// 2024. november 26., kedd // Virág
egyesülés

A moldovai nyelvről, a politikán túlmenően

// HIRDETÉS

Amikor a román nyelv egységéről beszélnek a román unionista politikusok, megfeledkeznek arról, hogy a moldovaiak esetleg nem így gondolják.

Talán nem kellene könnyedén túllépni azon, hogy a „moldvai nyelv” régebbi a „román nyelvnél”, ami egy általában figyelmen kívül hagyott dimenziót kölcsönöz a chişinău-i vitának.

A Moldovai Köztársaságban a hivatalos nyelvről folyó vita nem hagyhat figyelmen kívül egy olyan történelmi tényt, ami fontosabb, mint hinnénk.

A Prut baloldalán lévő román tartomány lakói létrejöttüktől mostanáig megszakítás nélkül a „moldvai nyelvet” beszélték.

Az is tény, hogy a moldvai és a román nyelv egy és ugyanaz (kis regionális különbségektől eltekintve), de nem lenne szabad megfeledkeznünk a hagyomány erejéről. De maga a szavak hangzása is olyan mélységgel és megszokottsággal rendelkezik, amivel az egyenértékű kifejezés, a „román nyelv” nem, azon egyszerű okból, hogy fiatalabb. Következésképpen az erről a témáról Chişinău-ban vagy Bukarestben vitatkozó politikai szereplőknek nem kellene megfeledkezniük arról, hogy nemcsak két politikai fogalomról van szó (államiság vs. egyesülés Romániával), hanem elsősorban két szóról, az egész alig-alig sugalmazott és gyakran nehezen meghatározott értelmezési töltetükkel együtt.

Dimitrie Cantemir egy évszázaddal azelőtt, hogy Oroszország elcsatolta Besszarábiát, elkészítette Moldva leírását, mely egy nyelvre vonatkozó részt is tartalmaz, melyet valószínűleg minden iskolás ismer, főleg a moldovaiak: „Azok, akik azt mondják, hogy a latin nyelv a moldvai nyelv igazi anyja, ezt ezekre alapozzák” és ezután néhány, a kijelentés alátámasztására szánt történelmi és nyelvészeti érv következik. De a lényeg az, hogy a helyi idiómának „moldvai nyelv” és nem „román nyelv” volt a neve, és alig két évtizednyi megszakítással a mai napig az maradt.

Nagyon jól ismertek e vita politikai mozgatórugói és most nem ezekről van szó. Bennünket a hagyomány mozgatórugói érdekelnek, és kapcsolatuk az újjal.

A régi mindig is rendelkezik a megszokottság előnyével, bensőséges, úgy is mondhatnánk, hogy „belülről” jön,

míg az új mindig is idegen és közömbös, „kívülről” érkezik, és gyakran ellenségesnek tűnik. A kereszténységnek a kezdeti időszakban egy egész sor pogány szokást kellett magába olvasztania, melyeket beillesztett az ünnepei közé, belülről átalakítva azokat, a külső látszatokat mégis megőrizve. Az új éppen azért álcázta magát réginek, hogy átvehesse melegségét és megszokottságát. A régi rásimul az ember „formájára”, míg az új még merev és érdes.

Ezért elképzelhető, hogy az új terminológiával szembeni fenntartás vagy akár ellenállás nemcsak egy geopolitikai preferencia, hanem a régi dolgokhoz való kötődést is kifejezi, mint például egy házhoz, egy bútordarabhoz vagy a számtalan járókelő léptei által simára csiszolt útburkolati kövekhez. A „moldvai nyelv” rendelkezik az idő patinájával és a régóta használt dolog puhább vonalaival, míg a „román nyelv” olyan, mint egy frissen szerzett és kevésbé kezelhető tárgy. És akkor miért mondana le az ember a régi dolgokról, ha erre nincs feltétlenül szükség?

Ám ennek a nyelvről szóló történetnek az a legkényesebb része, hogy

a Prut baloldalán lévő Moldovában beszélt idiómának megvan a maga bája, melynek nyoma veszhet egy egyesítő reform következményeként.

A „moldvai nyelv” – hogy megmaradjunk a konvenciónál – (még) mindig tartalmaz egy csomó régebbi lexikális vagy nyelvtani formát, vagy olyan dialektusi aspektusokat, melyek az iskolai oktatás által kifejtett kiegyenlítő nyomás miatt eltűntek a most beszélt román nyelvből, még a Prut jobboldalán lévő Moldvában is. A Chişinău-ban használt írott nyelv tökéletesen megegyezik a bukarestivel, de a Besszarábiában beszélt nyelv még mindig rendelkezik olyan sajátos rezonanciákkal, melyek könnyen elveszhetnek a metropolisz nyelvének nyomása alatt.

Végül nem tudjuk megakadályozni ezeket a fejleményeket, melyek eltüntetik majd a helyi sajátosságokat, főleg ott, ahol nem támasztja azokat alá elég érv, de legalább figyeljünk oda azokra és tanúsítsunk nagyobb empátiát egy olyan világ iránt, mely természetes módon begörcsöl bizonyos visszafordíthatatlan veszteségek előérzetére.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS