Papp Attila ZsoltMit kaptunk 2014-től?
Temetni jöttem, nem dicsérni. Mármint az óévet.
A helyzet ugyanis az, hogy akár örülünk neki, akár nem, úgyis eltelt, vagyis most múlik pontosan. Újszülöttnek persze minden vicc új, mi pedig újszülöttek vagyunk az erdélyi magyar sajtóprérin, amelynek – mint minden prérinek – megvannak a maga törvényei. A téma olykor szó szerint az utcán, pontosabban a téren, a Főtéren hevert, vicces fejlemények is akadtak, nevettünk rajtuk, de néha csak félszájjal, kínunkban vagy az illendőség kedvéért.
Most például, ahogy feltekintek a laptop képernyőjéről, elég viccesnek tűnik a Szent Mihály templom tetőzetére kivetített hatalmas, tiritarka La mulți ani! (Boldog újévet!) felirat, megelőlegezendő a főtéri szilveszteri pezsgőfürdőt. Amire készülünk mi is, mindenáron koccintani szeretnénk Emil Bockal, de nem most szándékszunk megkérdezni tőle, hogy áll a városháza peres ügye a kétnyelvű feliratok ügyében.
" target="_blank">békésen ücsörög.
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Fall Sándor
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Varga László Edgár
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Sólyom István
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Szántai János
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
