Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
A Cotroceni palotában bemutatták be a Képzett Románia, elképzelés és stratégia 2018–2030 című projektet. A szervezés nagyon jó volt, az egész országból érkezett válogatott hallgatósággal. A kérdés a következő: milyen hatása lesz projektnek az oktatás későbbi fejlődésére? Egy sor cikkben elemezni fogom a „Képzett Románia” projektet. Ezúttal csak az általános keretet, melyben a projekt megjelenik, illetve azt, hogy milyen esélye van lendületet adni az oktatás jó irányú megváltozásához.
2007-ben kaptuk meg a Mircea Miclea által vezetett, a mostani helyzethez hasonlóan független szakértőkből álló elnöki bizottság jelentését. (A Mircea Miclea volt oktatási miniszterrel az új tratégia kapcsán készült interjút itt olvashatják – a szerk.) Egy ilyenfajta kezdeményezés megvalósításához a következő kötelező lépések szükségesek:
1. Egy elképzelést és stratégiát tartalmazó dokumentum.
2. Elsődleges jogszabályok (Nemzeti Oktatási Törvény).
3. Másodlagos jogszabályok: kormányhatározatok, miniszteri utasítások, módszertanok, szabályzatok és hasonlók.
4. Az oktatásban követett új út szellemének és betűjének szakértők, tanárok, szülők, diákok általi befogadása, a kezdeményezés újdonságával kapcsolatos összes aspektus tisztázása.
5. A megtett szakaszok értékelése, visszacsatolás, módosításokat igénylő szegmensek átrajzolása.
Legalább erre az 5 szakaszra van szükség az oktatási és szakképzési rendszerek átalakítására vonatkozó eljárás sikeréhez.
A Miclea-projekt esetében a harmadik szakaszig jutottak el a 2007–2012 időszakban. Funeriu miniszter 2011-ben dolgozta ki a Nemzeti Oktatási Törvényt, melyet felelősségvállalással fogadtak el. Az sem tökéletes (nem oldja meg a tanrendi architektúrát, a tanárok differenciált bérezését, a diákok iskolai fejlődésének értékelését és egyebeket), de mindenképpen előrelépés. A Ponta–Andronescu vezetésű szociáldemokrata rezsim 2012-ben legalább 100 sürgősségi kormányrendelettel eltorzította a Nemzeti Oktatási Törvényt, melyek teljesen megváltoztatták a kidolgozása alapjául szolgáló értelmet, elképzelést és érveket.
Nagyon kicsi. A politikai osztályt megosztó paranoiás széthúzás, a koncepciók és a menedzseri filozófia, az elvek és az értékek közötti szakadék nem hagy nekünk túl sok reményt arra, hogy ezúttal másképp lesz. Andronescu asszony azt mondja, hogy 2019 márciusáig három oktatási törvényt fog kibocsátani, melyeket a parlament 2019 júniusában fogad majd el. Részletes közviták nélkül, a bér- és a nyugdíjtörvények esetében is működtetett elv szerint: mi jobban tudjuk, mi kell Romániának, ti csak figyeljetek és hajtsátok végre az általunk elfogadott törvényeket. Ráadásul Liviu Dragnea nagyon jól felfogta ezt a helyzetet, amikor a PSD 2018. márciusi kongresszusán kijelentette:
„Romániának kétségbeesetten be kell hoznia azt a három évtizedet, amikor az oktatási reform kudarcot vallott.” Továbbá: „Románia elsősorban azért puskázta el az oktatási projektjét, mert politikailag széttöredezte. Nem tudtunk végigvinni egy szilárd és egységes, azoknak az államoknak a példáiból ihletett projektet, melyeknek ez sikerült. Inkább azt választottuk, hogy minden kormányváltáskor blokkolunk, változtatunk, visszatérünk és kísérletezünk. Ezt tudatosítva meg kell értenünk, hogy az oktatásnak pénzre van szüksége és egy civilizált országban az oktatásba befektetett pénz a legjobb üzlet.”
Ugyanez az Andronescu asszony vehemensen bírálta a Miclea–Funeriu reformot és saját oktatási törvénykönyvet készített elő a Funeriu-törvény lecserélésére. Szerencsére akkor nem tudta végigvinni a tervét, de most – valószínűleg – sikerülni fog.
Egy oktatási projekt érvényessége 12–15 éven belül derül ki. Észbontó dolog évente vagy 2-3 évente módosítani az oktatás irányát, melynek árát az egész társadalom fizeti meg.
Sajnos, nem adok túl sok esélyt az új „Képzett Románia” projekt folytatásának. Legalábbis addig nem, amíg a totális széthúzás uralja a politikai osztályt, mely kisszerű célokat állít középpontba és nem a társadalom általános érdekeit.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Továbbá: egy tönkretett közlekedési lámpa javítása hónapokba telik, addig mindenki vigyázzon magára. És valaki elégette a szemetét s vele szinte egy egész erdőt.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
A Kolozsvár közeli Magyarlétán helyezik örök nyugalomra Mihai Alettát, akit a járdán gázolt halálra egy személygépkocsi a kincses város központjában hétfőn. A szörnyű baleset mélyen megdöbbentette a lakosságot.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.