// 2026. október 22., csütörtök // Elod
Fancsali Ernő Fancsali Ernő

Másodrangú állampolgárok, magyarok

// HIRDETÉS

Lassan az erdélyi magyarok többségének két állampolgársága van, két másodrangú. A magyar érthető is, hiszen nem élünk Magyarországon, tehát nem lehet egyforma elbánást elvárni. A román már húsba vágó kérdés.

(Külön)Vélemény

Szerző: Fancsali Ernő
2014. július 15., 08:17

„Itt élünk sok-sok generáció óta, csak a határ ment el felettünk, az alkotmány egyenlő jogokat ír elő, kicsit mégis kevesebbnek vagyunk elszámolva. Kevesebbnek mint a színrománok. Nem érvényesülhetünk anyanyelvünkön, hogy egyenlők legyünk egyszerre két nyelvet kell megtanulnunk, nem lehetünk a titkosszolgálat tagjai mert nem vagyunk megbízhatóak, ez alól kivételt képeznek a Bukarestbe teljesen beépült gyászmagyarjaink, az érettségin többet kell teljesítenünk egy megmérettetéssel, igazából a nyelvkérdés egész életünkben végig kísér, sok helyen már csak a származásunk miatt nem vehetjük fel a versenyt román társainkkal, mert csak románokat alkalmaznak. A társadalom szintjén az előítéletek miatt, a fanatizáló történelemoktatás miatt vagyunk elnyomva. Nem ismerik el, jogunkat az itt tartózkodásra, bérlőként tekintenek ránk. Hamis, mitológiára épített identitásuk nem tűr meg minket, Mongóliába küldenének vagy Budapestre. Mintha ez ilyen egyszerű volna, mintha átírhatnák történelmünket. El vennék azt a jogunkat is, hogy ismerjük múltunkat. Ilyen esetben a demokrácia és jogállam pilléreibe kapaszkodhatnánk. A demokráciát azonban ki is húzhatjuk, mert egy agymosott, elnézést a kivételtől, társadalom kizárt, hogy a mi javunkra döntene bármilyen kérdésben is. Marad hát a jogállam, a bíróságon szerezhetünk érvényt jogainknak, igazságunknak. Ha következetesen fordulunk az igazságszolgáltatáshoz, sikerülhet megállítani a jogfosztás folyamatát. Vannak pozítiv példák, egészen frissek is, mint például a Kolozsvár többnyelvű helységnévtáblájának ügyében történt pozitív fordulat. Ezt is egy holland állampolgárnak kellett kiharcolnia nekünk, köszönet érte és azért is, hogy utat mutat, cselekvésre serkent minket is. Érdekképviseletünk ez ügyben sajnos nem következetes és nem bátor. Saját maga ellen pereskedik, nem képes kiállni kezdeményezése mellett, kompromisszumot köt, lapít.

Csak magunkra számíthatunk és az igazságszolgáltatásra. Minden ügyben a bírósághoz kell fordulni, ne magyar jelentsen fel magyart, mert ez most gyakoribb, hanem ha kell állami intézményeket."

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Levegőből is vadásznak a szabálytalankodó sofőrökre: helikopterek figyelik a forgalmat Hargita megye útjain
Székelyhon

Levegőből is vadásznak a szabálytalankodó sofőrökre: helikopterek figyelik a forgalmat Hargita megye útjain

Helikopterekkel segítik a közlekedési rendőrök munkáját kedden Hargita megyében: a levegőből is figyelik a közutakat, hogy kiszűrjék a biztonságos közlekedést veszélyeztető szabálytalanságokat.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS