A gyűlések, találkozók, kiskapuk, szájkarate-meccsek ideje lejárt. Európának döntenie kell. Vagy történelemmé válik.
Erről van szó, bármennyire nehéz is elismernünk az igazságot: Európa néhány olyan politikai vezető miatt süllyed el, akik képtelenek voltak megbirkózni a helyzettel, csak mímelték a döntéshozatalt és nem volt bátorságuk felelősséget vállalni saját, nagy ünnepélyességgel aláírt és aztán szinte azonnal a szemétkosárba hajított, relevancia nélküli papírok stádiumában maradt döntéseikért.
Emlékezzenek a 2015-ben hetente megtartott összejövetelek, tanácsi ülések és csúcstalálkozók sorára, az emberiség és Európa sorsáért való aggódásukban ünnepélyes arcot vágó miniszterekkel, majd állam- és kormányfőkkel, aztán az Európai Parlament sürgősséggel összehívott üléseire. Minden alkalommal arról tájékoztattak minket, hogy eldöntötték, megszavazták a minden esetben véglegesnek mondott megoldást és hamarosan láthatjuk majd az eredményét.
Azt mondták akkor: bizakodjatok, európai adófizetők, biztonságban vagytok, minden rendben van és meglátjátok, hogy egymás után eltűnnek a kockázati tényezők! Európa egységes, a politikai döntéshozók pedig teljes mértékben teljesítik kötelességüket.
Pontosan ezekkel az érvekkel szavazták meg, például, az euroképviselők a Bizottság két sürgősséggel megfogalmazott javaslatát annak a 160.000 migránsnak az elosztásáról, akik akkor (de jelenleg is) az exodus által leginkább sújtott néhány országban tartózkodtak. Az állam- és kormányfők szintén aláírták az Európai Tanács erre vonatkozó döntését, miután a belügyminiszterek – nagy nehezen – megfogalmaztak egy kompromisszumos szöveget.
A konkrét eredmény? Eddig a pillanatig, mondta múlt héten Dimitrisz Avramopoulosz, „csak 272 személyt telepítettek át, a menekültek válsága pedig tovább súlyosbodik. 2016 elején nem tapasztaltunk téli szünetet, ugyanis a téli ünnepek idején és az év elején
Egyre több tagállam vezet be határellenőrzést a belső határokon; az isztambuli terrorista támadás, mint ahogy a máshol korábban történtek arra emlékeztetnek minket, hogy a terrorizmus globális fenyegetés és az alapvető értékeinket, az emberiességünket célozza meg. Meg akar osztani bennünket. Kritikus pillanatban vagyunk, amikor az egységünk a tét – akkor is, amikor a menekültek válságáról van szó és akkor is, amikor a biztonságunkról beszélünk. Európa keresztúthoz érkezett. Ha a Schengen-övezet összeomlik, ez az európai projekt végét fogja jelenteni”.
Politikailag helyes. Realista. Akárcsak Merkel asszony figyelmeztetései, aki nemrég, egy mainzi gazdasági fórum alkalmával és azzal a profin és hosszasan gyakorolt ártatlan arccal, amilyet csak egy hivatala gyakorlása közben lévő nagy politikus tud magára ölteni, azt jelentette ki (a Die Welt szerint), hogy:
„Sebezhetőek vagyunk, mert még nincs rend, ellenőrzés, bármi, amit ezen a téren szeretnénk… Az euró és a mozgásszabadság közvetlenül össze vannak kötve, senki sem állíthatja, hogy létezik a közös pénz úgy, hogy ugyanakkor nincs meg a határ egyszerű átlépésének lehetősége.”
Persze, de a mostani helyzetben teljesen másra van szükség, mint általánosságokra, melyek kitűnően elmentek a hajdani sajtókonferenciákon, amikor minden „stratégiai tervezés” és az esetleges megelőző törvényhozási és operatív lépésekről szóló vita volt.
Hiszen a helyzet a következőképpen néz ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) néhány napja közzétett jelentése szerint, mely a 2016. január 14-én frissített adatok alapján mutatja be a 2015-ös exodus összképét:

Az Európába érkezettek összesítésével, a származási országok részesedésével együtt nagyon pontos képet kaphatunk arról, mi történt ezekben az év elejei napokban, ha megnézzük a Bulgárián, Cipruson, Spanyolországon, Görögországon, Olaszországon és Máltán keresztül érkezettek összesített számát:



Az Európai Bizottság 2016-ra vonatkozó becslése szerint
ami – egyes források szerint – meglehet, hogy csak a minimális szintje lesz annak a jövőbeni exodusnak, melynek felerősödéséhez hozzájárulhat majd a harcok folytatódása az iraki és szíriai frontokon, de az a feszültségnövekedés is, ami most fegyveres konfliktusokban és számos terrorista cselekményben törhet ki Fekete Afrika és a Magreb térségében.
Ebben a helyzetben Európa megpróbál védekezni, amennyire és ahogy képes. Az a gond, hogy ez a fajta védekezési forma nagyon lassan, sőt, a brüsszeli bürokratikus mechanizmusok méretét nem ismerők számára hihetetlenül lassan épül ki. A minden egyes cikkelyért, vagy alpontért folytatott végtelen konzultálások, az egész folyamat újrakezdése, ha érdemi ellenvetések vannak, egyes tagállamok küldöttségei részéről oda vezet, hogy államaik – logikusan – elkezdik gyorsuló ütemben lezárni a határaikat és egyre alaposabb ellenőrzéseket vezetnek be.
Mindeközben arra várnak, hogy legyen valamilyen eredményük a korábban eldöntött politikáknak, főleg a leginkább érintett határoknál tervezett híres hot spot-ok telepítésének, ahova csaknem 1.000 Frontex-szakértőt küldtek. De ugyanakkor egy becslést is – és ezt a legkényesebb dolog elvégezni – a jelenlegi menekültkérelmi szabályokkal már összeférhetetlennek talált személyek visszatoloncolására vonatkozó lépésekről (Emlékeztetek arra, hogy a Bizottságnak márciusban egy egész felülvizsgált törvénycsomagot kell bemutatnia ezzel kapcsolatosan.) Ez nagyon fontos, mert nemcsak Németországban (de, például, Finnországban is) nő az elégedetlenség egyes migránsok, főleg a fiatalok tűrhetetlen viselkedése miatt, akik folyamatosan bántalmazzák a helybélieket és eleve nagyon nehéz gondnak bizonyulnak ahhoz képest, amit egyesek gyors társadalmi integrációs politikának képzelnek.
Mert e terület szakértői szerint a pakisztáni példát hamarosan olyan más országok is követhetik, melyekkel az EU visszafogadási megállapodásokat remél aláírni, ahogy azt a La Valetta-i csúcs záródokumentumában tervként rögzítették. Pakisztán ugyanis bejelentette „a visszafogadási és reintegrációs program ideiglenes felfüggesztését”, amiről a pakisztáni Szövetségi Nyomozó Ügynökség döntött és azonnal hatályba lépett. Ennek megfelelően a pakisztáni Belügyminisztérium közvetlen, esetről esetre történő döntése nélkül egyetlen olyan menekültet sem fogadnak, aki különleges sürgősségi útlevéllel érkezik, ami óriási kudarc az EU számára, ugyanis a tagállamok hatóságai kénytelenek felfüggeszteni az összes erre az időszakra tervezett visszatoloncolást.
Ezért aztán, nyilvánvalóan, sürgős tárgyalások kezdődnek a Schengen-térségre érvényes szabályok (és főleg a dublini megállapodások) módosításáról. Mert úgy tűnik, hogy a mostani szabály (nevezetesen az, hogy legfeljebb hat hónapra lehet határellenőrzéseket bevezetni) legalábbis elavulttá vált, az új tárgyalási dokumentumokban még csak nem is hivatkoznak rá, helyette a tagállamok ilyenfajta lépések bevezetésének jogáról beszélnek, amikor azt szükségesnek tartják, egy saját kockázatelemzés alapján, melyet aztán indokolásként az európai hatóságok (vagyis a külső határoknál zajló operatív együttműködést kezelő európai ügynökség) elé terjeszthetnek.
Európa túléléséről van szó. De a helyes kérdés a következő lenne: melyik Európáé? A válaszon nagyon sürgősen el kellene gondolkodniuk a politikusainknak, amikor majd befejezik az otthoni sárdobálást és a felkészülést arra az egyetlen dologra, mely igazán motiválja őket, az idei választások utáni tisztségeik bebiztosítására. De nehogy akkor már túl késő legyen.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Fotók: adevarul.ro
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.