// 2025. január 1., szerda // Újév, Fruzsina
egyesülés

A magyar optánsok ügye: A pénzt akarják még egyszer a magyarok? Vagy a földet?

// HIRDETÉS

Nem baj, ha össze-vissza beszélünk. Nem baj, ha keverjük a szezont a fazonnal. Fő, hogy rúgjunk egyet a magyarokon. Kábé így lehet röviden jellemezni a patrióta román sajtót.

Több mint 1000 rendkívüli dokumentum került a román történetírás keze ügyébe a román–magyar kapcsolatokról. Egy professzorokból álló, dr. Codrin Munteanu által vezetett csoport

feltárt és lemásolt néhány száz, a magyar optánsok perére vonatkozó dokumentumot a francia külügyminisztérium diplomáciai irattárából.

A megfelelő kritikai és bevezető szöveggel kísért dokumentumkötet pontos címe Procesul optanţilor unguri. Mărturii documentare din arhivele ministerului afacerilor externe al republicii franceze (A magyar optánsok pere. Dokumentációs beszámolók a Francia Köztársaság Külügyminisztériumának irattárából – a szerk.).

Dr. Codrin-Dumitru Munteanu, a honvédelmi minisztérium főtitkára (és volt Kovászna megyei kormánymegbízott – a szerk.) mellett szintén szerkesztői feladatokat vállalt két neves egyetemi professzor, dr. Dorel Buşe és dr. Daniel Ghiba, akik emblematikus oktatói az I. Károly Nemzeti Védelmi Egyetemnek (UNAp). Két 780 oldalas, a Stefadina kiadó által kiváló minőségben megjelentetett kötetről van szó.

Miért fontos ez a két kötet, a három aláíró iránti nagyrabecsülésemen kívül? Főleg most, a Centenáriumi Évben!

El kell ismernem, hogy nem nagyon ismertem a témát. Csak azután tudtam meg többet, hogy a Titulescu Akadémia egyik akadémiai konferenciája után Adrian Năstase professzor – mondhatnak róla bármit, de kultúr- és könyvszerető ember – átadta nekem Constantin Cutcutache Un mare conflict internaţional: optanţii unguri ai Transilvaniei şi reforma agrară din România (Nagy nemzetközi konfliktus: Erdély magyar optánsai és a romániai agrárreform – a szerk.) című könyvének hasonmás kiadását, mely 1931-ben jelent meg először, Titulescu előszavával.

Néhány, egy újságcikkhez illően nem-akadémikus sorban megpróbálom elmagyarázni, mi a helyzet ezekkel az optánsokkal. Az „optáns” kifejezés azokra az erdélyi magyar származású, vagy magukat magyarnak valló lakosokra vonatkozott, akik a trianoni szerződés után nem fogadták el a román állampolgárságot.

Erdélyben 367 „optánsról” van szó, akik a mezőgazdasági és erdőterületek csaknem 80 százalékát birtokolták.

1921-ben földreform következett (erről és az optánsokat érintő következményekről, magyar szemszögből itt lehet olvasni – a szerk.). Erdélyben 539 694 személy kapott birtokot, ebből 369 000 román és 87 426 magyar volt. Az erdélyi nagy földbirtokosok nemzetközi bíróságokhoz fordultak. Miután elutasították a román állampolgárságot és a magyar mellett döntöttek, azt követelték, hogy rájuk ne vonatkozzon a kisajátítás, Magyarország és a nemzetközi szervezetek támogatását követelve. A perek elhúzódtak. 1923-ben, a párizsi román-magyar vegyes bíróságon 250 agrárper zajlott 130 millió aranyfrank értékben; Frigyes és József főhercegek két pere 160 millió aranyfrank értékben; 185 tisztviselői per 1 800 000 aranyfrank értékben; 10 vasúttársasági per 40 millió aranyfrank értékben; 13 haditermeléssel kapcsolatos per 15 millió aranyfrankért; 6 ezüst-lefoglalási per 120 000 aranyfrank értékben; 9 hadi rekvirálási per 433 000 aranyfrankért; 9 egyéb per 388 000 aranyfrankért; egy vasútforgalmi társasági per 700 000 lejért és 2 006 205 aranykoronáért.

Románia a zseniális Nicolae Titulescu segítségével megnyerte a pereket, de kártérítéseket is fizetett.

A párizsi döntőbíróság arra kényszerítette a román államot, hogy kártérítést fizessen Magyarországnak és a magyar optánsoknak, aranyban. Az egyik svájci (Bázel) bankban nyitott Agráralapon keresztül több mint 100 tonna tiszta, 24 karátos aranynak megfelelő kártérítést fizettek ki.

Nos, íme, miért fontos ez a dokumentumkötet. Dr. Dorel Buşe és dr. Daniel Ghiba professzorok gondoskodásából, akik szó szerint a francia archívumokban aludtak, és dr. Codrin Munteanu koordinálásával elmagyarázhatjuk az egész világnak, hogy az úgynevezett grófoknak (az eredeti szövegben a magyar elitre pejoratívan használt „grof” és a grófi rang román megfelelője, a „conte” kifejezés is szerepel – a szerk.), báróknak, huszároknak nem volt igazuk az aberráns visszaszolgáltatási követeléseikben. A román állam (mint mindig, ostobán jóságos lévén) már rég kifizette, amit ki kellett fizetnie. Tehát

a Centenárium alkalmából pofa súlyba a visszaszolgáltatandó földek ügyében.

Hány visszaszolgáltatást akarnak? Újra fizetnünk kellene?


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A faültető – tizenharmadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A szintetizátor az első igazán új hangszer az emberiség történetében

Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?

A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok

A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megvan az elnökválasztás új időpontja, Georgescu viszont lazán megnyerte volna az eredetit – hírek szombaton
Főtér

Megvan az elnökválasztás új időpontja, Georgescu viszont lazán megnyerte volna az eredetit – hírek szombaton

A rendőrök pedig csak karácsonykor 8,5 tonna petárdát és tűzijátékot koboztak el.

A román külügy szerint magyar diplomata nem ajándékozhat történelmi atlaszt Nagy-Magyarország térképével
Krónika

A román külügy szerint magyar diplomata nem ajándékozhat történelmi atlaszt Nagy-Magyarország térképével

Nagy-Magyarország térképeit is tartalmazó történelmi atlasz miatt tiltakozik a román külügy, amit Magyarország állandó NATO-nagykövete adott ajándékba a katonai szervezet több tagállama képviselőjének.

Nem mind hizlal, ami sertéshús – csütörtöki hírek
Főtér

Nem mind hizlal, ami sertéshús – csütörtöki hírek

Rendőrautóba csapódott egy Porsche, a sofőr elhagyta a helyszínt. Karácsonykor került rendőrkézre két Belgiumban bujkáló két román szökevény.

Éjszakai baleset Székelyudvarhely és Farkaslaka között
Székelyhon

Éjszakai baleset Székelyudvarhely és Farkaslaka között

Egy tehergépjármű és egy személyautó ütközött össze vasárnapra virradóan Székelyudvarhely és Farkaslaka között, többen kórházba kerültek.

Jövőre megszűnnek a munkavállalók adókedvezményei
Krónika

Jövőre megszűnnek a munkavállalók adókedvezményei

Jövőre nő az osztalékadó és megszűnnek az IT-szektor, az építőipari, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat munkavállalóinak adókedvezményei – derül ki a kormány pénzügyi intézkedéseit tartalmazó úgynevezett salátarendelet tervezetéből.

Az AUR kihasználta azt, ami az RMDSZ-nek nem fontos
Székelyhon

Az AUR kihasználta azt, ami az RMDSZ-nek nem fontos

A romániai magyar önkormányzatok mindennapjaiban a sport abszolút utolsó helyen szerepel – véli Szondy Zoltán. Az FK Csíkszereda elnöke szerint a román önkormányzatoknál ez épp fordítva van.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

A faültető – tizenharmadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A szintetizátor az első igazán új hangszer az emberiség történetében

Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?

A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok

A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.

// HIRDETÉS