// 2024. október 22., kedd // Elod
Románia

A jobboldalnak vízióra van szüksége, nem egységre

Egyáltalán nem elég, ha valaki PSD-ellenes. Ennél valamivel több kell a szavazók megnyeréséhez.

A PNL júniusi kongresszusának közeledtével újra megjelennek olyan felhívások, melyek szerint a 2019-es elnökválasztásra készülve a „jobboldal egységére” van szükség. Ezt, mint szinte mindig, Valeriu Stoica, a volt liberális elnök kezdte, aki arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy a „jobboldal” elveszítheti az elnökválasztást a PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) baloldal jelöltjével szemben. Stoica mindig ugyanazzal érvel, és úgy tűnik, ez annyira mélyen gyökerezik a tényekben, hogy ellene küzdeni olyan lenne, mintha a nyilvánvalósággal hadakoznál. A nyilvánvalóság pedig azt mondja, hogya jobboldal mindig megnyerte a választást, amikor összefogott. Ennek alátámasztására példaként az 1996-os választást hozzák fel, amikor a Demokratikus Konvenció megnyerte a parlamentit, jelöltje, Emil Constantinescu pedig az elnökválasztást, továbbá a 2004-est, amikor az Igazság és Igazságosság Szövetség (ADA) és Traian Băsescu a parlamentit és az elnökválasztást is megnyerte, a 2014-esről már nem is beszélve, amikor a PNL–PDL felállással Iohannis lett az elnök. Stoica érvelése azon alapul, hogy Romániában több jobboldali szavazó van, mint baloldali, következésképpen már az is elég, ha a „jobboldali” pártok egyesítik erőiket.

Megkockáztatva, hogy lehangolom azokat, akik most újra elővették a témát, azok a tények, melyekre a jobboldali egység érve támaszkodik, rozogábbak, mint amennyit ők hajlandók elismerni. Először is egyáltalán

nem igaz, hogy a jobboldal minden alkalommal győzött, amikor egységes volt.

A jobboldal 1992-ben is egységes volt, a Demokratikus Konvenció mégis elvesztette a választást, 2004-ben pedig az ADA valójában elvesztette a parlamenti választást és Traian Băsescura volt szükség, aki bevetette az erkölcstelen megoldást, vagyis a parlamenti többség létrehozásához átcsábította Dan Voiculescu pártját, aminek a mai napig fizetjük a következményeit. Következésképpen a jobboldal politikai egysége nem mindig biztosította a győzelmet, ellenkezőleg. Ellenpéldákként lehet felhozni 2008-at, amikor külön-külön, sőt egymással szemben állva, a PDL (Demokrata-Liberális Párt – a szerk.) és a PNL több mint 50 százalékot szereztek, illetve 2016-ot, amikor „egységesen”, az új PNL formájában alig érték el a 20 százalékot. Valószínűleg ez a legerősebb ellenérv azzal a tézissel szemben, hogy „egységben az erő”. Tényszerűen nem így van.

De még ennél is tovább mehetünk és akár azt is ki merjük jelenteni, hogy azt soha nem is biztosította. A jobboldali egység előnyei mellett felhozott összes esetben – 1996, 2004, 2014 – elnökválasztás is zajlott a parlamentivel párhuzamosan, nem kizárólag parlamenti, mint 2014-ben. E tekintetben ugyanilyen jogosan mondhatjuk azt is, hogy ezeken a választásokon a jobboldal győzelme az elnökjelöltnek és a választások körülményeinek volt köszönhető. Az a tény, hogy legalább egy alkalommal – a 2009-es választáson – a „jobboldal” jelöltje a politikai „jobboldal” megosztottsága ellenére győzött – a második fordulóban a PNL Mircea Geoanát támogatta –, nagyobb súllyal nyom a latba utóbbi, mint előbbi érv mellett.

Meglehet, hogy két esetben – 2004-ben és 2014-ben – a jobboldal egysége irreleváns volt, a győzelemnek pedig inkább az ellenfelek voltak az okai, pontosabban sokkal inkább

a PSD-s jelölt kudarca számított, mint az „egységes jobboldal” stratégiái.

A PSD 2004-ben Adrian Năstasét, egy fejedelmi aspirációkkal bíró jelöltet indított, aki arról álmodozott, hogy ő lesz majd az uralkodó, akit az egész korrupt kamarillájával együtt megválasztanak, 2014-ben pedig ugyanez a PSD egy veszélyesen instabil, gyógyíthatatlan hazudozó és tekintélyelvűségre hajlamos jelöltet indított Victor Ponta személyében. Valójában eddig ennek a két elemnek – korrupció és diktatórikus hajlamok – a kombinációja temette el a PSD összes jelöltjét Ion Iliescu óta és nagyon nagy esély van arra, hogy a következőnek is ez lesz a sorsa, ha a PSD Liviu Dragneát indítja. Biztosak lehetünk abban, hogy ha Liviu Dragnea jelölteti magát, akkor Klaus Iohannis nyugodtan várhatja a második mandátumát, függetlenül attól, hogy egységes lesz-e a jobboldal, vagy sem. A jobboldali pártoknak csak annyit kell majd tenniük, hogy elég embert biztosítsanak a szavazatszámláláshoz és megbizonyosodjanak arról, hogy a PSD nem csalja el a választást. Másképp mondva, a jobboldal egysége, néhány logisztikai részletkérdésen kívül, semmilyen szerepet sem fog játszani a következő választás alkalmával, bárki lesz is a PNL elnöke. Az egyetlen forgatókönyv, melyben a PSD-nek lehetne bármilyen esélye, az lenne, ha – például – az USR (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) nagy ismertséggel és hírnévvel rendelkező saját jelölttel osztaná meg a PSD-ellenes szavazatokat. Ez az egyetlen változat, melyben lenne bármilyen értelme „jobboldali egységről” beszélnünk, szigorúan PSD-ellenes frontként értelmezve.

Egyesek azt állítják, hogy

az egységes jobboldalhoz nem elegendő a PSD-ellenesség.

Ha a PSD-ellenesség olyanok államfővé válásának megelőzését jelenti Romániában, mint Năstase, Ponta vagy Dragnea, akkor a PSD-ellenesség több mint elegendő. De ha olyan kormányzati alternatívát is kínálni akarsz, mely nem ér véget a közvélemény pfujolása közepette zajló szakításokkal, botrányokkal és politikai ellenségeskedésekkel egyetlen választási ciklus után vagy még hamarabb, akkor valamivel többre van szükséged. Egy igazán jobboldali vízióra. A korrupcióellenesség, az igazságszolgáltatás és más hasonlók nem számítanak, mert a preambulum részét képezik és ezért nem elegendőek szavazók megnyeréséhez. A jobboldalnak olyan előremutató stratégiára van szüksége, mely meggyőzi a románokat arról, hogy annak végén szabadabbak, jómódúbbak és védettebbek lesznek, nem pedig a PNL, USR, PMP (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) és ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetség – a szerk.) politikai egységére. És nem Orbanra, Buşoira, Băsescura vagy Tăriceanura van még szüksége, hanem olyanokra, akik képesek szenvedéllyel és hitelesen képviselni ezt a víziót.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Az idei ősz leghidegebb reggelére ébredt Székelyföld
Székelyhon

Az idei ősz leghidegebb reggelére ébredt Székelyföld

Székelyföld-szerte fagypont alá csökkent a hőmérséklet vasárnapra virradóan, a leghidegebbet – mínusz 8,2 Celsius-fokot – ezúttal is Csíkszeredában mérték – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.