Ünnepek és ünneprontók

„Közel 200 ezren kérték felvételüket a választói névjegyzékbe, ami azt jelenti, a szavazati joggal rendelkező külhoni magyarok majdnem hatvan százaléka kíván élni eme állampolgári jogával (az 550 ezer újonnan honosított állampolgár közül 110 ezer kiskorú, mintegy 80 ezren pedig rendelkeznek magyarországi lakcímmel). Jelentős ez az arány akkor is, ha például az erdélyi magyaroknak a romániai parlamenti választásokon tapasztalt szavazókedvéhez viszonyítjuk (2012-ben Háromszéken például 40 százalék körüli volt a részvételi arány!).

Persze, ez még félsiker, hiszen a regisztráció után a következő próbatétel maga a levélben szavazás, mely újszerűsége miatt kihívás, de technikai akadályok is adódhatnak, ha nem cselekszünk időben – a héten már elkezdik postázni a szavazólapokat, de ahhoz, hogy voksunk odaérjen a választások időpontjáig, mielőbb vissza is kell küldeni. Nem biztos tehát, hogy eredményhirdetéskor is ennyire magas részvételi arányt jegyezhetünk, de az biztosnak tűnik, hogy nem áll fenn a „fordított december 5-e” veszélye, és az elszakított nemzetrészeken élő magyarság nem fordít hátat az anyaországnak.
Ünnepünk azonban akkor teljesedhet ki igazán, ha fél szemmel figyelünk a szolgálatos ünneprontókra is – mert vannak ilyenek. Az például a mai napig nem világos, hogy miután ismét összeborultak Gyurcsány Ferenccel, a magát baloldalinak nevező tábor végül miként viszonyul a kettős állampolgárság intézményéhez, illetve a külhoni magyarok szavazati jogához."