A magyar politikusnak csak magyar érdekei lehetnek, olyanok, amelyek a magyar közösség érdekeit szolgálják.

A Kelemennek aláíró 270, mind a Szilágyit támogató 217 ezer magyar polgár megérdemli, hogy a magyar jelöltek nyilvánosan, egymással is ütköztessék érveiket.

Ebéd után aztán eljön a vacsora ideje, s ez kínálta a nap meglepetését. Ugyanis még tartott a láthatatlan tüntetőkkel zajló avatás, amikor közölték: Orbán Viktort vacsorára várja a fővárosba Traian Băsescu.

A nemzetpolitika nem jelentheti azt, miszerint egyetlen központból, például Budapestről megmondják, hogy mindenhol mi a teendő.

Mind­annyian a magyar szabadságért harcoltak. Azért a szabadságért, melynek kivívásáért nekünk is küzdenünk kell.

Milyen szép lett volna: román szélsőségesek együtt tüntetnek a magyar kozmopolitákkal!

Az emberek mozgási szabadságát azonban sem adóbehajtási, sem más megfontolásból nem lehet korlátozni.

Erdély és a Bánság ismét leszakadni látszik Romániáról. Legalábbis a választási preferenciák alapján.

Gyalázat! A CFR edzője elárulta a román (futball)államot!

Victor Ponta és a PSD nem a két kormány szintjén felmerült nézeteltérések feloldásában, az elhidegült államközi viszony enyhítésében, hanem a konfliktusgerjesztésben érdekelt.

Az egykori Securitatéból kinőtt SRI nem kispályás sem alkalmazottjai száma, sem a finanszírozás szempontjából.

Nem csupán magyar, de német, osztrák, szerb és horvát is volt közöttük, ezért meddő minden kései igyekezet, hogy magyar nacionalistáknak tüntessék fel őket. Pedig megpróbálják ma is Aradon és a bukaresti parlamentben is, ahol a legvéresebb szájú soviniszták egyenesen „romángyilkolóknak” neveznék őket.

Mert a mindenkori társadalmak egészséges struktúrájának alappillére a diplomás ember – feltéve, ha tudást és tartást csatol az egyetemi oklevél mellé.

Egyszerre abszurd és tragikomikus, hogy egyesek éppen abban a városban tüntetnek a magyar kormányfő ellen, nacionalistának bélyegezve őt, ahol a városvezetés éppen felmossa a magyarokkal a padlót.

A mai középiskolások – a jövő olvasói – ma (valamilyen furcsa félreértés folytán) nem hallanak Szabédi Lászlóról, Sütő Andrásról, Székely Jánosról, Bözödi Györgyről, Nyirő Józsefről, Ignácz Rózsáról.

Az erdélyi magyar politikai erők az autonómiához való viszonyulás mentén oszthatók két részre: kurucokra és labancokra; radikálisokra és mérsékeltekre; az elvi és kijárásos politizálás híveire; autonomistákra és kollaboránsokra.

Szembe­tűnik, hogy a tucatnyi éve elkezdett s csigalassúsággal haladó észak-erdélyi autópálya ügyét mellőzik.