Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
A Cotroceni palotában bemutatták be a Képzett Románia, elképzelés és stratégia 2018–2030 című projektet. A szervezés nagyon jó volt, az egész országból érkezett válogatott hallgatósággal. A kérdés a következő: milyen hatása lesz projektnek az oktatás későbbi fejlődésére? Egy sor cikkben elemezni fogom a „Képzett Románia” projektet. Ezúttal csak az általános keretet, melyben a projekt megjelenik, illetve azt, hogy milyen esélye van lendületet adni az oktatás jó irányú megváltozásához.
2007-ben kaptuk meg a Mircea Miclea által vezetett, a mostani helyzethez hasonlóan független szakértőkből álló elnöki bizottság jelentését. (A Mircea Miclea volt oktatási miniszterrel az új tratégia kapcsán készült interjút itt olvashatják – a szerk.) Egy ilyenfajta kezdeményezés megvalósításához a következő kötelező lépések szükségesek:
1. Egy elképzelést és stratégiát tartalmazó dokumentum.
2. Elsődleges jogszabályok (Nemzeti Oktatási Törvény).
3. Másodlagos jogszabályok: kormányhatározatok, miniszteri utasítások, módszertanok, szabályzatok és hasonlók.
4. Az oktatásban követett új út szellemének és betűjének szakértők, tanárok, szülők, diákok általi befogadása, a kezdeményezés újdonságával kapcsolatos összes aspektus tisztázása.
5. A megtett szakaszok értékelése, visszacsatolás, módosításokat igénylő szegmensek átrajzolása.
Legalább erre az 5 szakaszra van szükség az oktatási és szakképzési rendszerek átalakítására vonatkozó eljárás sikeréhez.
A Miclea-projekt esetében a harmadik szakaszig jutottak el a 2007–2012 időszakban. Funeriu miniszter 2011-ben dolgozta ki a Nemzeti Oktatási Törvényt, melyet felelősségvállalással fogadtak el. Az sem tökéletes (nem oldja meg a tanrendi architektúrát, a tanárok differenciált bérezését, a diákok iskolai fejlődésének értékelését és egyebeket), de mindenképpen előrelépés. A Ponta–Andronescu vezetésű szociáldemokrata rezsim 2012-ben legalább 100 sürgősségi kormányrendelettel eltorzította a Nemzeti Oktatási Törvényt, melyek teljesen megváltoztatták a kidolgozása alapjául szolgáló értelmet, elképzelést és érveket.
Nagyon kicsi. A politikai osztályt megosztó paranoiás széthúzás, a koncepciók és a menedzseri filozófia, az elvek és az értékek közötti szakadék nem hagy nekünk túl sok reményt arra, hogy ezúttal másképp lesz. Andronescu asszony azt mondja, hogy 2019 márciusáig három oktatási törvényt fog kibocsátani, melyeket a parlament 2019 júniusában fogad majd el. Részletes közviták nélkül, a bér- és a nyugdíjtörvények esetében is működtetett elv szerint: mi jobban tudjuk, mi kell Romániának, ti csak figyeljetek és hajtsátok végre az általunk elfogadott törvényeket. Ráadásul Liviu Dragnea nagyon jól felfogta ezt a helyzetet, amikor a PSD 2018. márciusi kongresszusán kijelentette:
„Romániának kétségbeesetten be kell hoznia azt a három évtizedet, amikor az oktatási reform kudarcot vallott.” Továbbá: „Románia elsősorban azért puskázta el az oktatási projektjét, mert politikailag széttöredezte. Nem tudtunk végigvinni egy szilárd és egységes, azoknak az államoknak a példáiból ihletett projektet, melyeknek ez sikerült. Inkább azt választottuk, hogy minden kormányváltáskor blokkolunk, változtatunk, visszatérünk és kísérletezünk. Ezt tudatosítva meg kell értenünk, hogy az oktatásnak pénzre van szüksége és egy civilizált országban az oktatásba befektetett pénz a legjobb üzlet.”
Ugyanez az Andronescu asszony vehemensen bírálta a Miclea–Funeriu reformot és saját oktatási törvénykönyvet készített elő a Funeriu-törvény lecserélésére. Szerencsére akkor nem tudta végigvinni a tervét, de most – valószínűleg – sikerülni fog.
Egy oktatási projekt érvényessége 12–15 éven belül derül ki. Észbontó dolog évente vagy 2-3 évente módosítani az oktatás irányát, melynek árát az egész társadalom fizeti meg.
Sajnos, nem adok túl sok esélyt az új „Képzett Románia” projekt folytatásának. Legalábbis addig nem, amíg a totális széthúzás uralja a politikai osztályt, mely kisszerű célokat állít középpontba és nem a társadalom általános érdekeit.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.