és Iaşi közötti szakaszt gyalog tették meg. A fiatalok Iaşi-ból vonattal indultak Bukarestbe. Útjukat a románok túláradó öröme kísérte. A moldovaiak minden városban, ahol megálltak, a románokkal együtt elénekelték és eltáncolták az egyesülés hóráját.
A Pruton túliak csoportját szombaton 14:00 óra körül több száz bukaresti várta. Az Egyetem téren gyülekeztek háromszínű zászlókkal és egyesüléspárti feliratokkal. Ennek ellenére a várakozás feszültségekkel is járt. A Bukarestbe tervezett muzulmán mecset ügye veszekedéshez vezetett a „băsişták” és a „pontások” között. Az idősebbek más okot találtak a heves vitatkozásra:
Ezen kívül tüzes vita alakult ki arról is, hogy hova lett az Elisabeta Rizea mellszobrára szánt pénz, melyet a Scânteia-ház előtt kellett volna felállítani. De a legfeszültebb pillanat az volt, amikor az Egyetem téren megjelent egy csoport, melynek tagjai a Népi Mozgalom Párt (PMP) jelképeivel ellátott pólókat viseltek. Bár Eugen Tomac vezette őket, aki Moldova Köztársaságból származik és elhivatottan küzd az egyesülésért, a dühös tömeg azonnal elkergette a PMP-seket: „Az egyesülés miatt jöttünk ide, nem azért, hogy ti kampányoljatok. Azért jöttetek, hogy szétverjétek nekünk ezt az egészet? Ha nem távoztok, akkor megtesszük mi!”, kiabálta egy nagyon vehemens hölgy. Azt is felvetették, hogy a PMP-sek fordítsák ki a pólójukat, hogy ne látsszon a felirat. Végül a PMP-sek egy félreesőbb helyre, az Intercontinental szálloda környékére vonultak.
A besszarábiaiak megérkezése feledtette gondjaikat a románokkal.
„Ez történelmi pillanat, testvérek!”, kiáltozták a tömegben. A rendőrség nem volt képes kezelni a helyzetet, amikor a románok és besszarábiaiak a Nemzeti Színház előtti úttesten találkoztak. A házigazdák foszlós török kenyérdarabokkal fogadták testvéreiket. Egy idős hölgy a besszarábiaiakat kereste, mert vett néhány perecet és szét akarta osztani őket, de csak azoknak, akik beszédmódjukkal bizonyították, hogy besszarábiaiak.
Aztán elénekelték a „De avem sau nu dreptate, Eminescu, Eminescu să ne judece!” („Igazunk van-e, vagy sincs, Eminescu, Eminescu ítélje meg!” – a szerk.). Majd összefogózkodtak és eltáncolták az egyesülés hóráját. Az Egyetem térről mind elindultak a Parlament épületéhez, majd a Cotroceni-palotához. A kapun nem tudtak túljutni, mert a parlamenti képviselők vakációznak. A Parlament tagjai közül csak a független Remus Cernea csatlakozott a csoporthoz. Klaus Johannis már reggel bejelentette, hogy nem lesz Bukarestben és nem tudja a Cotroceni-palotában fogadni a tüntetőket, de teljes szívéből támogatja őket. Ennek ellenére a menetelőket beengedték a Cotroceni-palota udvarára és lehetővé tették számukra a Cotroceni-múzeum meglátogatását. A PSD-elnökségéről a Facebookon keresztül lemondó Victor Ponta is kifejezte szimpátiáját a menetelést kezdeményező fiatalok iránt.
„Nagyon meghatónak tartom a fiatalok által Chişinăutól Bukarestig megtett utat. Sajnos, nem leszek az országban és nem fogadhatom őket a Cotroceni-palotában, de biztosak lehetnek benne, hogy tényleg nagy örömmel tettem volna. Klaus Johannis, Románia elnöke.”
„Úgy vélem, hogy a Prut mindkét oldalán élő románoknak közös sorsuk van (melyet a történelem igazságtalansága többször is megszakított)! Kifejezem személyes csodálatomat e fiatalok és a mai gesztusuk iránt! Victor Ponta, Románia kormányfője.”
Romániában, a Pruton túli kormányok habozásai ellenére, egyre több híve van a Moldova Köztársasággal való egyesülés gondolatának. Az Inscop Research által az Adevărul megrendelésére készített egyik felmérés szerint, a románok 62 százaléka egyetért az egyesüléssel.
Moldova Köztársaságban e témában nem készültek hiteles felmérések, de a tavalyi év végi moldovai parlamenti választás a legjobb barométer. A Romániával egyesülést egyértelműen támogató pártok által elért szerény eredmények alapján könnyen megjósolható, hogy ha esetleg népszavazást tartanának, nem győzne a Romániával egyesülést szorgalmazó változat.
„Mi fogjuk végrehajtani a román nép egyesülését. Ez a legnagyobb eredmény, amiben részünk lehet, és mi fogjuk azt megcsinálni! Anatol Ursu, a Moldova Ifjai civil mozgalom elnöke.”
A bukaresti találkozó előtti napon több ezer, a Prut mindkét oldaláról származó román gyűlt össze a Iaşi megyei Ungheni településen, egy új virághíd-ünnepségen. Az eseménnyel a Moldova Köztársaság és Románia közötti híres, 1990-es virághídról emlékeznek meg, amellyel a két országot jelképesen egyesítették. A résztvevők délig a határtelepülésen megrendezett folklórműsort tekintették meg. „Ezek a fiatalok a lelkükben hordozzák az egyesülési vágy lángját, és a románok minden támogatására szükségük lesz, hogy azt égve hozzák Cotroceni-be! Gyertek, románok, üdvözöljétek a Prut túloldaláról érkező testvéreiteket! Most nagyobb szükség van rátok, mint valaha!”, mondta George Simion, a Cselekvés 2012 elnöke és az unionista párti megmozdulás egyik kezdeményezője.
Fotó: Cristian Delcea
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.