Mi történik, ha a mioritikus haza miniszterelnöke elfárad és olyat mond, amitől álmában is retteg? Vagyis elismeri, Románia nem feltétlenül úgy egységes és oszthatatlan, ahogy a hivatalos diskurzus mantrázza?
A múlt héten történt valami, ami elég nagyot ment a hazai román sajtóban. A román média lehozta, egyesek hozzászóltak, aztán az élet ment tovább. Ami nagyon helyes, mert hát mit csináljanak ők is. Viszont érdemes egy picit közelebbről megvizsgálni az esetet, mivel
Nézzük a sztorit: olyan egy hete történt, hogy Marcel Ciolacu mioritikus miniszterelnök leugrott Temesvárra, ahol többek között a régiósításról is értekezett. Jó hallani, hogy Ciolcau mester egyetért a régiósítással. Amit nem igazán lehet tudni: hogyan képzeli el a központi hatalom ezt a dolgot. Tervekkel tele van a padlás, viszont konkrétumokról soha egy vak hangot se lehet hallani. Na de mindegy is, ezúttal se mondott a miniszterelnök úr semmi konkrétumot, viszont kicsúszott a száján egy mondat, amitől felrobbant a román közvélemény egy része. Az autópályákról beszélt éppen, közelebbről a Moldvát az ország többi részével összekötő útról, amikor ezt találta mondani:
Hogy miért pont Buzău (magyarul Bodzavásár, esetleg Oláhbodza)? Hát mert Ciolacu mester történetesen ott született.
Bumm, szólt nagyot a román média. Hogy mi van? A miniszterelnök nyilvánosan megalázza Moldvát? A Moldva Fejlődéséért Mozgalom egyenesen odáig ment, hogy Ciolacu úr
" target="_blank" rel="noopener">lemondását kérte. Mert hát az mégis csak felháborító, hogy a kormányfő afféle külteleknek nézi az ország egyik történelmi régióját, olyannyira, hogy sértésnek tekintené, ha valaki moldvainak nevezné, amikor ő, ugye, havasalföldi, közelebbről munténiai.
" target="_blank" rel="noopener">reagált a kritikaviharra: olyanokat mondott például, hogy mindannyian Made in Romania vagyunk. (Egy ország ünnepli a mondatot vigyázzban állva, szűnni nem akaró taps stb.) Igaz, azt is mondta, hogy sajnálja a rosszul sikerült viccet. Meg azt is, hogy ő is ember. Tehát tévedhet. Na de ebben a mondatban az is benne van, hogy mind emberek vagyunk. (Erre már az egész világ vigyázzban állva ünnepel.) Vagyis nem moldvaiak, erdélyiek, havasalföldiek, románok, magyarok, zsidók, cigányok, szászok, örmények, tatárok, csehek, szerbek stb., akik a földgolyó e részén éldegélnek… hanem EMBEREK! Nyilván, Made in Romania.
(Erre már a Marson is mindenki vigyázzban állva ünnepel, igaz, röhögve.) Végül még azt is mondta, hogy mit akar tőle a sajtó, az ország, a világ, hiszen ő moldvai (is), az édesanyja a Galac megyei Tecuci-ból származott, az édesapja meg olténiai.
Ja, még mondott valamit, amit ő afféle értsétek-meg-emberek-egy-nemzet-terhe-van-a-vállamon-ti-meg-ilyen-hülyeségek-miatt-baszogattok típusú magyarázatnak szánt: hogy három nap megfeszített munkamaratont követően... elfáradt. Ez az első látásra a mindennapi ember empátiájára, jóérzésére apelláló mondat azonban azt is jelenti (túl a szeretetkulduláson), hogy a miniszterelnök fáradtsága okán nem tudott uralkodni magán. Egy vezető politikusnak ez az egyik lidérces álma: hogy valahol, valamikor elszólja magát. Vagyis olyat talál mondani, amit nem politikai tanácsadók, kampányfőnökök, szakértő szakemberek gyűjtenek össze neki. Magyarán: kibukik a száján, amit érez.
Amit persze, csak otthon, a vécén ülve, esetleg valamelyik bukaresti elit étterem különtermében mer kimondani, bizalmi emberei gyűrűjében. Ugyanis ennek a nagyon fiatal országnak a hivatalos diskurzusa az, hogy Románia egy egységes és oszthatatlan nemzetállam. Vagyis alapjában véve nincs olyan, hogy moldvai, havasalföldi, erdélyi stb. Mindenki román, akkor is, ha nem az. És kész.
Ezért van az, hogy csak egy fáradt miniszterelnök száján csúszhat ki a havasalföldi felsőbbrendűségre utaló mondat. Ezért van az is, hogy senki nem tudja érdemben és sikeresen elmagyarázni a román politikai elitnek: nincs azzal semmi baj, ha valaki moldvai, havasalföldi, erdélyi, magyar, román, szász, cigány, zsidó, örmény, tatár, cseh, szerb stb. Sőt, azzal sincs baj, hogy vannak történelmi régiók ebben a kamasz Romániában. Sőt, még azzal sincs baj, hogy
Mert függetlenül attól, hogy kinek milyen az identitása, attól még dolgozik és adót fizet, tehát ilyen értelemben lojális az országhoz, amelyben élni adatott neki.
Igen, de az a baj, hogy Ciolacu úr, vagy ha tetszik, a kamasz Románia összes ciolacuja fejében azonnal rövidzárlat keletkezik, amikor a fenti gondolatot hallja, olvassa… és nem fáradt. Akkor azonnal jön a mindenki-román-nincs-senki-aki-nem-az. Szóval tulajdonképpen örvendenünk kell, hogy a miniszterelnök úr elfáradt és kicsúszott a száján, ami a szívében ücsörög. Hogy bunkó módon történt? Istenem, Ciolacu urat nem sorolnánk a világpolitika nagy elegánsai közé. De megtörtént. És igen, annak is örvendeni lehet (például magyarként), hogy nem az erdélyi autópályáról nyilatkozott a miniszterelnök. El se merem képzelni, mi ücsörög Ciolacu úr szívében Erdéllyel kapcsolatban.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Megmarad a kétkulcsos áfa, de két százalékponttal emelkedik az általános forgalmi adó, és szintén a deficit csökkentése érdekében megemelik a dohány- és alkoholtermékek, továbbá az üzemanyagok jövedéki adóját.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.
Medve végzett egy olasz turistával a Transzfogarasi út Argeș megyei szakaszán – közölték a hatóságok csütörtökön.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.